238 találat a(z) készlet cimkére
Saját kivitelezésű társasház
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. Továbbértékesítés céljából többlakásos társasház építésébe kezd. Az anyagokat ő bocsájtja rendelkezésre, van saját foglalkoztatású építési szakembere, amellett egyes építési, kivitelezési munkákat beszámláznak, valamint rendelkezésre áll generál kivitelező, aki számláz felé. Kérdésem, hogy számviteli elszámolás szempontjából – amennyiben több évet érint a kivitelezés – készletek között kell-e kimutatni, vagy ráfordításként elszámolható (elhatárolással módosítva, mert 2018-ban kezdődött és várható befejezés 2019 év vége)?
Térítés nélküli átvétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Térítés nélkül adtak át számunkra készletet (oszlopokat). A partner nyilatkozott arról, hogy a készlet beszerzésekor az áfát nem helyezte levonásba, ezért a térítésmentes átadás sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget. Bekönyveltem a készletbe és passzív időbeli elhatárolásba a megállapodás szerinti értéken. Az oszlopok egy részét egy beruházáshoz használtuk fel. A készletből való kivezetés könyvelését szeretném megtudni. Válaszát előre is köszönöm.
Készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Naplófőkönyvet vezető lakásszövetkezet 2017. évben öt lépcsőházban ablakokat szeretett volna cseréltetni. Két lépcsőházban a vállalkozó kicserélte az ablakokat. A másik hármat nem vállalja, ezért a többi ablakot a szövetkezet helyiségében tárolják. A számlát 2017. évben a munkadíjjal és az ablakokkal együtt adta ki. Nem lehet szétbontani az ablakok értékére. A könyvelésben mint fejújítás az egész költségként lett elszámolva. Ezt az egyszeres könyvelés megengedi. Kérdésem: a megmaradt három lépcsőház ablakai helyesen lettek-e elszámolva felújítási költségként, vagy azokat készletre kellett volna venni (mérleg – készletrovat)? Ha az utóbbi lett volna a helyes, akkor hogyan javítsam? Válaszát nagyon szépen köszönöm! Reményik Anikó
Saját termelésű termény értékhelyesbítése
Kérdés
Részvénytársaságunk saját termelésű készletének önköltsége jelentősen eltér a fordulónapi piaci értéktől. Van-e lehetőség a fordulónapon bennálló készlet értékhelyesbítésére, vagy ez a lehetőség csak a befektetett pénzügyi eszközök, illetve tárgyi eszközök esetén lehetséges? Kell-e értékelési tartalékot képezni rá?
Ingatlanforgalmazás
Kérdés
Kérdésem: Kft. ingatlanforgalmazással és -közvetítéssel szeretne foglalkozni, még ebben az évben. A tevékenységi körében szerepel a két tevékenység, szakképesítéssel nem rendelkeznek az alkalmazottak, de az oktatásra jelentkezés már folyamatban van. A kft. két éve működik, jelentős árbevétellel. Ha még december hónapban egy családi házat megvesz áruként, továbbértékesítés céljából (magánszemélytől), az kivitelezhető-e technikailag? Én mint könyvelő készletre veszem a házat. Ha jól tudom, a készletre csak a fenntartáshoz szükséges költségek költhetők, ha mint épület, a felújítás ilyenkor megtehető? És a legfontosabb, hogy az illetékmentesség milyen módon lehetséges? Ha jól emlékszem, ha 2-3 évig nem történik meg az értékesítés, abban az esetben az illetéket meg kell fizetni. Az ingatlan mikor kerülhet be a kft. készletébe, ha az adásvétel megtörténik, vagy ha a birtokba adás már megtörtént? Várom válaszát. Köszönöm.
Kata készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó, aki készlettel rendelkezik, átlép a katába megteheti-e, hogy a katás időszakában értékesíti a készletét, vagy van bármilyen teendője az adózási mód váltása miatt? Amikor megvásárolta az árut, költségként elszámolta,az áfát visszaigényelte. Válaszukat várva. Tisztelettel:
Környezetvédelmi termékdíj számviteli elszámolása
Kérdés
Társaságunk termékdíjköteles terméket szerez be más EU tagországokból, melyeket belföldön értékesít (az árukról folyamatos készletnyilvántartást vezet). Ennek megfelelően mint első belföldi forgalombahozó alanya lesz a termékdíjnak. A kérdésem az lenne, hogy hogyan alalkul a termékdíj számviteli elszámolása (bekerülési érték része vagy egyéb ráfordítás) attól függően, hogy a vállalkozás döntése alapján az értékesítéskor, vagy a készletre vételkor keletkezteti a termékdíjkötelezettséget. Válaszukat köszönöm!
Nyíltvégű lízing idő előtti lezárása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy kft. személygépkocsit lízingel nyíltvégű konstrukcióban, melyet árbevételszerző tevékenységéhez használ. Pár hónap után azonban úgy dönt, megválna az autótól, mert mégsem váltotta be a hozzáfűződő reményeit. Ugyanakkor egyik partnere megvenné tőle az autót. A kft. idő előtti lezárását kéri a szerződésnek, rendezi az összes kötelezettségét a lízingbeadó felé, ezzel meg is szerzi a tulajdonjogot. Másnap pedig tovább értékesíti a személyautót üzleti partnere felé. Kérdésem, hogy ilyen esetben a kft. részéről ez tárgyi eszköz értékesítésének minősül-e, vagy a gépkocsit készletre kell venni, mivel azért végtörlesztett, hogy el is adja? Válaszát előre is köszönöm!
Állatok besorolása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelem főtevékenysége a 9107'08 Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése TEÁOR szám alá tartozó tevékenység. A tevékenységből adódóan jelentős értéket képviselő állatállománnyal rendelkezik. A mezőgazdasági állattartástól eltérően az adott vállalkozásnál az állatokat nem tenyésztés céljából tartják, a tartás célja az állatok látogatók előtti bemutatása. Ebből adódóan ügyfelem a számviteli politikáját akként állította össze, hogy az állatokat a 2. számlaosztályban a készletek között tartja nyilván annak ellenére, hogy az állaltok jellemzően évet meghaladóan az adott vállalkozásnál vannak. Számviteli elszámolása kialakításnál abból indult ki ügyfelem, hogy a könyveiben szereplő állatokat nem lehet besorolni a Sztv. 26. § (6) bekezdésében rögzítettek alapján a befektetett eszközök közé. Kérdésem arra irányul, hogy az ügyfelem az általa alkalmazott besorolást [Sztv. 28. § (3) b) pont] helyesen alkalmazza-e? Megfelelően kerül-e bemutatásra a vállalkozás vagyoni helyzete, tekintettel arra a tényre, hogy a készletek közé történő besorolás miatt nincs értékcsökkenés elszámolása, és ennek következtében társasági adó vonatkozásában eltérő adózás előtti eredmény, illetve adóalap keletkezik? Válaszukat várva, tisztelettel Bakó Anikó
Ingatlannal rendelkező társaság
Kérdés
Ingatlanépítéssel foglalkozó kft. egyik tulajdonosa el akarja adni az üzletrészét. Az üzletrészértékesítéssel kapcsolatban felmerült, hogy a cég ingatlannal rendelkező társaságnak minősül-e, kell-e illetéket fizetni ingatlanszerzés miatt? Az eladási célra épített ingatlan értékét (amit a mérlegben a készletek között szerepeltetünk) figyelembe kell-e venni a 75 százalékos ingatlanarány számításakor? A taotörvény 4. § 18/a pontja szerint az a társaság minősül ingatlannal rendelkező társaságnak, amely mérlegében kimutatott eszközök (kivéve belőle a pénzeszközöket, követeléseket és az aktív időbeli elhatárolásokat) értékéből a belföldi ingatlanok értéke több mint 75 százalék.
Iparűzési adó – ELÁBA
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy pénzügyi vállalkozás esetén az iparűzési adó kiszámításánál a készletről eladott áru nettó értéke és a kivezetett könyv szerinti érték különbözete beleszámít-e az iparűzési adó alapjába? Köszönöm!
Belföldi ingatlanvagyonú cég
Kérdés
T. Szakértő, abban szeretném a segítségét kérni, hogy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül-e az a társaság, amely ingatlanokkal rendelkezik, de az ingatlanjainak felét készletként tartja nyílván mint olyan ingatlant amelyet a vállalkozás céljára nem hasznosít, de még nem tudja, hogy mit kezd vele. A társaság egyszerre több ingatlant vásárolt még 2011-ben, amelyiket bérbeadta, azok átkerültek a tárgyi eszközök közé, a többi készleten maradt. Ezért most az a kérdés, hogy ezeket a készleten lévő ingatlanokat figyelembe kell-e venni a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság pozició meghatározásához? Köszönöm a válaszukat.
Anyagköltség elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fém felületek kezelésével foglalkozó társaság a galvanizáló kádat (annak karbantartása után) újratöltötte elektrolit folyadékkal, ehhez nagy mennyiségben vásárolt oxidot, melyet teljes egészében beletöltött. Az így keletkezett elektrolit folyadékkal kb. öt évig (a következő nagy tisztításig) tudják a felületkezelést végezni. Az elektrolit folyadék állapotát folyamatosan ellenőrzik, ha szükséges a pH-szint beállításához kis mennyiségben szintén töltenek oxidot, illetve egyéb anyagot, amelyet azonnal anyagköltségként számolnak el. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. Kérdés: hogyan kell a kád újratöltéséhez felhasznált anyagot elszámolni? Azonnali felhasználást (anyagköltséget) jelent, amikor beletöltik a kádba, vagy készletre kell venni, és a számított felületre tapadás alapján kell a felhasználást anyagköltségként elszámolni, illetve van-e lehetőség ezt az anyagköltséget aktív időbeli elhatárolásként elszámolni?
Egyesület, vadászgörények
Kérdés
Tisztelt Szakértő Úr/Asszony! Egyesület kizárólag közcélú tevékenységet végez, melynek keretében vadászgörényeket fogad be (gazdátlan – a gondozója által a továbbiakban nem kívánt állatok – gondozása, tartása), melyeket olyan gazdikhoz helyez el, akik gondját viselik az állatoknak, illetve ellátja azokat a rehabilitációt megelőzően. Az egyesület egyszeres könyvviteli elszámolású. A befogadott állatokról számszerűsített nyilvántartást vezet. Kérdéseim: 1. A nyilvántartás szerinti állatokat szerepeltetnie kell-e a mérlegben a készletek között, ha igen, milyen értékben? Amennyiben valamely értékben szerepeltetni kell az állatokat (szokásos piaci érték?), akkor az eredménykimutatásban a pénzbevételt nem jelentő bevételként kell megjeleníteni? 2. Az alapító okiratban szerepel a befogadott állatok rehabilitációja, megfelelő gazdikhoz történő elhelyezés. Amennyiben ellenértéket fogadnak el, az vállalkozási tevékenységnek minősül-e esetleg önként befizethetnek-e valamely összeget támogatásként? Kell-e erről bizonylatot kiállítani (bevételi pénztárbizonylat, nyugta, egyéb csak számviteli nyilvántartás). Válaszukat előre is köszönöm, Molnár Ilona
Ingatlanbérlet vagy -értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a tulajdonában álló lakóingatlanra egy magánszeméllyel olyan szerződést kötött, hogy 10 éven keresztül bérleti díjat fizet, és a tizedik év végén a megfizetett bérleti díj a lakóingatlan vételárának minősül, a magánszemély megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. A társaság az ingatlant a készletei között mutatja ki, és a „bérleti díjat” bevételként számolta el. A társaság elszámolásával nem értek egyet. A szerződés tartalma alapján én lízinghez hasonló konstrukciónak tekinteném, abban a formában, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az ingatlanértékesítés megtörtént, és az elért nyereség 10 éves időszakra elhatárolandó. A társaság tulajdonában lévő ingatlant a nullás számlaosztáyban mutatnám ki. Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
