47 találat a(z) könyv szerinti érték cimkére
Telekeladás könyvelése
Kérdés
Vadásztársaság 2016-ban vásárolt 2 700 000 ft + áfáért telket, és tervet is készíttetett 380 000 ft + áfáért, hogy építsen rá egy vadászházat. Az áfát arányosítva a vállalkozási tevékenység arányában visszaigényelte. Majd két év múlva alanyi mentes lett (azóta évenként 13 000 ft áfát bevall, illetve befizet a társaság). Jelenleg is alanyi mentes. 2016-ban a telek bekerítése 330 000 ft-ba került. A társaság el akarja adni az ingatlant, melynek könyvszerinti értéke telek 3 200 000, a tervezés 450 000, illetve a kerítés 330 000 ft. Ez összesen 3 980 000 ft, és 3 500 000 ft-ért tudná eladni. Milyen összeget számol el ilyen esetben bevételnek (magasabb a könyv szerinti érték, mint az eladási ár), és alaptevékenység bevételének elszámolhatja-e? Amortizálva természetesen nem volt a telek.
Kiva, értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérdezni, hogy a kivaalany pénzforgalmi elszámolás időszaka alatt, azaz esetemben 2013-2016 között és utána, mikor már változott a kiva elszámoklási módja, azaz 2017-től a tárgyi eszköz analitikában kell-e elszámoljon társasági adó törvény szerinti értékcsökkenést vagy csak a számviteli törvény szerint szabad? Kivából visszalépés tao-ba esetén az eszköz könyv szerinti értékén az eszköz beszerzési értékét kell érteni abban az esetben, ha nem lehetett tao écs-t elszámolni? Kérdésem a kiva előtt és a kiva alatt beszerzett tárgyi eszközökre egyaránt irányul. Köszönettel: Anikó
Káresemény számviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018. évben káresemény következett be a kft. tulajdonában álló ingatlanban (Az egész tetőtér kiégett, minden megsemmisült.) A biztosító átutalta a kártérítést (50 millió forint). Ezen biztosítónál számlával nem kellett igazolni a kiadásokat a helyreállítási költségről. A kft. a helyreállítással kapcsolatosan rendelkezik anyagszámlákkal, munkadíjról számlákkal, mindenből újat kellett venni (berendezések, eszközök, bútorok, irodaszerek, gépek…) A kártérítés teljes összegét 2018. évben megkapta a kft., de a helyreállítás 2018. évben nem fejeződik be 100 százalékban. A kérdésem az lenne, hogy mi helyes számviteli elszámolása az ügyletnek, társasági adóban hogyan viselkedik illetve az ingatlan meglévő könyv szerinti értékét kell-e módosítani? Esetleg egyéb tudnivaló van-e ezzel kapcsolatban? Várom válaszukat! Üdvözlettel;
Iparűzési adó – ELÁBA
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy pénzügyi vállalkozás esetén az iparűzési adó kiszámításánál a készletről eladott áru nettó értéke és a kivezetett könyv szerinti érték különbözete beleszámít-e az iparűzési adó alapjába? Köszönöm!
Ingatlannal rendelkező társaság?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa megvásárolná a cég többi tagjainak üzletrészét. A könyvekben az ingatlan nagyon alacsony értéken szerepel (piaci érték 20 millió Ft, könyv szerinti érték 2 millió Ft). Kötelező-e értékhelyesbítést végezni, mivel ez befolyásolná, hogy a cég ingatlannal rendelkező társasággá válik-e, illetékköteles lesz-e? Köszönettel: Királyné Anikó
KIVA, fejlesztési tartalék
Kérdés
2012-ben egy 7 millió forintos beruházást bérleti ingatlanberuházásként számolt el a cég. Ebből 1,5 millió forintot korábban képzett fejlesztési tartalék feloldásaként számolt el. 2013.01.01-jétől a cég kivás volt 2017.07.05-éig. 2017.07.06-ától taos ismét. 2017.11.30-án a bérelt ingatlanberuházást a könyveiből kivezette. A könyv szerinti érték kivezetéskor kb 2,8 millió forint. (esetünkben a kivatörvény szerinti számított nyilvántartási érték is ennyi). Jól gondolom-e, hogy a 2017. 12.31-én számolt taoalap 1,5 millió forinttal nő a korábban igénybe vett fejlesztési tartalék miatt? Ha most a kivezetésnél a könyv szerinti érték 0 lenne és e szerint a nyilvántartási érték is 0 lenne, akkor is nő a taoalap 1,5 millió forinttal? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel, CsK
Erdőtelepítéshez, értékesítéséhez kapcsolódó kérdés
Kérdés
Köszönöm szépen a választ. Még egy kérdés maradt ezzel kapcsolatosan, hogy amennyiben a gazdasági társaság az erdőtelepítést értékesíti, ez lehetséges-e a könyv szerinti érték 10 százalékán? Az áfatörvény 68. §-a erre az esetre nem vonatkozik, úgy értem.
Gépkocsibeálló végelszámolásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a végelszámolását tervezi. A bt. tulajdonában van 1998. október óta egy gépkocsibeálló és a hozzá tartozó telek. Az első kérdésem az lenne, hogy ezt a beltag eladhatja-e az édesapjának a könyv szerinti értéken? Vagy csak piaci árfolyamon adhatja el? A második kérdésem, hogy ha ezt a gépkocsibeállót nem adja el, hanem elviszi végelszámolásban, akkor a vagyonfelosztásban milyen értéken kell szerepeltetni, könyv szerinti vagy piaci értéken? Amennyiben bekerül a vagyonfelosztásba, akkor jól tudom, hogy meg kell fizetni a 15 százalék szja-t és a 14 százalék ehót? Előre is köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Noémi
Részesedések értékelése, számviteli összefüggései
Cikk
A cikk a befektetések vagy forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedések értékelésével kapcsolatos társaságiadó-kötelezettség eseteit és számviteli összefüggéseit mutatja be.
Egyik cég megvásárolja a másik cégtől egy követelést.
Kérdés
Az 1. Kft. megvásárolja egy másik 2. Kft.-től egy harmadik fél tartozását. A tartozás az 1. Kft.-nél (vevő) 10 millió Ft a 2. Kft. megvásárolja 1,5 millió Ft-ért. Hogyan kell könyvelni az 1. Kft.-nél az érték alatt megvásárolt tartozást? Hogyan kell könyvelni a 2. Kft.-nél könyv szerinti és a kifizetett összegeket? A 2. Kft.-nél képződik-e tao-alap az értékkülönbözetből? Segitő válaszukat előre is megköszönöm.
Osztalék természetben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. két magánszemély tulajdonosa szeretné felvenni az évekkel ezelőtt megszavazott osztalékot, mégpedig természetben, a társaság tulajdonában lévő ingatlan formájában. Az ingatlan könyv szerinti értéke az osztalék körülbelül 85 százalékára elegendő, a többire rendelkezésre áll a pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke megközelítően duplája a könyv szerinti értéknek. Kérem szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy a fenti osztalék természetbeni kiadásánál mire kell figyelni, úgy adózási, mint jogi vonatkozásban. Köszönettel.
Egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása haláleset után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó elhalálozott, és a gyermeke folytatja tovább a tevékenységet. A vállalkozás jelentős vagyonnal rendelkezik, többek között tehergépkocsikkal is. A hagyatékba be kell venni a gépkocsikat és a továbbvihető áfát is, amire – úgy tudjuk – a hagyaték arányában osztoznak az örökösök. Két gyerek van ebben az esetben. A gépkocsik értékét be kell a hagyatéki leltárban jelenteni a közjegyzőnél. A hagyatékban szereplő és a könyvelés szerinti érték eltér egymástól. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak, aki továbbviszi a tevékenységet, a hagyaték szerinti gépkocsiértéket kell figyelembe vennie, vagy maradhat jogfolytonosan az értéke a gépkocsiknak? Ha a hagyaték szerinti érték számít, akkor a különbözet, ami magasabb a könyv szerinti értéknél, bevétel lesz nála? Az értékcsökkenés melyik értékkel megy tovább? Várom válaszukat. Előre is köszönöm.
Devizás elengedett kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Euróban kiállított számlatartozást a szállító elengedi. Milyen árfolyamon kell az elengedett kötelezettséget a bevételek közé könyvelni: a könyv szerinti értéken vagy a kivezetéskori árfolyamon? Válaszát előre is köszönöm!
Saját termelésű készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Növénytermelés a fő profilunk. Év végén a saját termelésű terményeket (például kukorica) értékelni kell a könyvelésünkben. (Mivel év közben nem tartjuk nyilván értékben a saját termelésű terményeinket, így azokat év végén, leltár alapján könyveljük). December 31-én például 45 ezer forint volt a tonnánkénti egységára, de ha március 31-én van a mérlegkészítés időpontja, akkor módosítanom kell-e a december 31-én értékelt – például kukorica – könyvszerinti értékét? A piaci ár közben kevesebb lett? Mivel tudom alátámasztani? (tőzsdei ár, hírlap..) Áprilisban van csak értékesítésem. Annak az egységárát figyelembe vehetem a március 31-ei értékelésemnél? Kérném segítségüket. Köszönettel: Ené
Jegyzett tőke kiadása eszközben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített végelszámol a társaság. A tulajdonosok a jegyzett tőkéjük összegét eszközökben veszik ki. Van 100 ezer forint alatti és van nagyértékű eszköz is. A problémám, hogy a gépkocsik maradványértéken, a többi nulla értéken, illetve a kis értékűek csak analitika leltárában vannak nyilvántartva. Elképzelésem: piaci értékre korrigálni a könyv szerinti értéket a 13/14-98, illetve a 88-13/14 számlákra. Majd kivezetni a maradványértéket: 86-13/14. Itt lenne egy kérdésem. Amennyiben a könyv szerinti érték (= maradványérték) magasabb a piaci értéknél, az jó megoldás, hogy a leértékelés és a könyv szerinti érték különbözete lesz kivezetve maradványértékként? A rendezések utáni tétel: 13/14 - 47 tulajdonosokkal szembeni kötelezettség. Eddig a zárómérleg. Majd vagyonfelosztás után: 47-411, és így lenne felosztás után nulla. Végül az eszközök kivezetése az analitikából. Szeretném kérdezni, hogy Ön szerint jó-e ez így számvitelileg? Köszönettel: Magdi
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
