39 találat a(z) megrendelő cimkére
A vállalkozói díjon kaptak össze a felek, a Kúria döntött Cikk
A többször módosított szerződés díján vitatkozott a vállalkozó és a megrendelő, a peres ügyre a Kúria tett pontot.
Közbeszerzési törvény indukálta engedményezés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezésekben vesz részt kivitelezőként. Az új Kbt. rendelkezései szerint a mi megrendelőnk közvetlenül kell, hogy kifizesse a mi alvállalkozóinkat. Az év során ennek törvényes technikai lebonyolítása több kérdést vetett fel, jelenleg azt a gyakorlatot követjük, hogy a megrendelő felé fennálló követelésünkből engedményezzük az alvállalkozók számláinak teljes összegét az alvállalkozóinkra. A számviteli törvény szerint az engedményezés-követelés adásvétel, melynek könyvelési tételei az egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat érintik. Ezzel a könyvelési technikával azonban az összes alvállalkozói költségünk és az azzal kapcsolatos bevétel kétszer fog jelentkezni a beszámolóban. Az alvállalkozói számlák nagyságrendje több száz millió forint. Ha a minimum jövedelemadózás szabályait vesszük, akkor az alapján ténylegesesen kétszeres adózás valósul meg az árbevételben és az egyéb bevételben is megjelenő tételek miatt. Véleményünk szerint a Kbt. által előírtak, csak a kifizetés biztosítását célozzák, tehát csak a fizetésre kötelezett személyét jelölik ki, aki minden esetben a megrendelő, de ez nem követelés adásvétel. Fentiek alapján megfelel-e a számviteli törvénynek, ha a megrendelői követelésünket és az alvállalkozói kötelezettségünket egy 3-as számlaosztályba tartozó technikai számla közbeiktatásával „direktben” kivezetjük egymással szemben? Válaszát előre is köszönöm!
Pénzforgalmi áfa – önkéntes előre fizetés Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünk pénzforgalmi áfaelszámolást alkalmaz, havi bevalló. Egyik vevőnk a megrendelés leadását követően rögtön elutalta a megrendelése ellenértékét, mert két hónapig nincs banki aláírója, és nem akart elcsúszni a fizetéssel. Az utalás tényét számunkra nem jelezte, így előlegszámlát sem állítottunk ki. Máskor mindig 15 nappal a szállítás után fizet, így nem számítottunk ennek az összegnek a beérkezésre. Az összeg beérkezésének dátuma 2016. 06. 30. Az árut kiszállítani, és a hozzá tartozó számlát kiállítani viszont csak három héttel később tudtuk, így a számla kelte, illetve teljesítési dátuma 2016. 07. 21-e lett. A kérdésünk az lenne, hogy melyik időszakban kellene ezt a bevallásba beletennünk? Köszönettel.
Vállalási jegyzéket társaság esetén hány évig kell megőrizni? Kérdés
Látszerész tevékenységi körrel rendelkező bt.-nek meddig kell megőrizni a vállalási jegyzéket? A jegyzéken szerepel a megrendelő neve, továbbá hogy milyen szemüveget (dioptria feltüntetése) kell készíteni. Előre is köszönöm a segítségüket. horusz@horusz-ko.t-onine.hu
6+1 tipp: így úszhatja meg a reklámadót Cikk
A 2014-ben bevezetett reklámadóról szóló törvény nem csupán a reklámot közzétevőnél keletkeztet a megrendelt reklám után reklámadó fizetési kötelezettsége, hanem a reklámot megrendelő vállalkozást is terhelheti az adófizetési kötelezettség. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partnere készített egy összefoglalót, miként kerülhető el a reklámadó.
Tönkretehetik a kisebb cégeket az új uniós áfaszabályok? Cikk
Jelentős többletteherrel kell számolniuk a jövő évtől azoknak a vállalkozásoknak, amelyek külföldre nyújtanak elektronikus szolgáltatásokat. Komoly adminisztrációs kötelezettséggel jár ugyanis a január 1-jén hatályba lépő uniós szabályozás, amely szerint a cégeknek a szolgáltatás megrendelőjének államában kell majd az áfát megfizetni például az interneten letölthető zenék, applikációk és játékok után. A növekvő bürokratikus terhek miatt számos európai országban ellenállást váltott ki az intézkedés, amely főként azokat a kisebb vállalkozásokat fogja sújtani, amelyek nem rendelkeznek kiterjedt nemzetközi hálózattal.
Reklámadó kötelezettség megrendelő esetén Kérdés
Tájékoztatásukat kérem a következőkkel kapcsolatban. Egy már 10 éve működő kft. egy rally verseny szervező cégtől hirdetés és reklámszolgáltatást tartalmazó számlát kapott 2013 októberében. A számlának a végösszege 17 millió forint (áfával növelt bruttó érték) volt. A számla több verseny reklámszolgáltatását tartalmazta. 2014. évben eddig még nem vett igénybe reklámszolgáltatást a cég. Még nem tudni előre, hogy a hátralévő hónapokban igénybe vesz-e reklámszolgáltatást. Egy másik cég, amely kapcsolt vállalkozási viszonyban van a kft.-vel, 10 millió forint bruttó értékben vett igénybe reklámszolgáltatást 2013-ban. Egy számlán egy összegben szerepelt ez az összeg. A kapcsolt vállalkozás sem vett még igénybe reklámszolgáltatást 2014. évben mostanáig. Azt szeretném kérdezni, hogy nyilatkozatot kell-e kérni kft.-nek, és a kapcsolt vállalkozásnak a 2013. évben reklámszolgáltatást nyújtó cégtől? Amennyiben kell nyilatkozat, és nem kapnak, akkor a két megrendelő cégnek kell adóelőleg-bevallást benyújtani a NAV részére szeptember 22-éig? Nem világos, hogy szeptember 22-éig a 2013. év adatai alapján előleg-bevallást vagy már a 2014. évi adatok alapján kell bevallást benyújtani. vagy sem? Másik kérdésem arra vonatkozik, hogy amennyiben egy kft. egy kapcsolt vállalkozásnak weboldalkészítést és marketing szolgáltatást (benne keresőoptimalizálást, domain szolgáltatást, hírlevél kiküldést, márkaépítést) számláz át 2014. évben havonta, akkor kell nyilatkozatot adnia a megrendelő részére?
Reklámadó: így kell elkészíteni a nyilatkozatot Cikk
A reklámadóval érintetteknek a napokban kell elkészíteniük az adókötelezettséggel kapcsolatos nyilatkozatukat. Mi szerepeljen ezen, hogyan kell értelmezni az előírásokat? Olvasónk kérdésére Szolnoki Béla adószakértő könyvvizsgálónk válaszolt.
Munkavállaló kártérítési felelőssége Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy autóipari cégnél egy műszakban több raktáros is dolgozik. Kiderült, hogy a kiszállításkor a munkavállalók valamelyike hibázott, és a megrendelő nem a megrendelt terméket kapta meg. A nem megfelelő termék beazonosítása a termékszám alapján azonnal megtörtént, de hogy melyik munkavállaló hibázott, azt csak a terméken feltüntetett egyéb adatok alapján lehet kideríteni. Ennek folyamata több hét is lehet, mivel a szükséges adatokat a megrendelőtől kell megkérni. A hiba nem azonnal, hanem hó végén, hetekkel később derül ki. A munkáltatónak kötbért kell fizetnie, ezért a munkavállalóval szemben kártérítési követelést szeretne érvényesíteni. A kártérítést csak a teljesítménybéréből szeretné levonni, az alapbérét, illetve az egyéb pótlékait nem érintené. Mennyi ideje van a munkáltatónak, hogy bármiféle kártérítési követeléssel éljen a munkavállalóval szemben, mikor évül ez el? Ha nem egyértelmű, ki volt a felelős, nem derül ki, egyetemlegesen élhet-e kártérítési követelésével a munkáltató az abban a műszakban dolgozó összes érintett alkalmazottal szemben? Mekkora mértékű lehet a kártérítés maximális összege? Mennyi idő alatt vonható le a béréből?