1131 találat a(z) kapcsolt vállalkozás cimkére
Tao tv. 4. § 23. g) értelmezése
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 2019. 01. 01-jétől hatályos 4. § 23. (kapcsolt vállalkozás) g) pontjának értelmezésében kérnénk a segítségüket. Ugyan a g) a rendelkezései valóban csak a 4. § 11. pontra, a 4. § 53. pontra és a 8. § (1) bekezdés f) pontjára vonatkoznak, de nekünk a törvény megfogalmazásából úgy tűnik, hogy kvázi mindenki „különálló adózó”, aki nem tagja vállalatcsoportnak és még nem kapcsolt vállalkozás, így pedig az a)-c) pontbeli esetekben a többségi befolyás helyett 25%-ot kell alkalmazni (ráadásul a nyereségrészesedést is nézni kell), ami elég jelentős változás a kapcsolt vállalkozás definíciójában. Helyesen értelmeztük ezt az új rendelkezést (4. § 23. g) pont)? Segítségüket nagyon köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor
Kapcsolt vállalkozás II.
Kérdés
https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_30_Kapcsolt_vallalkozas_txd Tisztelt Erdős Gabriella! A fenti URL kódon megadott válaszát nagyon szépen köszönöm. A család szeretné úgy átalakítani a cégstruktúrát, hogy ne álljon fenn a kapcsolt viszony. Ehhez kérném szépen a megerősítését, hogy az alábbi esetben függetlennek tekinthetők-e a társaságok. „X” Kft tulajdonosai: „b” és „d” magánszemélyek, „a” és „c” csak ügyvezetők maradnak „b” és „d” mellett. „Y” Kft. tulajdonosa: „c”-né A szociális szövetkezet tagjai: „a”-né „a”-né fia „e” férje „f” férje cigány önkormányzat két független magánszemély. Köszönöm szépen a segítségét! Vágner Emília
Kapcsolt vállalkozás – kölcsön kamata
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A következő kérdésre kérjük a válaszukat: egy magyar kft. fióktelepet nyitott Szerbiában. Az első évben a kft.-nek kölcsön formájában meg kell finanszíroznia a fióktelep működését. Kérdés: kell-e a kft.-nek ez után a kölcsön után kamatot számítania, ha igen, ennek mértéke szabályozott-e. Válaszukat köszönjük!
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Cégünk február közepétől 51 százalékot vásárol meg a szomszédos kft.-ből. Üzleti kapcsolatban állunk már több éve. Az 51 százalékos tulajdonszerzés kapcsán kapcsolt vállalkozás leszünk-e, vonatkozik-e ránk a transzferár-nyilvántartás kötelezettsége, illetve mit értünk az 50 milliós határ alatt? Ez a határ cégenként vonatkozik vagy össze kell számítani (például 50-50 millió, vagy 20-30 millió)? Vonatkozik-e ránk a létszám és árbevétel összeszámítása (például iparűzési adó kiszámításánál).
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott két kft, „X” és „Y”. „X” Kft. tulajdonosai: a, b, c, d magánszemélyek. A négy magánszemély egymásnak testvérei, valamennyien 25 százalékban tulajdonosai a cégnek. „Y” Kft. tulajdonosai: a-né, b-né, c-né és d-né, vagyis az előző négy fiútestvérnek a feleségei. Itt is 25-25 százalék a tulajdonosi részesedés. A hölgyek egyébként nem közeli hozzátartozói egymásnak. Kérdésem, hogy a két vállalkozás kapcsoltnak tekinthető-e? Van még a „képben” egy szociális szövetkezet is, amelynek jelenleg 8 tagja vagy: a-né, (igazgatósági tag) b-né, (igazgatósági tag) c-né, d-né, (igazgatósági tag) e (a, b, c, d, f testvére) f (a, b, c, d, e testvére) e férje a Cigány Önkormányzat. Valamennyien egyenlő 12,5 százalékos tulajdonosi részesedéssel. Kérdésem ugyanaz, hogy fennáll-e a kapcsolt viszony valamelyik céggel? Köszönöm szépen a segítséget! Vágner Emília
Kapcsolt vállalkozások: bt. és egyéni vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi esetre nézve kérem a segítségüket és megerősítésüket: Adott egy katás bt. és egy katás egyéni vállalkozás. A katás bt. katás beltagja és az egyéni vállalkozó egyenesági rokonsági viszonyban vannak. A két vállalkozás között egyetlen tranzakció történik, egy darab tárgyi eszközt ad bérbe a bt. az egyéni vállalkozónak. Ügyfélkörük ugyan azonos, de egymás között nem történt semmilyen számlázás vagy egyéb tranzakció. Kérdésem az lenne, hogy a kapcsoltsággal és az egybeszámítással kapcsolatosan milyen teendői vannak a két vállalkozásnak? Véleményem szerint az egyetlen bérbeadással kapcsolatos tranzakciót a bt.-nek be kell jelentenie a NAV-nak 15 napon belül. A kapcsoltsági viszony miatti egybeszámítás pedig nem releváns és nincs teendő, mert nem megrendelő-megbízott viszonylatban áll fenn a kapcsolt viszony. Válaszukat nagyon várom, segítésüket előre is köszönöm.
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A feleség katás egyéni vállalkozó szeretne lenni. A férj 100 százalékban tulajdonos és ügyvezető egy kft.-ben. A feleség adminisztrációs szolgáltatást számlázna a férj kft.-jének és egy másik cégnek. A férj és feleség vállalkozása kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e?
Kapcsolt vállalkozás-e
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésünk, hogy kapcsolt vállalkozás-e két betéti társaság, ha az egyik normál adózású, kültagja, aki egyben ügyvezetője és többségi tulajdonosa is egy másik katás bt. beltagjának testvére? (Az utóbbi beltag a katás bt.-ben nem vesz részt személyesen a bt. tevékenységében) Kapcsolt vállalkozás a két bt. ilyen esetben? Válaszukat előre is köszönve tisztelettel: Molnár Tibor
Kapcsolt-e egy vállalkozás, ha az egyikben csak együttes az aláírási jog?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott két vállalkozás: az egyikben a tulajdonos önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. Ugyanez a személy egy másik vállalkozásban nem tulajdonos, hanem vezető tisztségviselő. A vezető tisztséget azonban csak együttes aláírási joggal tudja megvalósítani. Ha jól értelmezem a törvényeket, e két társaság nem fog kapcsoltnak minősülni? Egy másik kérdésem: ha adott egy egyéni vállalkozó, aki ugyanebben a társaságban csupán együttes ügyvezetési joggal rendelkezik, nem tulajdonos, ebben az esetben sem minősül kapcsolt vállalkozásnak? Válaszukat előre is köszönöm!
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft. ("A" Kft.), a tag és az ügyvezető ugyanaz a magánszemély. Az "A" Kft. tulajdonosának egyik szülője alapított egy kft.-t ("B" Kft.). Ebben a kft.-ben a szülő 49 százalékban tulajdonos, tag. Az ügyvezetője egy harmadik személy. Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e az "A" és "B" Kft., a gyermek-szülő kapcsolat okán? Válaszát köszönöm!
Engedményezés, beszámítás számvitele
Kérdés
’A’ és ’B’ Kft. kapcsolt vállalkozások. Mindkét cégben ugyanaz a tulajdonos magánszemély van 100 százalékban. Mindkét cégnél magas pénztárállomány és az állandó finanszírozási probléma. A következőképpen szeretnék megoldani a fenti problémákat (Kiegészítés: mindkét cégnél korábbról született már osztalék döntés) ’A’-ban osztalékot fizetnek nettó 12 750 ezer Ft értékben, így a pénztárállomány ezzel csökken, maradna további 7 250 ezer Ft a pénztárban. ’B’-ben osztalékot fizetnek nettó 19 125 ezer Ft értékben, de miután a pénztárban csak 12 millió Ft a fedezet, ezért a magánszemély a különbözetet átruházza és engedményezi, azaz az osztalék hiányzó 7 125 ezer Ft-t a ’B’ cég helyett ’A’- ból veszi fel. Korábban a ’B’ cég 7 125 ezer Ft kölcsönt adott ’A’ cég számára. Az osztalékfizetés engedményezésnél ezt a kölcsönt beszámítják. Jól gondolom-e, hogy az osztalékfizetésnél az engedményezést B: egyéb bevétel/ A: egyéb ráfordítással szemben, a hitel beszámítást pedig fordítva B: egyéb ráfordítás/ A: egyéb bevétellel szemben kell könyvelni? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Transzferárnyilvántartás-készítési kötelezettség II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A mellékelt kérdés, és a kapott válasz alapján újabb kérdés merült fel bennem. Az eredeti kérdésben említett társaságok más gazdasági esemény kapcsán is érintettek lehetnek nyilvántartás készítésében, a vállalkozások kapcsolódó vállalkozások tulajdonosi egyezőség miatt, az egyik kisvállalkozás ingatlant és ingó eszközöket ad bérbe kapcsolódó vállalkozásainak. A bérbeadás értéke együttesen, illetve egy társaság esetében önállóan is meghaladja éves szinten az 50 millió forintos értékhatárt. A kérdésem a következő lenne: köteles-e valamennyi kapcsolódó vállalkozás transzferár-nyilvántartást készíteni, vagy csak abban az esetben szükséges ez, ha a két társaság között eléri az 50 millió forintot a bérbeadás értéke, és ketten együtt már középvállalkozásnak minősülnek? A többi társaság bár az összevont méretük miatt kötelezettek lennének, de abban az esetben, ha a bérbe adó és a bérlő társaság között az ügylet értéke nem éri el az 50 milliós értékhatárt és/vagy összevontan kisvállalati méretűek maradnak, akkor nem válnak kötelezetté? Eredeti kérdés, és válasz: https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_9_Transzferar_nyilvantartas_keszite_jts
Kapcsolt vállalkozás megítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két testvér (A és B) 50-50%-os tulajdonos X cégben, ahol „A” személy az ügyvezető. Ugyanezen testvérpár 50-50%-ban tulajdonos Y cégben, ahol „B” személy az ügyvezető. Y cég 1/1 arányú tulajdonosa Z cégnek, ahol „B” magánszemély az ügyvezető, tehát közvetetten Z cégben is „A” és „B” magánszemélyek az 50-50%-os tulajdonosok. A konkrét kérdésem, hogy a Tao. tv. 4. § 23. a)–c) pontjai szerint X cég (közvetetten) kapcsolt vállalkozások-e Z céggel gazdasági tevékenységük kapcsán? Megköszönve válaszát üdvözlettel: Bakonyi Mónika
Kapcsolt vállalkozás?
Kérdés
Egy kft. nehézáru-forgalmazással foglalkozik. Az ügyvezető katás egyéni vállalkozóként végzi a kiszállítást. A kft. – amennyiben az ügyvezető egyéni vállalkozása végzi a szállítást – a szállítási díjjal megegyező kedvezmény ad a vevőnek bizonyos összeg felett. A webáruházban ez ingyenes szállításként jelenik meg. A vevő így két számlát kap. Helyes-e ez így? Ha így csináljuk, van-e bármi többlet adóvonzata ennek?
Nonprofit szervezet kapcsolt vállalkozása: díjfizetés, árazás
Cikk
Kell-e szerződésben rögzíteni és díjkötelesek-e a nonprofit közhasznú társaságnak a tulajdonában álló nonprofit kft.-vel való viszonyában a kht. által nyújtott adminisztratív szolgáltatások, ha igen, van-e valami követelmény az árazásukkal kapcsolatosan? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
