95 találat a(z) kettős adóztatás cimkére
Kettős adóztatás elkerülése: eljárási szabályok kérelmezéskor
Cikk
Tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti kölcsönös egyeztetési eljárásról, az esetleges kettős adóztatás feloldásáról.
Kettős adóztatás
Kérdés
Tisztelt szakértő! Lengyel állampolgár 2017-ben három hónapig dolgozott Magyarországon, egy magyar cégnél, ahol mindent megfizetett a magyar szabályoknak megfelelően. Ezt megelőzően Lengyelországban is adózott a lengyel szabályoknak megfelelően. Van jogosultsága valamiféle adó-visszatérítésre, ha igen, hogyan tudja ezt érvényesíteni? És melyik országban járna neki? Magyarországi lakcíme van. Válaszát köszönöm.
Külföldön nyert pénzdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Profi sportoló (teniszező) külföldi versenyen pénzdíjat nyer. A kifizető állammal van egyezmény a kettős adózás kizárásáról. A kifizetők többsége von adót a nyereményből – Angliában és az Egyesült Arab Emirátusokban nem, mivel a kifizetett összeg adómentes. Helyesen járunk-e el akkor, ha a bruttó pénzdíjakat tájékoztató adatként tüntetjük fel az szja-bevallásban, és itthon nem fizet a sportoló sem adót, sem ehót ezen nyeremények után?
Mi fán terem az adóügyi illetőség?
Cikk
Az adóügyi illetőség (a továbbiakban illetőség) a magánszemélyek országhatáron átnyúló jövedelemszerzésével összefüggő adózási ismeretek szürke zónájába szorult fogalom. Cikkünk rávilágít a legfontosabb tudnivalókra.
Külföldi dolgozó Magyarországon: mikor, hol adózik?
Cikk
A kiküldöttek indiai cég alkalmazásában jönnek Magyarországra. Járulékot Indiában fizetnek, onnan kapják a jövedelmüket. Ha a magyarországi tartózkodásuk ideje nem éri el vagy nem haladja meg a 183 napot, nem fizetnek adót Magyarországon. Ez a korlát minden esetben a tárgyévre vonatkozik? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Uniós jövedelem magyarországi adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adóbevallásban a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint belföldön az adó alól mentesített jövedelemként meg kell-e jelölni az olyan jövedelmet, mely az adózó családi bevallásában szerepel az EU másik tagállamában az alábbiak szerint: A másik országban családi jövedelemként adóztatható összeg kizárólag a házastárs jövedelme, tekintve, hogy a magyar adóalany külföldi egyéni vállalkozói tevékenysége folytán veszteséget realizált. Azonban erre vonatkozó egyéni bevallás nem, csak családi bevallást nyújtottak be a másik tagállamban. A bevallásban a nem magyar adóalany házastárs másik tagállamban munkaviszonyból származó jövedelme közös adóalapként szerepel. Ezen összeg vonatkozásában keletkezik-e a magyar adóalanynak bevallási kötelezettsége, tekintve, hogy a jövedelem a házastársa jövedelme a valóságban? Válaszukat előre is megköszönve maradok tisztelettel olvasójuk.
Dán-magyar kettős adóztatás elkerülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, munkaviszonyban egy magyar kft.-nél. A munkavégzés kiküldetésben, Dániában történik. Ugyanez a munkavállaló közben szintén alkalmazásban van egy dán cégnél is, ahonnan származik jövedelme, mely ott teljesen adómentes, az értékhatár alatt van (állításuk szerint náluk van ilyen). Munkaszerződése, határozott idejű, 6 hónapra szól, augusztus 1-jén kezdődött. A magyar cégtől kapott jövedelme után Magyarországon mindent megfizet. Jól gondolom-e, hogy a dán jövedelmének adózása kapcsán a kulcs az időbeliség? Igaz-e tehát, hogy mivel tárgyévben kevesebb mint 183 napot tartózkodik Dániában, az onnan szerzett jövedelme Magyarországon is adómentes, és csak tájékoztató adatként kell szerepelnie az szja-bevallásában? Válaszát köszönöm.
Így adóznak a külföldi magánszemélyeknek kifizetett jövedelmek
Cikk
Sokszor okoz fejtörést a munkáltatóknak, hogy milyen adózási szabályok vonatkoznak a külföldi illetőségű magánszemélyek részére juttatott, belföldről származó jövedelmekre. Cikkünkben ismertetjük a legfontosabb kifizetői tudnivalókat.
Pénzügyi képviselő és forrásadó román cégnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Román adószámmal rendelkező cég pénzügyi képviselőn keresztül szeretné adókötelezettségét teljesíteni Magyarországon. Egyáltalán lehetséges-e ez neki, nem csak EU-n kívüli cégek tehetik meg? Építőipari darukat hoznának Magyarországra, amiket itt bérbe adnának. Szükséges-e forrásadót levonni tőlük a bevételeik után? (A román cég szerint a kettős adóztatási egyezmény Magyarország és Románia között rendelkezik erről, de mi nem találunk erre utalást.) Van-e bármilyen egyéb bejelentkezési kötelezettsége (például iparűzési adó) a cégnek?
Kettős adóztatás – Vietnám
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben részletezett kérdésben kérem szíves segítségét. Egyik ügyfelünk szakmai betanítási szolgáltatást nyújtott cégcsoportja vietnami tagjának 2014-es teljesítéssel, amiről a kapcsolt partner adóbevallást nyújtott be 2016 novemberében a vietnami adóhatóságnak. Az ottani szabályok szerint minden vietnami adóalanynak FCT-t (Foreign Contractor Tax) kell fizetni minden külföldi illetőségű szervezet számára kifizetett összeg után (függetlenül a tényleges teljesítés helyétől, kivéve termékbevitel esetén), ami 5 százalék áfát és 5 százalék tao-t takar. Ezt az adót a partner megfizette a magyar adózó helyett, amit most át akar rá hárítani. A kérdés az, hogy az ezen a címen külföldön megfizetett adót lehetséges-e beszámítani 2017-es fizetendő tao-ba és ha igen, akkor azt milyen módon teheti meg az adózó, vagy ha önellenőrizni kell, akkor melyik évet. Segítségét előre is köszönöm!
Tervezési szolgáltatások
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdező társaságunk székhelye Ausztriában van, mérnöki tevékenységet végez. A külföldi társaságot egy belföldi vállalkozás bízta meg ingatlanhoz kapcsolódó tervezéssel és építésfelügyeleti munkával. Ezen munkálatokhoz belföldi alvállalkozók szolgáltatásait is igénybe venné, a külföldi társaságnak Magyarországon nincs fióktelepe. A munkálatok 4 évig tartanak, ezért a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a társaságnak társaságiadó-kötelezettsége merül fel Magyarországon. Kérdéseink az áfatörvény értelmezéséhez és a számlázással kapcsolódnak. 1. Úgy véljük, hogy a fenti törvény 39. paragrafusának (2) bekezdése szerint a teljesítés helye Magyarország. Helyes a megállapításunk? 2. Az áfatörvény 140/b paragrafusa szerint a tervezési szolgáltatások számlázásánál, valamint az építési felügyelet számlázásánál fordított adózást kell alkalmazni, mivel a megbízott külföldi vállalkozás Magyarországon nem rendelkezik telephellyel. Helyes ez így? 3. A 2. pontból adódóan a külföldi társaságnak ausztriai közösségi adószámáról belföldi megrendelője részére olyan számlát kell kiállítania, amelyen a 2. pont szerinti törvényre és paragrafusra hivatkozik, s egyben feltünteti a belföldi megrendelő közösségi adószámát? 4. Belföldi alvállalkozóknak a külföldi tervezői társaság részére kiállított számlákon kell-e általános forgalmi adót felszámítania? Segítségüket előre is köszönjük, Managent Consulting Bt.
Lakóhely-áthelyezés miatti adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ügyfelünk osztrák adóügyi illetőségét megszünteti, állandó lakóhelyét áthelyezi Magyarországra. Az osztrák adójogszabályok a lakóhely-áthelyezést elidegenítésnek tekintik és a tulajdonában lévő részesedésekkel kapcsolatban tőkehozadéki adó (27,5%) került előzetesen megállapításra a részesedések felértékelése (ún. "Wiener Verfahren") alapján. A tőkehozadéki adó alapja a részedések piaci értéke, levonva a megszerzési költséget. Az osztrák tőkehozadéki adó a részesedések tényleges értékesítésekor fizetendő, a tényleges eladási árból kiindulva, max. az előzetesen megállapított összegben. Az osztrák-magyar kettős adóztatásra vonatkozó egyezmény (1976. II. tvr.) 13. cikke alapján a részesedésértékesítés a lakóhely-áthelyezés következtében belföldön adóköteles. Az adó megállapítása során az Szja tv. 67. § rendelkezései az irányadóak. Az adó alapja a részesedés eladási ára és megszerzésre fordított kiadások, értékesítés járulékos költségeinek a különbsége. Kérdésünk, hogy hogyan kerülhető el a részesedésértékesítés kettős (osztrák és magyar) adózása, hiszen ugyanazon gazdasági esemény, illetve jövedelem után kell adót fizetni? Alkalmazható-e az Szja tv. 8. § (2) bekezdése, a magyar adóból levonható-e az Ausztriában megfizetett adó? Ha nem, akkor az Szja tv. 67. § (9) bekezdése alapján mód van-e arra, hogy az Ausztriában már megadóztatott értéket, a részesedés forgalmi értékét tekintsük megszerzési értéknek? Szakmai álláspontjukat előre is köszönjük!
Adóilletőség
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Osztrák állampolgár magánszemély alapított egy magyar vállalkozást (kft.). A társaság több éves eredményes működésének köszönhetően a tulajdonos 2017-ben osztalék kifizetéséről döntött. Jól gondolom-e, hogy 1. Amennyiben az osztrák állampolgár magánszemély illetősége Ausztriában van, Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, akkor az osztalék bruttó összegéből csak 15% szja-t kell a társaságnak levonnia és bevallania, 14% ehot nem? Ebben az esetben a magyarországi jövedelmét Ausztriában kell bevallania, és az osztrák adójogszabályok alapján kell esetlegesen további adót fizetnie? 2. Amennyiben ez az osztrák állampolgár Magyarországon letelepedik, évi 183 napnál többet tartózkodik az országban (ezt mivel kell igazolnia?), akkor magyar adóilletőségűnek kell tekinteni? Erről kell-e és ha igen, milyen módon igazolást kérnie? Ha magyar adóilletőségű, akkor a magyar vállalkozása által fizetett osztalékból a 15% szja-n felül 14% ehot is kell a társaságnak levonnia (max. 450 000 Ft-ot). Ebben az esetben a külföldön megszerzett jövedelmei is Magyarországon adóznak? 3. Ha van Ausztriával a kettős adóztatásról szóló egyezmény, akkor az Ausztriában megszerzett jövedelmét Ausztriában vallja be és ott adózik utána, a magyarországi jövedelme után pedig Magyarországon? Ebben az esetben fontos, hogy rendelkezik illetőséggel? Tisztelettel: Szilassy Szilvia
Külföldön megfizetett adó beszámítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy belföldön bejegyzett kft., amelynek egyes megbízásai külföldi munkavégzésre szólnak. Vietnámban van projektmunka, amit a vállalkozás Vietnámban is végez. Már korábban is végzett munkát külföldön a cég, de az érintett országok nem voltak vízumengedélyesek. Vietnámban csak munkavállalási engedéllyel lehet ezt a vállalkozási tevékenységet elvégezni. Ezért egy reprezentációs irodát hozott létre a cég Vietnámban, és a cég alapítói, képviselői megfelelő bér után adót kötelesek megfizetni, mert enélkül nem tartózkodhatnak kint. Tehát a megélhetésüket biztosító jövedelem után adót kell fizetniük. A cég vezetője a reprezentációs iroda vezetője (EGT-ben biztosított), a cég alkalmazottja pedig Magyarországon is megfizeti a bejelentett jövedelme után a szükséges járulékokat. A kérdésem az, hogy a Vietnámban megfizetett adót el lehet-e a cég költségei között számolni, és jár-e valami elszámolható kedvezménnyel (1629-es 14. sor?)? Az egyéni szja-bevallásoknál hol kell szerepeltetni, illetve kell-e szerepeltetni ezt az így megfizetett adót, amihez nem társul ténylegesen megszerzett jövedelem, mert csak az adóbefizetést kérik számon, és a cég munkavállalóit nem jelentik be (a cégben, a kft.-ben, vállalkozóként végzik a munkát)? Köszönöm válaszát!
Kínai színészek vendégjátékért fizetett díj adózása
Kérdés
Kínai színészek vendégszereplése során a színház (mely 100%-ban a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló nonprofit kft.) napidíjat, fellépési díjat fizet. (Időben pár napról van szó.) Kell-e vonni adót, járulékot, illetve kell-e fizetni szochót vagy ehót a kifizetések után? Véleményünk szerint egyiket sem kell a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 17. cikkely 3. pontja értelmében. Kérjük szíves megerősítésüket. Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
