133 találat a(z) könyvvizsgálat cimkére
Könyvvizsgálat GDPR
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Magyar Könyvvizsgálói Kamara ajánlása így fogalmaz: "A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység [Kkt. 3. § (1) bekezdése] teljesítésével összefüggésben a könyvvizsgáló a megbízója által számára átadott vagy hozzáférhetővé tett személyes adatokhoz juthat, melyekkel kapcsolatban jelen kamarai értelmezés szerint a könyvvizsgáló adatkezelőnek minősül. Az adatkezelés jogalapja tekintetében, a Kkt. 3. § (1) bekezdésében meghatározott könyvvizsgálói tevékenység vonatkozásában, a megbízó jogos érdekére alapított adatkezelési jogalap azonosítható." Mivel a jogos érdeken alapuló adatkezeléshez érdekmérlegelési teszt elvégzése szükséges, és a gyakorlatban kizárólag az ügyvezetők és a könyvvizsgált vállalkozás tagjai személyes adataihoz jut hozzá a könyvvizsgáló és azokhoz is a szerződés megkötése, valamint a pénzmosás-megelőzés miatti törvényi kötelezettség következtében, így a jogos érdek helyett nem lenne-e megfelelőbb jogalap a szerződés teljesítése vagy az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése? Köszönöm válaszát!
Könyvvizsgálat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek harmadik éve 301 millió felett van az árbevétele. Az előző 2 évben volt könyvvizsgálat, a 2019. évre nincs. Ha nem lesz, milyen szankciókra számíthat? Be tudja-e adni a 2019. évi mérlegbeszámolót? Előre is köszönöm válaszukat.
Eva utáni nyitómérleg könyvvizsgálata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kötelező-e könyvvizsgáltatni a számviteli törvény hatálya alá visszatérő gazdasági társaság 2020.01.01-i nyitómérlegét, ha korábban csak a bevételeit tartotta nyilván a cég? Változtat-e ezen a kötelezettségen, ha a társaság végelszámol 2020.01.01-től? Köszönettel: Várnainé Mizsei Gabriella
Költségátterhelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálat időtartama alatt felmerült költségeket (utazás, szállás) átszámlázza részünkre. A számlán csak átterhelt költség címszó szerepel, nem derül ki belőle a költség pontos tartalma. Kérdésünk, hogy ezt hova kell könyvelnünk, illetve kell-e utána fizetnünk kifizetőt terhelő adókat? Válaszát előre is köszönöm.
Könyvvizsgálati kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. 2017.09.21-én alakult, 2017. évben 12 643 eFt, 2018. évben 706 690 eFt volt az árbevétel. A létszám 2017. évben 1 fő, 2018. évben 20 fő. Könyvvizsgálatra kötelezett-e a kft. a 2019. évben? Köszönöm szépen.
Anyavállalat, könyvvizsgálat és az éves beszámoló
Kérdés
75%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező társaság (kapcsolt vállalkozás) nem éri el a könyvvizsgálati értékhatárokat. Ez esetben az anyavállalatnak éves beszámolót kell készítenie, és közzétennie, vagy készíthet egyszerűsített éves beszámolót? Ha éves beszámolót kell készíteni a 75%-ban tulajdonos cégnek, akkor a leányvállalatának is éves beszámolót kell készítenie? Amennyiben az előbbi feltétellel (75% tulajdoni hányad) rendelkező társaság könyvvizsgálatra kötelezett, akkor éves beszámolót kell a kapcsolt vállalkozásoknak készítenie, vagy egyszerűsített éves beszámolót nyújthat be? Anyavállalat 100%-ban tulajdonos könyvvizsgálatra kötelezett, anya- és leányvállalat készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót, vagy csak éves beszámolót? Köszönettel: Négyökrűné
Mikortól kell könyvvizsgálat?
Cikk
Mikor kell könyvvizsgálót választani, megbízni, cégbíróságon bejegyeztetni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Könyvvizsgálat egyszerűsített végelszámolás során
Kérdés
Evás bt. egyszerűsített végelszámolása során a végelszámolás mely szakaszában van szükség könyvvizsgálóra?
Könyvvizsgálat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. árbevételének átlaga a 2017-2018. évben meghaladja a 300 millió forintot, 20 főt foglalkoztat. Kérdésem, hogy a 2018. év könyvvizsgálatra kötelezett lesz? Köszönöm!
Adóköteles természetbeni juttatás vagy könyvvizsgálati díj?
Kérdés
A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, neki egy excel táblázatban vannak gyűjtve –, és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek felé. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg és nem "bíztunk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
Katás bt. visszalépése tao alá
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a kata hatálya alá tartozó bt. vissza kíván kerülni a tao alá, kell-e könyvvizsgálatot készíttetnie?
Bt.-ből átalakulás kft.-vé
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy bt. szeretne kft.-vé alakulni, akkor milyen teendők vannak? Mikor, hová, hogyan kell bejelenteni, kell-e hozzá könyvvizsgálat? Bevallásokkal kapcsolatban mikor, mit kell jelölni? Az ügyvéddel mikor kell felvenni a kapcsolatot? Mit lehet elektronikusan (ügyfélkapun keresztül) intézni? A jegyzett tőkét hogyan lehet rendezni? A bt. eredménytartalékát fel lehet-e használni? Mi legyen a tárgyi eszközökkel? Kérném, hogy részletesen legyen kedves a folyamatot ismertetni, hogy végig lehessen követni lépésről-lépésre. Köszönöm a segítségét! Maradok tisztelettel.
Beszámoló formája és könyvvizsgálati kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő, Kérdésünk, hogy azon magyar kft. esetén, amely 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel és szavazati joggal rendelkezik egy külföldi (uniós ország) gazdasági társaságban, alkalmazandók e a számviteli törvény alábbi előírásai: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9. § (3) bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó nagyságrendi értékhatárokat a számviteli törvény 3. § 1. pontja szerinti anyavállalat nem alkalmazhatja. Így az anyavállalatnak a számviteli törvény 9. § (1) bekezdésének előírásából következően éves beszámolót kell készítenie. Az anyavállalat minden esetben könyvvizsgálatra kötelezett, függetlenül attól, hogy egyébként összevont beszámolót készít-e vagy sem. A magyar kft. a nagyságrendi értékhatárokat nem éri el, és nincs magyar leányvállalata. Válaszukat előre is köszönjük.
Kisadózó bt. végelszámolás miatti áttérése a tao hatálya alá
Cikk
Milyen teendői vannak a kisadózó bt.-nek, ha végelszámolás miatt megszűnik? Ismertetjük.
Elmaradt könyvvizsgálat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a 2016. évben a bevételi értékhatár átlépése miatt könyvvizsgálatra lett volna kötelezett. Ez sajnos elmaradt. Hogyan kell most eljárnunk, hogy ezt a kötelezettséget pótoljuk? Utólagosan megbízhatunk egy könyvvizsgálót, aki ezt elvégzi? A már közzétett beszámolóhoz a most elkészült könyvvizsgálati jelentés még pótolható valahogy? Válaszát köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
