2101 találat a(z) könyvelés cimkére
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégemnek 2012 májusa óta tartozik egy másik cég 1 millió 300 ezer forinttal. Több alkalommal küldtünk neki felszólító levelet, de a tértivevényes levelek felbontatlan állapotban, "címzett ismeretlen" jelzéssel sorra visszajönnek. A telefont nem veszik fel. A sokadik felszólítás után elkezdtem nyomozni, kiderült, hogy magyar adószámmal ellátott cégről van szó, de a tulajdonosa angol. A képviseletet ugyan magyar személy látja el, ennek ellenére úgy tűnik, mintha mindenkit és mindent elnyelt volna a föld. A cégnyilvántartás szerint a mai napig ott van a címük, amit mi is ismerünk, de még sincs ott senki. A NAV-nak is tartoznak, a végrehajtás be van jegyezve a cég nyilvántartásába 2012. május 27-ei dátummal. Ennek ellenére élő cégről van szó. Nekem kicsit földöntúlinak tűnik a dolog, sehogyan sem tudom megérteni, hogyan tűnhet el egy cég csak úgy, hogy még a NAV is tehetetlen ellene. Kiderült, több cégnek is tartoznak. Megbíztunk egy ügyvédet, akinek szintén ismeretlenként jött vissza a hivatalos levele. A saját cégem tulajdonosai azt mondják, hogy ők már megfizették az áfát, valamint a társasági adót is, nem hajlandók még további peres eljárásba bonyolódni, mert az ügyvéd szerint is kilátástalan az ügy a külföldi tulajdonviszony miatt. Kérdésem az, hogyan lehet kivezetni szabályosan a könyvekből ezt a tartozást? Könyvelhetek értékvesztést bírósági határozat nélkül? Konkrétan szeretném tudni a könyvelési lépéseket is. Nagyon szépen köszönöm a válaszukat. Tisztelettel: Asbóth Istvánné
Engedményezés, tartozás-átvállalás
Kérdés
"A" cég számláz "B" cég felé 500 forintot. "B" cég számláz "C" cég felé 1000 forintot (két külön szolgáltatásról van szó). Kötnek egy engedményező megállapodást mindhárman, miszerint "B" cég engedményezi, hogy "C" az 1000 forintos számlájából fizesse ki "A" cég 500 forintját. "B" cég szemszögéből kérdezve hogyan kell ezt könyvelni? Az engedményezést is és a tartozásátvállalást is külön-külön 86-96-ra, vagy elég egyszerűen összevezetni a követelést a tartozással? Köszönettel
Fejlesztési tartalék, tárgyi eszköz beszerzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2007. évben 25 000 eFt értékű fejlesztési tartalékot képzett. 2013. év végén új tárgyi eszközt szerzett be 21 000 eFt értékben, de nem helyezte üzembe. Ilyen esetben hogyan történik ennek a könyvelése és az elszámolása? Köszönettel várom válaszát.
Társasági adó NAV általi visszatérítés könyvelése
Kérdés
Kedves Kollégák! A társaságnak a NAV olyan társasági adót térített vissza, amelyet 2010-ben ellenőrzés miatt kellett megfizetni, de mivel az Európai Bíróság jogszerűtlennek ítélte meg a megállapítást, ezért 2013-ban az adót visszatérítették. Kérdés, hogy ez hogyan könyvelhető helyesen úgy, hogy a 2013. év eredményében ne szerepeljen, és társasági adóalapot sem képezzen 2013-ban? Köszönettel Löffler András
Bankkártyás könyvelés
Kérdés
1.Kettős könyvvitelben szeretnénk megkérdezni pontosítás végett a bankártyás fizetési mód könyvelési módját elfogadó esetén. 2.Kettős könyvitelben értékesítés esetén, ha a fizetés módja egészségpénztári kártya, ennek a könyvelését. 3. Kettős könyvezetés esetén, ha a cég rendelkezik bankkártyával és azzal egyenlíti ki a számlát, ennek a könyvelése. 4. Naplófőkönyvben értékesítés esetén, fizetés módja bankkártya, ennek a könyvelése . Köszönettel
Pályázati könyvelés: GOP 1.1.1.-11-2012.
Kérdés
Beruházás, tárgyi eszköz beszerzés 161-re könyveljük, a kapott támogatási előleget a 4-esben (K 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek) tartjuk nyilván pályázatonként elkülönítve. Ha jóváhagyják a tényleges támogatást, azt teszem a 9-esbe. A K+F (tárgyi eszközre) a támogatási előleget a rendkívüli bevételekkel szemben (T 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség – K 98 Rendkívüli bevétel), majd a bevételt halasztott bevételként elhatárolom (T 98 Rendkívüli bevétel – K 483 Halasztott bevétel) és a halasztott bevételt feloldva arányosan, amikor költség merül fel (pl. az értékcsökkenési leírások arányában) – T 483 Halasztott bevétel – K 98 Rendkívüli Bevétel. A munkabér és járulékaira kapott támogatás esetén a munkabéreket teljes egészében elszámolom költségként. Nem lehet elhatárolni. Az ezzel szemben álló, kapott támogatást számolom el bevételként, abban az esetben, ha a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett. A 2013-ban beérkezett támogatást a bankkivonat alapján könyvelem, a 2014-ben várható támogatást időbeli elhatárolásba teszem. Itt előfordulhat, hogy a cég veszteséges lesz, az adott évben, mert a támogatás nem érkezik meg a mérlegkészítés időpontjáig. Ez így jó? Az egyik évben veszteséget mutatok ki, a másikban pedig nagy árbevételt. Nonprofit társaságról van szó. Kérem részletezzék, hogyan kell végezni a nem beruházási költségre kapott támogatások könyvelési lépéseit. Köszönöm.
Devizás számla könyvelése forintos kiegyenlítés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég rendszeresen állít ki olyan számlákat, melyeken a szolgáltatások vételára euróban szerepel, de az ügyfél bankkártyájáról az összeget már forintban veszik le, ami általában az előző napi MNB középárfolyamon történik. Ebben az esetben hogyan kell rögzíteni a könyvekben ezeket a számlákat? A számlán természetesen szerepel a tételek és az áfa bontása forintban is. Mikor járunk el helyesen: ha az áfát a számlán szereplő teljesítés szerinti választott (MNB) árfolyamon számoljuk, vagy ha a ténylegesen beterhelt összeg, azaz a számlán szereplő áfa összegét szerepeltetjük a bevallásban? Válaszát előre is köszönöm!
Kkt. átalakulása bt.-vé
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Átalakulással kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2003. óta evaalanyként működő kkt. át szeretne alakulni bt.-vé családi okok miatt. Kérdésem: könyvelés szempontjából milyen feladatokat kell végrehajtanom? Beszámoló készítése, bevallások, könyvvizsgálóval kell-e auditáltatni? Válaszukat előre is köszönöm.
Bt.-beltag háttérfelelőssége alapján fizetett összegek
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A NAV a bt. adótartozásainak megfizetésére kötelezte a társaság beltagját részletfizetés keretében. A kérdésem az, hogy a tag által befizetett és végül a cég adófolyószámláján megjelenő befizetéseket hogyan kell értelmezni? Ezek a befizetések tagi hitelként könyvelendőek vagy rendkívüli bevételként? Amennyiben rendkívüli bevétel, akkor abban az esetben még társasági adót is kell utána fizetni? Ebben az esetben a cég fellendülése esetén a tag nem kaphatja vissza a befizetései ellenértékét? Amennyiben tagi hitelnek minősülhet, úgy a tag a bt. következő eredményeiből visszakaphatja a befizetéseket.
Ingatlan-bekerülési érték
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy kft. 2013-ban telephelyet vásárolt, melyet csak 2014. január hónapban helyezett üzembe. Az ingatlanszerzési illetéket 2013. évre vagy 2014. évre kell könyvelni, ha a kivetés dátuma 2013. december hó, a jogerőre emelkedés 2014. január hó? Tehát 2013. vagy 2014. évre kell könyvelni 161. tárgyi eszköz beruházásra? A következő kérdésem az, hogy ha 2014. évben van a telephely üzembe helyezése, 2013. évben a 161. beruházás számlán le kell-e könyvelni a még várható üzembehelyezésig felmerült kiadásokat, amiről számla ténylegesen 2014. január hónapban készül, de mivel van szerződés, a 2013. évben már lehet tudni a várható összeget. Konkrétan a telephely épület felújításról 2013. decemberben csak előlegszámlát kaptunk, a végszámla 2014. január havi, amely a teljes felújítási összeget tartalmazza, ennek a teljes felújítási összegnek a 2013. évi telephely beruházás 161. főkönyvi számon meg kell jelennie a nem számlázott szállítás számlával szemben, vagy nem? Köszönöm a választ.
Meg nem fizetett tagdíj időbeli elhatárolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szakmai kamara kettős könyvitelben könyveli bevételeit és kiadásait. Az adott évre esedékes, de meg nem fizetett tagdíjat időbelileg elhatároltuk. Amikor megtervezzük a költségvetést, akkor is a teljes tagdíjbevétellel számolunk, ehhez terveztük meg a költségeket, ráfordításokat is. Ezt a gyakorlatot követtük le a könyvelésben a tagdíj időbeli elhatárolásával. Helyesen jártunk-e el? Válaszát köszönöm. Szné
Devizás számla könyvelése forintos kiegyenlítés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy szálloda rendszeresen állít ki olyan számlákat, melyeken a szolgáltatások vételára euróban szerepel, de az ügyfél bankkártyájáról az összeget már forintban veszik le, ami általában az előző napi MNB középárfolyam. Ebben az esetben hogyan kell rögzíteni a könyvekben ezeket a számlákat? A számlán természetesen szerepel a tételek és az áfa bontása forintban is. Mikor járunk el helyesen: ha az áfát a számlán szereplő teljesítés szerinti választott (MNB) árfolyamon számoljuk, vagy ha a ténylegesen beterhelt összeg, azaz a számlán szereplő áfa összegét szerepeltetjük a bevallásban? Válaszát előre is köszönöm!
Sporttámogatás
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! A kft. sporttámogatást nyújtott egy sportegyesületnek. Könyvelésével kapcsolatban szeretnék információt kérni, hogy az egyesületnek adott támogatást, a Labdarúgó Szövetségnek befizetett kiegészítő támogatást, valamint a Nemzeti Sport Intézetnek fizetett látvány-csapatsport támogatást rendkívüli ráfordításként kell-e elszámolni?
Terhelt ingatlan könyvelése
Kérdés
Üdvözlöm Önöket! Egy társaság 40 egységet fizet egy ingatlanért, amelyen 100 egység zálogjog van bejegyezve, amelyet nemsokára ki kell fizetnie a végrehajtó felé. Hogyan alakul az ügylet könyvelése, mi lesz a beszerzési ár?
Elhatárolt veszteség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Most kaptam meg egy céget, ahol nem határoltak el korábbi években veszteséget az adóalap megállapításánál, hanem a tárgyévi veszteséges MSZE-t beletették az eredménytartalékba. Utólag elhatárolható-e a korábbi évek vesztesége, és hogyan kell-e ezt könyvelni? Köszönöm szépen.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
