236 találat a(z) közvetített szolgáltatás cimkére
Közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá esetenként a legyártott reklámhordozók kihelyezésére, majd eltávolítására is külső féllel köt szerződést. A megrendelő ügyféllel kötött szerződésben szerepel, hogy a társaság alvállalkozót vesz/vehet igénybe e tevékenységek elvégzésére, továbbá a szerződésben a kampány díja három tételben (médiadíj, gyártási költség, logisztikai költség) van meghatározva. Kérdésem az, hogy a gyártási és a logisztikai költség közvetített szolgáltatásnak minősül-e? A társaság analitikus, munkaszámonkénti nyilvántartást vezet az egyes megrendelt reklámkampányokról és azok kimenő számláihoz kapcsolódóan igénybe vett gyártási és logisztikai tevékenységek beérkező számláiról. Amennyiben a gyártási és a logisztikai költség közvetített szolgáltatásnak minősül, a HIPA alapból történő levonáshoz megfelelő-e a szerződés azzal, hogy az szerepel benne, a gyártási és logisztikai tevékenységekhez alvállalkozó vehető igénybe, illetve megfelelő-e a számla, amelyen feltüntetésre kerül, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz", és médiadíj mellett külön sorban szerepel a "gyártási költség", és külön sorban a "logisztikai költség". Amennyiben ez így nem megfelelő, mi lenne a helyes, elfogadható eljárás, megoldás? Válaszát előre is köszönöm.
Járulékos költség vagy közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég külföldről/vidékről érkező munkavállalóknak szállást biztosít, intézi a szükséges iratok beszerzését, és ezen díjakat a megrendelője felé tovább számlázza. Annak a kérdésnek az eldöntésében szeretném a segítségét kérni, hogy ez esetben járulékos költségről vagy közvetített szolgáltatásról van szó (áfa szempontjából lényeges)? Amennyiben a megrendelővel például a szállásdíjak tekintetében külön megállapodást köt a társaság, úgy közvetített szolgáltatás lesz-e (27 százalékos áfakulccsal számlázandó), vagy ez mindenképpen a főszolgáltatás mellékszolgáltatása lesz (és fordított áfával adózik)? Továbbá szeretném megtudni, van-e jelentősége, hogy a társaság egy számlán számlázza a főszolgáltatást, másik számlán például a szállásdíjat, vagy ennek nincs jelentősége. Válaszát előre is köszönöm.
Iparűzési adó: így kell meghatározni a közvetített szolgáltatások értékét
Cikk
Az iparűzésiadó-alap kiszámítása során a közvetített szolgáltatások értékével csökkenteni lehet a nettó árbevételt, s e körülmény mindig megmozgatja a vállalkozások fantáziáját. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy a gazdálkodó szolgáltatásbeszerzése így vagy úgy, de a vevőhöz jut (számára „közvetítik”), kézenfekvőnek tűnne levonni azt a következtetést, miszerint minden input szolgáltatás esetén – legalábbis elméletileg – lehet szó közvetített szolgáltatásról. A releváns jogszabályok azonban ennél kissé cizelláltabban közelítik meg ezt a kérdést. A következőkben e szabályokról lesz szó.
Közvetített szolgáltatás iparűzési adónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bejövő közüzemi számlák értékét a bérlőkre almérők alapján osztjuk szét. Erre a bérleti szerződésben és a számlákon is van utalás. Ez a véleményem megfelel a közvetített szolgáltatás kritériumának. A kérdésem az, hogy amennyiben az adott évben nem közvetített szolgáltatásként, hanem igénybe vett szolgáltatásként könyveltük a bejövő közüzemi számlákat, jogosultak vagyunk-e az iparűzési adónál közvetített szolgáltatásként figyelembe venni a bejövő számlák értékét? Amennyiben nem, akkor hogyan javítható a könyvelésben ez a tétel? Az értékhatár miatt újból közzétenni nem szükséges a beszámolót. A társaságiadó-bevalláson kívül mit kell még helyesbíteni? Köszönöm szépen.
Közvetített szolgáltatás kiszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közvetítettként kezelt szolgáltatást az igénybevételt követően mikor kell tovább számlázni a megrendelő felé? Indokolhatja-e a későbbi tovább számlázást (1-2 hónappal az igénybevételt követően), ha a közvetített szolgáltatás egy projekt része, amelyet annak lezárultakor, egy számlában számlázza ki a közvetítést végző vállalkozás? Különösen fontos kérdés például catering szolgáltatás közvetítése esetén, mert ha később kiszámlázva nem "áll meg" közvetített szolgáltatásként, akkor amellett, hogy az áfa sem vonható le, a járulékokat is be kell vallani utána. Válaszát előre is köszönöm. Ildikó
Kisadózó számlájának továbbszámlázása
Kérdés
Gazdasági műszaki ellátó szervezet vagyunk, az intézményeinknek a rezsiköltséget számlázzuk tovább (közvetített szolgáltatás). Az egyik partnerünk idén januártól kisadózó lett, az általa végzett munkabiztonsági és tűzvédelmi feladatokat számlázzuk tovább. A partner számlája áfamentes lett, mi áfakörbe tartozunk. A kérdésem az lenne, hogy ezt áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább?
Domain – Elhatárolás, készlet, közvetített szolgáltatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.domain név, illetve webtárhely-szolgáltatás nyújtásával foglalkozik. A domain neveket, webtárhelyeket a kft. is úgy vásárolja egy másik cégtől, majd azokat adja tovább. Helyes-e, ha a megvásárolt domain neveket, webtárhelyeket 815-re könyveljük? (Eladott (közvetített szolgáltatások?) Vannak olyan domain nevek, tárhelyek, amiket megvásárol a kft. azzal a céllal, hogy egyszer továbbadja őket, de majd csak később. Ezeket a szolgáltatásokat év végén készletre kell venni? Ha "megmarad" a domain név (adott esetben évekig), akkor a kft.-nek folyamatosan fizetnie kell a cégnek, akitől megvette, ha meg szeretné tartani a neveket (hátha később eladja), amikor lejár az időszak. Ilyenkor mi az értéke a szolgáltatásnak, ha készletre kell venni? A szolgáltatásokat időszakra számlázzák. Jellemzően éveket érint (például 2016. 03. 15-2017. 03. 14.). Ugyanilyen időszakra történik a továbbszámlázás is. Ebben az esetben mind a költséghez, mind a bevételhez időbeli elhatárolást kell könyvelni? Az éves díjak nagyon csekélyek is lehetnek, például évi bruttó 965 forint. Illetve egy számlán akár 50 különböző időszakot felölelő domain név is lehet. Ezeket egyesével kell elhatárolni? Köszönöm!
Fordított áfa – folyamatos szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság az engedélyköteles építkezésekhez az alvállalkozóival daruzásra és/vagy egyéb építési, szerelési munkákra szerződést kötött, melyben az áfatörvény 58. §-ának alkalmazásában, időszaki elszámolásban állapodtak meg. Az időszaki elszámolás keretében egyes esetekben havonta számolnak el, de van olyan eset is, amikor az elszámolás negyedévre vonatkozik. Például az alvállalkozó a március 31-éig teljesített szolgáltatásról a számláját 2016. április 5-én állította ki, május 5-ei fizetési határidővel, 2016. május 5-ei teljesítési időponttal. Kérdésem, hogy a szolgáltatást igénybe vevőnek a fizetendő áfát a fentiekben ismertetett esetekben melyik hónapban kell bevallania, és mikor helyezheti levonásba a bevallott fizetendő áfaösszeget? A fentiekhez kapcsolódik, hogy az igénybevett szolgáltatás egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza a társaság. Ebben az esetben is a szolgáltatást a megrendelő engedélyköteles építkezéshez használja, és az elszámolás az áfatörvény 58. §-a szerinti időszakos elszámolás szerint történik. Számlázás csak az alvállalkozó számlájának kézhezvételét követően lehetséges. Kérdésem, hogy a közvetített szolgáltatást milyen teljesítési időponttal kell számlázni, és hogyan kell értelmezni a fizikai teljesítést követő 60. napon beálló teljesítést a folyamatos szolgáltatásnál? Válaszát előre is köszönöm.
Üzemanyagkártya működtetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek az a célja, hogy üzemanyagkártya-rendszert működtessen. Az üzemanyagkártya elfogadását egy másik cég által üzemeltetett töltőállomásokon keresztül kívánja megvalósítani. Az üzemanyagkutakat önálló jogi személyek működtetik, akik rendelkeznek a működésükhöz szükséges hatósági engedélyekkel. Ügyfelem ezt a tevékenységet közvetített szolgáltatásként kívánja kezelni. Két különálló szerződés van: ügyfelem és a töltőállomások, valamint ügyfelem és az üzemanyagot vásárlók (kártyahasználók) között. Kérdésem: helyesen járunk-e el, ha ügyfelem az ügyletet közvetített szolgáltatásként kezeli, amikor a kártyahasználók felé számláz?
Továbbszámlázott szállítási díj
Kérdés
Magyarországi cég alapanyagokat vásárol ásványvízgyártáshoz, az alapanyagok szállítási költsége a saját termelésű készlet értékét növeli, tehát a 2-es számlaosztályba kontírozom, ha jól gondolom? Ez lenne az első kérdésem. Illetve, amikor értékesítem a terméket a vevőnek, akkor a szállítási díjat, hogy hozzá eljut az áru, mire könyvelem? Ebben az esetben a szállítási díj közvetített szolgáltatásnak minősül? Vagy csak könyvelem az 5-ös számlaosztályba a ráfordítások közé, és feltüntetem a számlán a termékek összege mellett a szállítási költséget is? Köszönöm szépen!
Webáruház – közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy webáruház, amely eddig az alábbi gyakorlatot követte. Szerződése van a postával, hogy részére kiszállítja az árukat. A posta havonta állít ki számlát a havi szállítási költségekről, amit igénybevett szolgáltatásként könyvelnek. A szállítási díjat 10 ezer forint alatt a webáruház felszámítja, és azt a számlán szerepelteti, mely értékesítés árbevételeként kerül könyvelésre. (10 ezer forint felett nem számít fel szállítási díjat.) A szállítási díj közvetített szolgáltatás, mellyel a cég nem foglalkozott, az iparűzési adónál sem került levonásba. A fenti könyvelés mennyire állja meg a helyét, lehet-e ezért büntetni, hiszen több adót fizet mint kellene? A másik kérdésem az, hogy, ha a szállítási díjat, mint közvetített szolgáltatást szeretné elszámolni, mi a helyes megoldás? Gondolom, hogy az ÁFSZ-ben fel kell tüntetni, hogy a szállítási díj közvetített szolgáltatás, és a számlán is jelölni kell ennek tényét, de hogyan kell könyvelni (kontírozni) a posta havi számláját, főként annak tükrében, hogy nem az összes szállítási költség kerül továbbszámlázásra, csak a 10 ezer forint alatti vásárlásoké? Összegezve: mi lenne a helyes könyvelése egy webáruház szállítási díjának?
Közvetitett szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megrendelő felkéri cégünket az általa vezetett tréningek minőségi ellenőrzésére; tematika-, szereplap, -munkafüzet-kézikönyvek ellenőrzésére, trénerek egyéni felkészitésére, és a tréning dokumentáció ellenőrzésére. Mi ezzel megbizunk egy másik céget. Az általa felénk leszámlázott dijat egy az egyben árréssel továbbszámlázzuk. Hozzáadott érték nincsen. A megrendelővel a szerződésünk nem tartalmazza, hogy ő mely ügyfeleknél tart tréninget, mi csak a megrendelővel kötöttünk egy éves keret szerződést a feladatra vonatkozóan. A teljesitésigazolásban elszámoljuk, hogy a megrendelőnek melyik ügyfele kapcsán végeztünk munkát, de köztünk a megrendelővelvaló szerződésben nem szerepel, hogy ki az ő megbizója. Megállja-e a helyét az iparűzésiadó-levonásnál ez a szerződéses háttér? A kimenő számlán szerepel, hogy közvetitett szolgáltatás. Köszönettel
Családtag utazási költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik alkalmazottja hivatalos minőségben utazik, az utazásra családtagja is elkíséri magánjelleggel. A számlákat (szállás és repülőjegy) cégnévre rendeljük, és fizetjük előre, majd továbbszámlázzuk részére a családtagra vonatkozó költségeket. Tartozásának pénzügyi rendezése a következő fizetéséből történő levonással 30 napon belül megoldható. Nem jellemző a fenti lehetőség a cég többi dolgozója esetén. Adózási szempontból megfelelő, ha a számlákat közvetített szolgáltatásként egyszerűen továbbszámlázzuk (nem tevékenységünk az utazásszervezés). Esetleg taonövelő a tétel, vagy áfával, egyéb adóval terhelt? Válaszát köszönve!
Mérnöki tevékenység költségei
Kérdés
Tisztel Szakértő! Van egy mérnöki cég, amely tervezési díjat számláz ki. Ezzel szemben felmerülő költségei a különböző közüzemi szolgáltatóktól származó adatszolgáltatás, közműegyeztetés stb. Kérdésem, hogy ezek a költségek könyvelhetők a közvetített szolgáltatásokra, és így csökkenthető velük az iparűzési adó alapja? Válaszukat előre is köszönöm.
Tárolási díj – közvetített szolgáltatás vagy járulékos költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk gabonát vásárol termelő cégtől, tulajdonátruházó nyilatkozattal, számla kifizetésével a tulajdonunkba kerül az áru, viszont ekkor még nem hozzuk el, ott tároljuk. Eltelik néhány hét, majd amikor elhozzuk az árut, a termelő kiszámláz tárolási díjat az árun felül (szerződés szerint). Első kérdésem: a tárolási díjat jogosan számlázza-e áfa felszámításával, vagy mint járulékos költség fordítottan áfázik. Következő lépésben az árut EU tagországba értékesítjük, a tárolási díjat is kiszámlázzuk (szerződés szerint). Második kérdésem: helyesen járunk-e el, ha a tárolási díjat egyazon számlán, de külön sorban tüntetjük fel mint tárolási díj, és mint járulékos költség, EU termékértékesítés áfa jogcím alatt számlázzuk a tárolási díjat is. Természetesen ebben az esetben nem tüntetjük fel a számlán a közvetített szolgáltatás megnevezést. Köszönettel, Hornyák Edina
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
