84 találat a(z) megosztás cimkére
Családi adókedvezmény megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi adókedvezménnyel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az anyának kettő gyermeke van, az egyik közös az apával, de még nem intézték el az apai névre vételt, vagyis nem hivatalos. Közös háztartásban 2016 augusztusa óta élnek. Év végén megoszthatja-e az anya a családi kedvezményt az apával? Kell-e igazolniuk az élettársi kapcsolatot, vagy elegendő, ha egy címen élnek? Van-e időkorlát a kedvezmény érvényesítéséhez, hogy mióta élnek egy címen? Csak az együttélés időszakában keletkezett kedvezményt oszthatja meg az anya az apával, vagy a teljes évit? Köszönöm válaszát!
Családi adókedvezmény 3 gyermeknél
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Nem értek ezzel egyet, mivel 1653-as családi adókedvezményre vonatkozó magyarázata alapján, ha a pár már a bevallás beadásakor nem él együtt, ennek ellenére az együtt töltött időszakra vonatkozó családi adókedvezményt év végén megoszthatják. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Iparűzési adó bevallása székhelyváltozáskor
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. 2016.12.28-án megváltoztatta a székhelyét, Budapestről vidékre került. A cég tevékenysége egyúttal meg is szűnt, várhatóan nem lesz bevétele 2017-ben. Kérdésünk: hogyan kell beadni ilyenkor a két önkormányzathoz az iparűzésiadó-bevallást? A vidéki önkormányzathoz arra a 3 napra mit vallok be? Illetve az előleget hogyan tüntetem fel a budapesti, és hogyan a vidéki városhoz beadandó bevalláson? Ha meg kell osztani a 2016-os bevallást, akkor azt mi alapján? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Szentesi Péter
Telephely minősítése iparűzési adóban
Kérdés
Egy vállalkozás kivett beépítetlen területtel rendelkezik egy önkormányzat külterületén, melyet telephelyként a társasági szerződésben is feltüntetett, a cégjegyzékben, NAV nyilvántartásában is telephelyként szerepel. Kérdésünk, hogy tekintettel arra, hogy ott semmilyen tevékenység nem folyik (pályázat lesz benyújtva üzemcsarnok építésre a jövőben), be kell-e jelentkezni az önkormányzathoz az iparűzési adó tekintetében és kell-e megosztani az adóalapot az önkormányzathoz? Ha igen, akkor mi lehet a megosztás alapja, mert sem bér, sem tárgyi eszköz nincs a telephelyen, és a cég az 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározott adóalap-megosztási módszerek közül a 2.1. szerintit alkalmazza?
Egyéni vállalkozó, családi gazdaság, kivét
Kérdés
Egy családi gazdaság vezetője egyéni vállalkozóként lett regisztrálva a gazdaság vezetőjeként. A járulékokat egyéni vállalkozóként fizeti, s vállalkozói kivét elszámolásra került minden hónapban (mivel így kedvezőbb a járulékfizetése – 3 gyereke van). A családi gazdaság bevallását most készítjük. A vállalkozói kivét összegét megoszthatjuk a családtagok között mint költséget vagy azt csak az egyéni vállakozó rakhatja be költségnek? A szociális hozzájárulást csak az egyéni vállakozó veszi figyelembe költségként (az szja kitöltési útmutatója szerint).
Hipa egyéni vállalkozónál, aki őstermelő is
Kérdés
Egy család 5 tagja közös igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet kettő (A+B) önkormányzat területén. A tagok közül ketten "A" önkormányzat területén egyéni vállalkozók is. A család mind az 5 tagját külön-külön felszólította "A" önkormányzat a 2015. évi hipa bevallására. Az egyéni vállalkozók a vállalkozási hipát időben bevallották, de a család az őstermelői bevallási kötelezettséget nem teljesítette. A támogatás nélküli, egy főre jutó őstermelői árbevétel a 600 ezer forintot meghaladta. Az őstermelői iparűzésiadó-alapot a két önkormányzat között meg tudtuk osztani, az egy főre jutó osztással sem volt gond, így "A" önkormányzatnak elküldtük az 5 darab "őstermelői" hipa-bevallást, de több kérdés is felmerült, az alábbiakra kérünk választ: – "A" önkormányzatnál már rendelkezésre állt a két vállalkozó bevallása, de ugyanolyan szöveggel szólították fel őket is bevallásra, mint a nem vállalkozókat, ezért kérdezzük, hogy benyújtható-e külön őstermelői és külön vállalkozói iparűzésiadó-bevallás? – A vállalkozói bevallásokban anyaggal csökkentett árbevétel szerepelt hipa-alapként, az őstermelőinél az egyszerűsített módszert alkalmaztuk. Megtehettük ezt? – Ha egy bevallásban kell szerepeltetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységet, akkor a vállalkozóknál eltérhet-e a nyomtatvány kitöltése az általános szabályoktól, azaz a VII. táblában összeadható-e a nem megosztott vállalkozói és az osztott őstermelői adat? – Hogyan kell helyesen kitölteni az egyéni vállalkozók bevallását ebben az esetben "A" és "B" településeken?
További kérdés a kapott válaszra (családi adókedvezmény)
Kérdés
Köszönöm a korábbi kérdésemre Surányi Imrénétől érkezett válaszukat, csak nem egészen értem, hogy a közölt adatok az ügyfelem által igénybe vehető kedvezmények (figyelembe véve a 2:1 arányú megosztást), avagy a család egészére vonatkoznak?
Rokkantsági járadék utáni családi kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Adott egy négytagú család, szülők és két kiskorú gyermek. Az apa rokkantsági járadékot kap. Kérdésem: a családi kedvezmény számításánál ebben az esetben a rokkantsági járadékban részesülő apára tekintettel 3 fő eltartott után lehet-e 220 000 Ft/fő kedvezményt igénybe venni? A szülők (maga az apa is) meg is oszthatják ennek alapján a három eltartott utáni családi kedvezményt? Köszönettel: Dominek Aranka
Nyílt végű pénzügyi lízing áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízinggel vettünk egy személyautót. Kérdésem lenne, hogy csak útnyílvántartás elszámolásának keretében megosztással lehet az áfát visszaigényelni? Valahol hallottam, hogy megengedi a törvény a 70-30 százalékos megosztást is. Azaz, hogy 70 százalékra igénylem vissza, 30 százalékra nem. Igaz ez? Köszönöm!
Tulajdonrész-vásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy 3 éve működő kft. (törzstőke 3 000 000 Ft, 300 milliós forgalom) 100%-os tulajdonrészét hogyan tudnánk 50-50%-os tulajdonná bontani. Elég-e, hogyha a jegyzett tőke felét kifizetik? Vagy milyen lehetőségek vannak a megosztásra? Ennek milyen vonzatai vannak? Hogyan lehet ezt kivitelezni? Ha megtörtént az osztozás, könyvelés szempontjából milyen teendőink vannak? Kell-e évközi mérleget készíteni? Válaszukat előre is köszönöm.
Családi gazdaság bevételének megosztása az szja-bevallásban
Kérdés
Családi gazdaság január o1. napján 8 fő, majd február 16-án kilép 4 fő, de február 16-án be is lép 3 fő, majd november o1-től ismét belép 1 fő. Tehát az évvégi létszám 8 fő. Az árbevétel megosztása lenne o1.o1-től o2.15-ig 8 fő, majd o2-16-tól 12.31-ig ismét 8 fő. A kérdés az, hogy a november o1. napján belépő emberre el lehet-e számolni o2.16. napjától (ebben az esetben számolunk az év végén 8 fővel), vagy ezt az 1 főt nem vehetem figyelembe csak november o1. napjától, tekintettel arra, hogy ő ugyan folyamatosan a családi gazdaság tagja volt, o1.o1-től október 31. napjáig munkaviszonyban volt foglalkoztatva a csg-ban?
Családi gazdaság, a bevétel megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves útmutatásukat, az alábbi, családi gazdaságot érintő adózási kérdéshez! Családi gazdaság 3 fővel végezte tevékenységét 2016/01/01-től. A gazdaságba további 4 tag lép be 2016.06.01-én. Hogyan kell megállapítani az egyes tagok őstermelésből származó bevételét, költségeit az adózás kiszámításához. Az alábbiakban levezetett arányosítási módszerek közül melyik a helyes? (Csak bevételi adat szerepel a példában) 1. Időszakonkénti elkülönítés - A gazdaság bevétele 2016/05/31-ig: 14 000 ezer ft - az 1-3. tagra 2016/01/01-05/31-ig vonatkozó adatok /fő: bevétel: 14 000 ezer ft/3fő= 4667 ezer ft - A gazdaság bevétele 2016/06/01-12/31-ig: 1000 ezer ft - A gazdaság 7 tagjára 2016/06/01-12/31-ig vonatkozó adatok/fő: bevétel: 1000 ezer ft/7fő= 143 ezer ft o A gazdaság első 3 tagjára vonatkozó éves adatok: bevétel: 4667 ezer ft+143 ezer ft= 4810 ezer ft/fő o A gazdaság 4-7. tagjaira vonatkozó éves adatok: bevétel: 143 ezer ft A tagok által összesen bevallott bevétel: 4810 ezer ft*3 + 143 ezer ft*4=15 000 ezer ft. 2. Naptári napok súlyozott átlagával történő arányosítás: A gazdaság 1-3. taggal az év 365 napjából 151 napig, 1-7. taggal 214 napig működött. Az előző pontban bemutatott adatok alapján: Éves árbevétel: 14 000 ezer ft+1000 ezer ft=15 000 ezer ft 1-3.tagokra jutó bevétel/fő: o 15 000 ezer ft/365*151nap/3= 2068 ezer ft o 15 000 ezer ft/365*214/7= 1256 ezer ft o összesen : 1256 ezer ft+ 2068 ezer ft= 3324 ezer ft/fő 4-7. tagokra jutó bevétel / fő: o 15 000 ezer/365*214/7= 1256 ezer ft
Iparűzésiadó-alap megosztása
Kérdés
Taxis egyéni vállalkozó székhelye egy balatoni kisváros, telephelye van Budapesten is. A taxis személyszállításon kívül más tevékenységet nem folytat, alkalmazott, illetve személyi jellegű ráfordítás nincs. Eszközként csak a taxióra van a vállalkozás nyilvántartásában, már régen 0 értékkel, a gépkocsi nem kizárólagos vállalkozási célú, bérleti és lízingdíjat díjat nem fizet. Árbevétele 6 millió forint alatti. Hogyan kell megosztani az iparűzésiadó-alapot a két település között?
Családi adókedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló év közben (2015.) rosszul nyilatkozott, élettársi kapcsolatban élt születendő gyermekének édesanyjával és év közben a gyermek megszületése előtt várandósságra hivatkozva családi adókedvezményt vett igénybe egy gyermek után. Ez nem járt volna neki, és csak a 2015. évre vonatkozó adóbevallásában igényelhette volna adókedvezmény-megosztással. 2016. januárjában derült ki, hogy nem házasok, csak élettársi kapcsolatban élnek, 2016. januárban megszületett a gyermek. Lehet-e valamilyen módon javítani ezt a tévedést? Köszönöm segítségét.
Több településen működik a cég? Így kell megosztani az iparűzési adót
Cikk
Egy kft. építőipari tevékenységet gyakorol. Három területen meghaladta a 181 napot a tevékenysége és még egy településen ideiglenes iparűzési adóra is kötelezett. Hogyan történik a megosztás, ha van ideiglenes iparűzési adó is? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
