86 találat a(z) leányvállalat cimkére
Láncügylet
Kérdés
Magyarországi cég ad el árut török cég magyarországi leányvállalatának, rendeltetési hely: Törökország. A fuvart a magyar eladó cég szervezi. Kell-e áfát számlázni, illetve mit kell feltüntetni a számlán az eladó magyar cégnek?
Kapcsolt vállalkozás értelmezése
Kérdés
A kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményénél az azonos magánszemély (közeli hozzátartozók) tulajdonában lévő, valamint azonos ügyvezetésű cégek adatait (árbevételt, létszámot, mérlegfőösszeget) összesíteni kell-e ahhoz, hogy adott cégről kiderüljön, jogosult-e a taotörvény 7. § zs) pontja szerinti kis- és középvállalkozásnak minősülő adózót megillető kedvezményre? Vagy e kedvezmény igénybevételénél az anya-leányvállalati viszonyok alapján kell csak összesíteni az adatokat a jogosultság megállapításához?
Osztalék anyavállalat részre
Kérdés
Anyavállalat (belföldi kft.) osztalékot kap leányvállalatától (belföldi kft.). Szeretnék tájékoztatást arról, hogy mind az anya, mind a leány esetén hogyan kell eljárni számviteli és adózási, adóbevallási szempontból.
Cégautóhasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy osztrák tulajdonú vállalkozás magyarországi vállalatánál kiküldetésben foglalkoztat egy beszerzést irányítót és egy termelés vezetőt a hét négy napján egész éven keresztül. Kérdés, hogy ezen kettő fő részére a magyarországi vállalkozás milyen feltételekkel biztosíthat cégautót? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Irodavezető
Külföldi anyavállalat térítés nélküli átadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha a külföldi anyavállalat ingyenesen átadott (szállítólevélen) árut a belföldi leányvállalat számára, akkor milyen formában és értékben kell nyilvántartani, illetve raktárra kell-e venni (leltározás)? A leányvállalat szintén térítés nélkül szeretné továbbadni a vásárlói részére ezt a mennyiséget. Milyen formában történik a számlázás, illetve van-e áfafizetési kötelezettsége mindkét átadás esetén? Előre is köszönöm!
Külföldi raktárból belföldi értékesítés
Kérdés
Az alábbi tranzakció levezetésében kérném a segítségét. 1. Van egy központi raktár Csehországban, a benne lévő áru "A" svájci tulajdonú cégé. 2. "B" magyarországi kft. ("A" cég magyarországi kft.-je) eladja"C" magyarországi cégnek az árut, azonban az nem kerül be Magyarországra, hanem a csehországi raktárból átkerül egy szlovák logisztikai raktárba. 3. "C" magyarországi kft. értékesíti az árut a végfelhasználónak, ekkor kerül át Magyarországra. A különböző folyamatokban milyen áfa- és számlázási szabályokat kell figyelembe venni?
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéshez szeretném szíves állásfoglalását kérni. Kapcsolt vállalkozás esete áll-e fenn, ha az anyavállalatunk tulajdonosának egy másik leányvállalatával van kapcsolatunk? Tulajdoni részesedésük nincs a mi cégünkben, közös vezetésű menedzsment sincs, illetve nincs befolyása a mi cégünkben. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Osztalékkifizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Anyavállalat fizet a leányvállalatnak osztalékelőleget és osztalékot is. Közterhek: osztalékelőleg 15% szja, osztalék 15% szja, 14% eho. Ezen kívül még milyen adóvonzata van a kifizetésnek? A választ előre is köszönöm. P. Eszter
Holding leányvállalatok könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk kft.-ként működik (nem leányvállalat), jelenleg holdinggá alakul át, aminek a keretein belül több, a cégcsoportba tartozó külföldi cég kerül be hozzánk apportként 100%-os tulajdonban mint leányvállalat. Az a kérdésem, hogy kötelező a bejegyzéstől kezdve ezeknek a leányvállalatoknak a tranzakcióit is vezetni a mi könyveinkben havonta? A 2000. évi C. törvényben foglalt ide vonatkozó értékeket nem érjük el. A 117. § (1) bekezdése szerint az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. Előre is köszönöm a segítségüket.
Osztalékfizetés: jövőre még nehézkesebb lesz
Cikk
Az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Körülményes az osztalékok kezelése a vállalatfelvásárlások során, a vevőnek és az eladónak speciális technikákat kell kidolgozniuk az osztalékok egymás közötti megosztására – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Üzleti érdek
Kérdés
Egy reklám- és PR-ügynökség (kft.) ügyfele egy nagy multicég külföldi anyavállalata. Az idei évben is több millió forint megrendelést teljesített a reklámcég kizárólag az anyavállalat megbízásából. 2016-ban egy "üzleti gesztust" tett a (PR) cég – megköszönve a megrendelő eddigi hűségét – felújíttatta a cégcsoport magyarországi irodáját. (A PR-cégnek nincs szerződéses kapcsolata a magyar céggel.) A felújítás részeként termékeket (irodabútorokat), valamint szolgáltatást vásárolt a magyar cég számára, ezeket a PR-cég nem számlázza tovább senkinek. Kérdésem: milyen jogcímen kell elszámolnom a könyvekben ezeket a kiadásokat? Milyen áfa-, illetve tao-kötelezettséggel jár ezek elszámolása? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Első konszolidáció
Kérdés
„A” és „B” cég (ahol „A” az anya-, „B” a leányvállalat) beszámolóit konszolidálni kell, mert elérték a törvényben előírt értékhatárt. Az első konszolidált beszámolóban kell-e bázisadatot szerepeltetni, és ha igen, mi legyen az? Véleményünk szerint igen, mert a számviteli alapelvek alapján az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Ha például a 2015. év adatokat kell először konszolidálni, szükséges egy olyan „rendező” beszámoló, amely „A” és „B” cég 2014. évi beszámolóinak adatait vonja össze (konszolidálja) a bázisadatok megteremtése érdekében?
Csoportos áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk csoportos áfát választott egyik leányvállalatával. 08. 01-én kiszámlázott ezen leányvállalatának bérleti díjat 08. 01-08.31-i időszakra. Időközben viszont megszűnt az áfacsoport: a 08. 26-án kapott NAV-levél szerint 08. 11-én jogerőre emelkedett a csoportmegszűnés. Kérdésem, hogy kell-e ebben az esetben az augusztusi bérleti díjról szóló számlát módosítanom, úgy hogy 08.11.-08.31-ig terjedő időszakra áfásan állítom ki a bérleti díjról a számlát, kell-e helyesbítenem? Ha igen, mi a módosító számla teljesítési dátuma? Köszönettel: Kiss Mónika
Többszereplős ügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A németországi beszállítónk leszállít egy alkatrészt B németországi beszállítónak, aki azt beépíti egy gépbe, s végül leszállítják egy C osztrák anyavállalatnak, aki továbbértékesíti azt D magyar leányvállalatának. A és B németországi cég is, valamint az osztrák anyavállalat is a magyar vállalatnak számláz. Melyik vállalatnak, milyen áfával kell számláznia, ha végül a beépített alkatrésszel együtt a gép magyarországra kerül. Kell-e valamelyik vállalatnak a másik országban adóregisztráció? Köszönöm válaszukat előre is! Üdv: Zsuzsa
Külföldi anyacégtől bérelt ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet kapcsán kérném szíves tájékoztatását: Egy termelő tevékenységet folytató magyar székhelyű vállalkozás – amely 100 százalékos német tulajdonban van – a tevékenységének bővülése miatt új üzemcsarnok építésére kényszerül. Ehhez azonban nem áll rendelkezésére megfelelő tőke. Ezért a szükséges földterületet a német anyacég venné meg, fel is építi rá az üzemcsarnokot, amit utána hosszú távon bérbe ad a magyar leányvállalatának, és havonta számlázza felé a bérleti díjat. Hogyan, milyen feltételekkel történhet a bérleti díj számlázása a magyar leányvállalat felé? Konkrét kérdések: 1) Be kell-e jelentkeznie a német anyacégnek Magyarországon adóalanyként? Ha igen, akkor a számlát a magyar adószáma alatt állítja ki magyar áfával? 2) Az áfatörvényünk értelmében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint áfamentes, de választhatja-e rá az adókötelezettséget, mint bármely magyar vállalkozás? Ha igen, ezt mikor kell bejelentenie az adóhatóság felé? 3) Mivel a bérbeadó és a bérbevevő kapcsolt vállalkozások, kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni a bérbeadás okán? 4) Mivel a német anyacég belföldi telephelye révén szerez Magyarországon rendszeres jövedelmet, keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? 5) A német anyacégnek be kell-e jelentkeznie a telephely szerinti önkormányzathoz az iparűzési adó hatálya alá? 6) A fentieken túl milyen egyéb adózással kapcsolatos teendői lesznek a német anyagcégnek? Köszönettel: Herczeg Tibor
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
