111 találat a(z) költségátalány cimkére
Magánszemély, megbízási szerződés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olvastam az egyik cikkben, hogy a magánszemélyt megbízási jogviszonnyal foglalkoztatják – lehetséges –, tehát arra lennék kíváncsi, hogy ezek szerint nem is kell számlát kiállítania, csak a szerződés szerint elszámolhat a magánszemély a 10 százalékos költséggel? Köszönöm.
Békéltető testületi tagok díjazásának adózása
Kérdés
Békéltető testületi tagjaink a 211/1998. kormányrendelet alapján tiszteletdíjat (választott tagok jegyzőkönyv alapján), valamint az 5. § (3) bekezdés alapján ügyenként 500 forint költségátalányt kapnak költségeik megtérítése gyanánt. Milyen adózási szabályokat kell alkalmazni a költségátalány kifizetése esetén? Köszönöm előre is a segítségüket.
Családi gazdálkodó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaságot kívánunk létrehozni. A családi gazdálkodás leendő vezetője egy egyéb tevékenységet folytató kft. ügyvezetője részmunkaidőben, egy másik, mezőgazdasággal foglalkozó kft.-ben pedig főállású alkalmazott, s ő lenne a 8 órás foglalkoztatott. Megteheti-e, hogy a családi gazdaságban 8 órás foglalkoztatás mellett részmunkaidőben marad a kft. ügyvezetője és a mezőgazdasági kft.-ben pedig részmunkaidős alkalmazott lesz? Az 50 százalékos arány számítása során a kistermelői költségátalányt, a 40 százalékot le kell-e vonni a bevételből a költségeken kívül, ha a bevétel a 8 millió forintot nem éri el, és tételes költségelszámolást választott a családi gazdaság minden tagja. Várom szíves válaszukat. Tisztelettel: Miklós Istvánné
Karácsony ide vagy oda, ők sem ússzák meg az adózást
Cikk
Reneszánszukat élik a kézzel készített ajándékok, így karácsony tájékán is egyre többen próbálnak kiegészítő jövedelemhez jutni kézimunkák készítéséből és árusításából. Tudni kell, hogy az így szerzett jövedelem is adóköteles; cikkünkben fogódzót nyújtunk a vonatkozó adózási szabályok megismeréséhez.
Megbízási jogviszony költséghányad
Kérdés
Amennyiben a megbízási jogviszony alapján kifizetett jövedelemből a kifizető nem vonta le a 10 százalék költséghányadot, azt a megbízott az éves szja-bevallásában érvényesítheti utólag?
Gépjárművezetők belföldi napidíja
Kérdés
A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. (XII. 20.) kormányrendeletben szabályozott napidíj a munkáltató által elrendelt bármely – 6 órát meghaladó távolléttel járó –hivatalos (munkavégzésre, kötelező oktatásra, továbbképzésre stb. irányuló) belföldi kiküldetés esetén jár, értéke 500 forint/nap költségátalány. Fenti juttatás adózási elszámolásával kapcsolatban kérem a segítségüket. Ez munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül-e vagy adómentes kifizetésnek? Gépjármű ezetőink rendszeresen 6 órát meghaladóan vannak távol a telephelytől, és ezt a térítést is szeretnénk adni nekik.Ha nem költségtérítés, akkor a napi 500 forint nettó összeg bruttósítandó?
Családi gazdaság jövedelme
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában családi gazdálkodó. Bevétele csak növénytermelésből származik, őstermelőként adóznak. A családi gazdálkodó nyugdíjas, a családi gazdaság tagjai az unokák, akik még kiskorúak. A családi gazdaság tagjai önállóan nyújtanak be szja-bevallást, a bevételük nem éri el a 8 millió forintot, a bevétel 40 százalékát kistermelői költségátalányként számolják el. (így a jövedelem számszakilag veszteség, az szja-bevallásban nulla forint). A 40 százalék költségátalány egy részét nem költik el, a pénz év végén a családi gazdálkodó bankszámláján marad. A családi gazdaság pénzforgalma a családi gazdálkodó nevére nyitott bankszámlán bonyolódik. Kérdésem, hogy helyes-e az az eljárás, hogy az év végén megmaradt pénzt átutalják a családi gazdaság tagjainak bankszámlájára, a tagok között arányosan felosztva? (Adómentesen, hisz már az szja-bevallásban elszámnoltak vele.) Mivel a tagok kiskorúak, a pénz átutalható-e a szülő bankszámlájára, vagy csak a kiskorú részére nyitott bankszámlára? Válaszukat előre is köszönöm.
Vállalkozói tevékenység megszűnése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenységét 2014 szeptemberében megszüntette. A tevékenység megszűnéséig azonban a bevételeinek csak minimális része érkezett meg számlájára. Nagy része utána, sőt, az utolsó számláját 2015-ben egyenlítették ki. Kérdésem az lenne, hogy a tevékenység megszűnése után megérkezett bevételeket önálló tevékenységből származó jövedelmeként kell-e kezelnem, és vele szemben milyen költségátalányt alkalmazhatok (10 százalék vagy tételes)? Valamint, hogy a 2015-ben megérkezett bevétel melyik adóév bevétele/jövedelme lesz? Segítségét megköszönöm. Fazekasné
Költségátalány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A behajtási költségátalány 2013. július 1-jén került be a Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései közé, és az ezzel kapcsolatos rendelkezés a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk.-ban is megtalálható. Behajtási költségátalány követelése kizárólag a 2013. július 1. napján és az azt követően megkötött, valamint ezen időpontot követően módosított szerződések esetében alkalmazható. Ilyen megítélésben tehát a 2013. július 01. előtti szerződéseknél nem kell alkalmazni a költségátalányt? Jellemzően "régen" megkötött közüzemi szerződésekről, telefonszolgáltatási szerződésekről, stb. van szó. Ha ezen szerződések bármilyen okból kifolyólag módosulnak – például új telefonszámra fizetünk elő – a módosulás következtében késedelmes fizetés esetén jár a 40 euró? A költségátalányt 2013. 07. 01-től vagy 2014. 03. 15-től kell alkalmazni?
40 euró behajtási költségátalány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni, hogy az év végi zárás alkalmával minden késve teljesített vevő részére ki kell-e küldeni a nyilatkozatot, hogy lemondunk a 40 eurós költségátalányról, illetve elég-e ilyen nyilatkozat, vagy számlát kell részükre kibocsájtani? A társaságok nem igazán szeretnének ezzel foglalkozni, de nem tudom, hogy milyen szankcióval járna ennek elhagyása. Köszönöm a válaszát .
Számla késedelmes fizetésekor alkalmazott költségátalány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Ptk. módosítása tartalmazza a 40 euró behajtási költség felszámításának lehetőségét. Részletes szabályok ezzel kapcsolatban nem jelentek meg. Van-e nyilvántartási kötelezettség? Milyen összeghatárnál kell/lehet alkalmazni? Kell-e róla számlát kibocsátani, és milyen áfával? Ha a behajtási költség nem hajtható be, mi a teendő? Köszönettel.
Családi gazdaság állami támogatás
Kérdés
Családi gazdaság a 116/2013(XII.12) VM rendelet alapján állattenyésztési technológiai berendezések fejlesztése céljából 21 millió 600 ezer forintért traktort vásárolt, melyhez 40 százalék támogatást kap. A támogatás t ebben az évben már nem utalják. A családi gazdaság a traktort szeretné egyösszegben költségként elszámolni. Kérdéseim: 1.) Ha az állami támogatást csak a következő évben utalják, elszámolható-e a traktor értéke egy összegben, vagy csak a támogatással csökkentett rész, vagy csak az évenkénti értékcsökkenési leírást lehet alkalmazni? Mi a helyes módja az értékcsökkenés elszámolásának? 2.) A kapott támogatás bevételnek tekintendő-e? A pályázaíró a kapott támogatás egyéb bevételkénti elszámolását kéri. A családi gazdaság tagjainak a bevétele a 8 millió forintot nem éri el, 40 százalék kistermelői költségátalányt számolnak el. Amennyiben a támogatást bevételként könyvelem, úgy a 40 százalék költségátalány számitásánál milyen módon kell azt figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlan-értékesítés
Kérdés
Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: 1.) Üdülő telek vásárlás időpontja: 1999. 2.) Földszint: 2004-ben ideiglenes használatbavételi engedély, mivel csak az alsó szintre kért a magánszemély használatbavételi engedélyt, ezért adtak ideiglenest. 3.) Tetőtér: 2011-ben végleges használatbavételi engedély, amiben leszögezték, hogy: "az ideiglenes használatba vételi engedély kiadása (2004. év) óta szerkezetépítés nem történt„, ezt a NAV határozat is figyelembe vette, az alábbi módon: „2004. évben helyszíni szemle történt, melynek során megállapítást nyert, hogy az ingatlan szerkezetkész. Rögzíti továbbá, hogy 2011. évben ismét szemle történt, ahol megállapítást nyert, hogy 2004. óta szerkezetépítés nem történt. Az ingatlan üdülőépület jellege a szerzést követően az építkezés során nem változott meg. 4.) A telek beszerzési ára illetékkel együtt ismert (3 852 000 forint), a kétszintes ingatlan építésének bekerülési értéke viszont nem ismert, bizonylatok az anyagköltségekről sincsenek. A 2012. évi szja-bevallásban az alábbi módon szerepel a megállapított jövedelem: – Eladási ár: 50 millió forint. – Az szja-törvény 62. § (3) alapján a 75 százalékos szabályt alkalmaztam, mivel nem álltak rendelkezésre az építés, bővítés kiadásai. – Bevétel: 50 millió forint – (50 millió * 75 %) = 12,5 millió forint. – Jövedelem: Megszerzés évének 1999. évet tekintve 80 százalékkal csökkenthető a bevétel, így 2,5 millió forint a jövedelem összege. – Szja: 2,5 millió forint * 16 % = 400 ezer forint. Helyesen számoltam-e ki az szja-összegét? A beszerzés éve 1999?
Ingatlant ad ki, vagy bérel? Ezekre az adószabályokra figyeljen!
Cikk
Ingatlanbérléssel kapcsolatban több kérdést is feltett olvasónk. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértőnk válaszolt.
7-es adószámos magánszemély
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 7-es adószámot váltott ki ékszerkészítésre. Vásárokon, piacokon ad el nyugtával magánszemélyeknek ékszert. Kérdésem az, hogy választhat adóévenként, hogy tételes költségelszámolást választ, vagy 10 százalékos költséghányadot? Van-e olyan feltétel, amely alapján kötelezően egyéni vállalkozóként kellene végeznie a tevékenységét? Gondolok itt például értékhatárra. Segítéségét köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
