77 találat a(z) kiadás cimkére
Családi gazdálkodás létrehozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. 12. 06-án jogerős határozattal a kormányhivatal nyilvántartásba vette családi gazdálkodásomat 3 fővel (én+élettársam+3 éves kislányunk). Szeretném megkérdezni, hogy a nyilvántartásba vételt követően milyen bejelentési kötelezettségem van az adóhatóság felé, ezt mennyi időn belül kell megtennem és melyik nyomtatványon? Hivatkozok itt az alább idézett, az adóhatóság által közzétett "Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2016" elnevezésű nyomtatványra: "Az azonos jövedelemszámítási kötelezettségre tekintettel, ha a családi gazdaság tagjai által választott adózási mód eltér a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt választott adózási módtól, akkor ez olyan adókötelezettséget érintő változást jelent, amit be kell jelenteni az adóhatósághoz a családi gazdaság nyilvántartásba vételétől számított 15 napon belül." Valamint szeretném megkérdezni, hogy a családi gazdaságot 2016. 12. 06-án vették nyilvántartásba, de előzőleg a családi gazdálkodást érintő bevételeket és kiadásokat mint egyéni vállalkozó számoltam el. Ezeket visszamenőleg 2016. 01. 01-jétől áttehetem a családi gazdálkodásba? Idézem itt újra a fent már megjelölt kiadványt: "Így az év első napjától beérkezett valamennyi őstermelésből származó bevétel (a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt megszerzett és a családi gazdaság által 1 főre felosztott) a megállapodás szerinti jövedelemszámításra vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles." Válaszát köszönöm!
Szabadságnapok sorsa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban érdeklődnék, lehetséges-e úgy jogszerűen átvinni szabadságot, hogy arra nincs az Mt.-ben nevesített jogcím (lásd lentebb)? A munkáltatónak több esetben lehetősége van arra, hogy ne a tárgyévben adja ki a teljes szabadságot: - kollektív szerződés - az előző évben kezdődött: a következő év első 5 munkanapját is - életkor alapján járó pótszabadság - a munkavállaló oldalán felmerült ok - a munkaviszony október 1. napján kezdődött. Ha jól sejtem, csak valamilyen megállapodás útján lehetséges a törvényben nem nevesített okból történő átvitel. Ha lehetséges, akkor lehet-e bármi előnye a munkavállalónak abból, ha így történik? Például el tud menni síelni január elején. Tehát az úgynevezett eltérés lehetséges-e az Mt.-től? Vagy úgy, hogy ha az idei helyett a következő évben adja ki neki a munkáltató a szabadság azon részét, amely más jogcímen nem lehetséges, arra külön pótlékot kap? Ha a válasz igen, akkor ez úgy is lehetséges, ha kollektív szerződés van hatályban, és erről nem rendelkezik? Illetve az Mt. ír a 123.§ (4) bek-ben, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek esetén megszakítható a szabadság. Mi történik akkor, ha ez épp december végén történik? Ekkor kiadható a szabadság következő évben jogszerűen? A közölt időpont azt jelenti, hogy nem 15 nappal korábban, vagy azt, hogy amit közölt a munkáltató, azt megváltoztatja, ez átkerülhet következő évre jogszerűen? Köszönöm. Tisztelettel.
Egyéni vállalkozók adóelőlege: ezekkel a tételekkel kell számolni
Cikk
Bevétel, tárgyi eszköz beszerzése, elhatárolt veszteség, vállalkozói kivét, családi és más kedvezmények: ismertetjük, hogy az egyéni vállalkozóknak milyen tételeket kell figyelembe venniük adóelőlegük megállapításánál.
Ezeket tudnia kell, ha megszünteti egyéni vállalkozói tevékenységét
Cikk
Nem is hinné, mennyi „bevétele keletkezik" – ami nem hozza, hanem viszi a pénzt –, ha megszünteti egyéni vállalkozását. Mi lesz a műhellyel, irodával, eszközökkel, készletekkel, korábban igénybe vett kedvezményekkel? Összefoglaljuk, milyen kötelezettségei, milyen teendői vannak, és miért érdemes figyelni a figyelési időszakra.
Airbnb-s szobakiadás adókilátással
Cikk
Ha egy magánszemély airbnb keretében adja ki saját tulajdonú lakását, jellemzően külföldi turistáknak, választhatja-e e tevékenységére a tételes átalányadózást a személyi jövedelemadóban, vagyis elegendő-e, ha szobánként évi 32 ezer forint adót fizet? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Kiadás rendezése
Kérdés
Egy munkavállaló a saját pénzéből a munkáltatója részére különböző költségeket fizetett ki. Az ügyletekről készpénzes számlát kapott a cég nevére. A cég ezeket utólag a munkavállaló részére a következő hónapban megtérítette. Hogyan kell ilyen esetben a készpénzes számlákat, illetve a munkavállalónak történő visszautalást a könyvelésben rögzíteni? A számlákra a pénztárban a vásárlás pillanatában nem volt fedezet. 1. Hogyan kell rögzíteni a számlákat? 2. Áfalevonási jog mikor keletkezik? (Hiszen csak a következő hónapban rendezi a munkavállaló felé.) 3. Hogyan kell a visszafizetést rögzíteni?
Őstermelők adóbevallása: így csökkenthető a bevétel
Cikk
A 1453-as bevallás benyújtására kötelezett őstermelők csökkenthetik e tevékenységből származó bevételüket csökkentsék egyebek között a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő személyek foglalkoztatásához kötődő kiadással vagy annak egy részével.
Lakáskiadás: ezekre az adószabályokra figyeljen!
Cikk
A nyár vége felé egyre több diák keres kiadó lakást, hogy szeptemberben már az egyetem közelében lakjon. A kiadó ingatlanok csúcsszezonja általában mindig augusztusra és szeptemberre esik, ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást. A szabályokat viszont kevesen ismerik, pedig sok kellemetlenséget megúszhatnak a felek, ha a bérbeadás körül minden papír rendben van – írja közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Nonprofit gazdálkodás
Kérdés
350/2011. XII. 30 kormányrendelet 3 § (2) ...... az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy a kiadásai és bevételei egyensúlyba legyenek. Kérdésem az lenne, hogy az alapítvány alapcél szerinti bevétele az alapítótól kapott befizetés évi rendszerességgel. Sajnos az alapítótól eddig kapott befizetés 2014-ben jóval csökkenni fog, és valószínű 2015-ben már nem lesz az alapítótól befizetés. Az ésszerű gazdálkodás mellett is az egyensúly megbomlik - ez törvénybeütköző lesz, vagy normális gazdálkodási folyamatnak tekinthető. Mi a teendője az alapítványnak ilyen esetben, ha megbomlik az egyensúly? Köszönöm segítő válaszukat. Tisztelettel Papp Mihályné
949 milliárd forint hiány a költségvetésben
Cikk
Az államháztartás központi alrendszerének szeptemberi többlete 12,1 milliárd forint lett, az első kilenc havi hiány 949 milliárd forintot tett ki - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn.
Szakképzési hozzájárulás: természetben is lehet fizetni
Cikk
Olyan esetben, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezett részt vesz a szakképzés esetén előírt szakmai gyakorlat megvalósításában, nem kell fizetnie, sőt, ha a költségek meghaladják a kötelezettséget, a meghaladó rész a Munkaerőpiaci Alapból visszaigényelhető. Visszakapni azonban csak akkor lehet, ha van rá fedezet.
Iskolakezdési támogatás: költségek, amelyek csökkenthetők
Cikk
Sok szülő és család számára az iskolakezdés komoly anyagi terhekkel is jár. A terhek csökkenhetők, amennyiben a szülők munkaadójuktól iskolakezdési támogatásban részesülnek.
Milyen pénzből fedeznék a devizahitelesek megmentését?
Cikk
A Napi Gazdaság szerint nem kizárt, hogy más szociális kiadások csökkentéséből finanszírozza a kormány a devizahitelesek megmentését, ami így a költségvetésnek nem okozna többletkiadást.
Költségvetés 2011: problémás nyugdíjrendszer és irracionális kiadások?
Cikk
Az MSZP vitatja a gazdasági miniszter által szombaton bejelentett 2011-es költségvetés kiadási oldalának racionalitását, a munkaadói szervezetek pedig a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos részleteket hiányolják a jövő évre tervezett büdzséből. Kérdés, hogy van-e egyáltalán fedezet a 2011-es költségvetési tervben szereplő adócsökkentésre.
Szuperbruttó és a cafetéria eltörlésével gyengülne a forint
Cikk
A szuperbruttó eltörlése mintegy 420 milliárd forintos többlethiányt, a sajtóban megjelent más adócsökkentő intézkedésekkel - a cafeteria adótartalmának megszüntetésével, az innovációs adó eltörlésével - összesen 510 milliárd forintos többletkiadást, 6 százalékos GDP arányos hiányt jelenthet 2010-re.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
