238 találat a(z) készlet cimkére
Áru értékvesztésének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kereskedelmi áruira 2014. évben értékvesztést számolt el (T269 készletek értékvesztése- K866). Készleteiről év közben nem vezet mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, hanem a beszerzéskor költségként elszámolja (T814 - K384). Év végén tételes mennyiségi leltárral állapítja meg a záró készletét. A nyitó készletet év elején visszavezetjük az árukra (T814 - K 261), de az elszámolt értékvesztéshez év elején nem tartozik könyvelési tétel. Hogyan, és mikor könyveljük az értékvesztés megszüntetését azon készleteire, melyeket 2015-ben értékesített? Helyes-e az alábbi kontírozás T269 - K814? Köszönettel.
El nem adott késztermék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015. év során cégünk megrendelés alapján gyártott egy terméket 6 millió 500 ezer forint plusz áfa eladási áron. A termék sajnos a nyakunkon maradt, értékesíteni később talán tudjuk. Nálunk készletnyilvántartás nincs, mivel mindent rögtön elszámolunk az 51-es számlán (mikrovállalkozás vagyunk). Mi ezzel a teendőm a 2015-ös év zárásával kapcsolatban? Köszönettel: Szlukovinyi Szilvia
Továbbszámlázott szállítási díj
Kérdés
Magyarországi cég alapanyagokat vásárol ásványvízgyártáshoz, az alapanyagok szállítási költsége a saját termelésű készlet értékét növeli, tehát a 2-es számlaosztályba kontírozom, ha jól gondolom? Ez lenne az első kérdésem. Illetve, amikor értékesítem a terméket a vevőnek, akkor a szállítási díjat, hogy hozzá eljut az áru, mire könyvelem? Ebben az esetben a szállítási díj közvetített szolgáltatásnak minősül? Vagy csak könyvelem az 5-ös számlaosztályba a ráfordítások közé, és feltüntetem a számlán a termékek összege mellett a szállítási költséget is? Köszönöm szépen!
Készlet áfázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne, hogy 2015. december végével egy 2-es adószámos céget alanyi mentessé jelentettünk át. Az akkori raktáron lévő készletet pedig "megáfáztuk", mert a hozzá kapcsolódó költségeket a korábbi időszakban levonásba helyeztük. Igazából a könyvelési rész érdekelne, mert itt sem pénzmozgás, sem bevételnövekedés nem történt. Az áfabevallásban az alapot és az áfarészt megnöveltük, de mivel helyezem szembe a fizetendő áfát? Mert társaságiadó-alapot nem szeretnék növelni, a készletértékem megmaradt, annak értékesítése 2016-ban fog megtörténni. Köszönöm Válaszát.
Készlet naprakész könyvelése
Kérdés
Mikor kötelező, és mely jogszabály alapján egy cég készleteit naprakészen vezetni. Helyes-e, ha egy 7 milliárd forint árbevételű cég év közben öt számlaosztályba könyveli a készleteit, és év végén leltár alapján visszakönyveli az öt számlaosztályból?
Saját termelésű készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Növénytermelés a fő profilunk. Év végén a saját termelésű terményeket (például kukorica) értékelni kell a könyvelésünkben. (Mivel év közben nem tartjuk nyilván értékben a saját termelésű terményeinket, így azokat év végén, leltár alapján könyveljük). December 31-én például 45 ezer forint volt a tonnánkénti egységára, de ha március 31-én van a mérlegkészítés időpontja, akkor módosítanom kell-e a december 31-én értékelt – például kukorica – könyvszerinti értékét? A piaci ár közben kevesebb lett? Mivel tudom alátámasztani? (tőzsdei ár, hírlap..) Áprilisban van csak értékesítésem. Annak az egységárát figyelembe vehetem a március 31-ei értékelésemnél? Kérném segítségüket. Köszönettel: Ené
Mikrogazdálkodói beszámoló – építési beruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő gazdasági társaság építési projektet végez, azaz értékesítési szándékkal felépít egy ingatlant, ami üzlethelyiségekeket fog tartalmazni, tehát több vásárlónak fogja az ingatlant értékesíteni. Ehhez 2015-ben megvásárolta a telket, elkészítette az építési terveket és megszerezte a hatósági engedélyeket. Kérdésem, hogy a 2015. évi mikrogazdálkodási beszámolójában a telket, illetve az eddig beszámlázott hatósági díjakat és tervezői díjakat hol szerepeltesse? A mikrogazdálkodói beszámolót szabályozó 398/2012. számú kormányrendelet 7. §-a kizárja a számviteli törvény azon részét, ami az eszköz bekerülési értékébe beleszámítaná a tervezői és hatósági díjakat, azonban ebben az esetben nem eszközberuházás valósul meg, hanem építési "termelés", azaz az eddig megvásárolt telek és tervezői díjak majdan az elkészült "termék" önköltségét fogja növelni. Jól értelmezem, vagy ebben az esetben a tervezői díjakat és a hatósági díjakat nem kell költségként elszámolni, hanem év végén készletre kell venni (befejezetlen termelés)?
Hajóvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem (kft.) tengerjáró hajót szeretne vásárolni, ami nem illik a tevékenységi körébe. A hajót nem kívánja bérbeadással hasznosítani, tehát árbevétele nem keletkezik belőle. Az áfát evidens, hogy nem fogja levonni, de megvásárolhatja-e, illetve ilyen esetben számolhat-e el rá értékcsökkenést vagy egyéb, bárminemű költséget? A hajót 4 évvel később a kft. tulajdonosa venné meg. Lehet-e a készletek között nyilvántartani, bár a készlet fogalma szerint annak éven belülinek kell lennie, hiszen azért forgóeszköz. Köszönettel.
Weblap értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk külső vállalkozóval készíttetett egy weblapot, melyen keresztül lehetett szolgáltatásainkról információt szerezni, esetleg megrendeléseket leadni (utazásszervezéssel foglalkoztunk). Az iroda engedélyét nem tudta meghosszabbítani, ezért a weblapot átmenetileg nem üzemelteti. Januártól másik cégen belül fogja a tulajdonos a tevékenységet folytatni, amihez ezt, a már kész weblapot kívánja felhasználni, amit bérbe akar adni az új cégnek. Mi ilyenkor a teendő a számviteli elszámolásokban? Egyrészt azzal a nappal, amikortól nem elérhető a weblap hogyan kell elszámolni az akkori nettó értéket (addig a napig az értékcsökkenést elszámoltuk), át kell-e vezetni valamilyen készletszámlára? Terven felüli értékcsökkenést nem akar elszámolni, hiszen kis idő elteltével újra, bérbeadás útján hasznosítani fogja a weblapot. Egy másik weboldal üzemel továbbra is, de a tevékenység október végén megszűnt, a tevékenységi körből is kikerült és bevétel sincs azóta. Ezt az oldalt is bérbe fogja adni a régi cég az új cégnek. Ennek az oldalnak az értékcsökkenését meddig lehet elszámolni? Amíg a bevételszerző tevékenység folyt, vagy mivel az oldal egyébként működött, folyamatosan?
Készletté minősítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság társasházat épített. A társasházban lakások, üzletek, garázsok vannak. Ezek közül vannak, amelyeket bérbeadás útján hasznosít, és vannak amelyeket semmilyen módon nem használ, hanem értékesítésre kínálja. A társaság könyveiben az ingatlan részei egyrészt a tárgyi eszközök között, másrészt a késztermékek között szerepelnek (átvett könyvelésről van szó). Helyes-e számviteli szempontból, ha a bérbeadott ingatlanrészeket tárgyi eszközként tartjuk nyilván, és amortizációt számolunk el utánuk, az értékesíteni szánt ingatlanrészeket pedig a késztermékek között tartjuk nyilván? Vannak olyan ingatlanrészek, amelyek már nincsenek bérbeadva, és a tárgyi eszközök között vannak nyilvántartva. A társaság bérbeadásra és értékesítésre is meghirdette ezeket, attól függően, hogy melyik típusú hasznosításra lesz érdeklődő. Mi határozza meg az esetleges készletté minősítést? Milyen alapbizonylattal lehet megtenni az átminősítést, ha szükséges? Ugyanakkor vannak olyan garázsok, üzletek, amelyek a késztermékek között vannak nyilvántartva, mert értékesíteni kívánták őket korábban, de bérlő jelentkezett, és ezért bérbeadják. Ebben az esetben át kell minősíteni a tárgyi eszközök közé? A számviteli elszámolás helyességén túl fontos szempont az is, hogy a társasági adónál hogyan alakul a fentiek miatt az amortizáció összege. Összegezve: milyen szempont szerint határozzuk meg az ingatlanrészek helyes számviteli elszámolását? Milyen feltételek mellett szükséges az átminősítés? Mivel támasztható alá?
Lakásszövetkezeti vagyon
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét, hogy a számviteli előírásoknak megfelelően hogyan könyveljek. Egy lakásszövetkezet közös tulajdonában lévő lakóingatlant évtizedek során bérbe adta. Sajnos a bérlő több éve nem fizetett, ezért a kilakoltatására került sor. A lakóingatlanban hagyott ingóságokat a bérleti díj fejében otthagyta. Az ingatlant a lakásszövetkezet értékesíteni szeretné, de nyilvántartott értéke nincs. Hogyan tudom készletre venni a fent leírt, értékesíteni kívánt dolgokat? A lakásszövetkezetnek még két üzlethelyisége is van, amelyeket szintén bérbe ad. Ezeknek a helyiségeknek sincs nyilvántartási értéke. Folyamatosan felújításokat kell eszközölni a helyiségekben, amit a bérlő el is végez. A számla a bérlő nevére szól ezt bemutatja és szeretné „lelakni”. Jól értelmezem-e azt, hogy a nem a lakásszövetkezet nevére szóló számlát, mint bérleti díj csökkentést nem vehetek figyelemben. A lakásszövetkezetnek a bérlő köteles továbbszámlázni a felújítást, beruházást. De még mindig ott a problémám, hogy mire aktiváljak, ha nincs nyilvántartási értékem? Köszönettel: Fehér Tamásné
Kiadvány megírásának megrendelése, könyv kiadási joga
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. megrendelte egy kiadvány megírását "B" Kft.-től, melyet számla ellenében két részletben kifizetett. Az első 10 ezer példány kiadási jogát 800 ezer forintban határozták meg. A kérdésem az lenne, hogy "A" Kft.-nek ezt a 10 ezer példányt áruként készletre kell vennie 800 ezer forint plusz nyomdai költség értéken? A szerződésben meghatározták, hogy "A" Kft. a könyv kizárólagos kiadója, amíg az évi 4 ezer példány kiadását biztosítja. A szerző az eladási ár 10 százalékával megegyező összegű szerzői jogdíjra jogosult, mellyel félévente számolnak el. Az újabb példányokat, már csak nyomdai költségen veszem készletre? Vagy az első 10 ezer példányra fizetett 800 ezer forint kiadási jogdíjat vagyoni értékű jogként szerepeltetem az immateriális javak között, és az nem része a könyv önköltségének, mert az a kiadási jog díja?
Saját előállítású szoftver könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015-ben elkezdett kifejleszteni egy szoftvert, de az csak 2016-ban készül el teljesen. Értékesíteni fogja (nem a használati jogot, hanem a kész szoftvert). Jól gondolom, hogy a 2015-ben ráfordított költségeket december 31-én T 114, K 582-re kell könyvelni? Ezt akkor is állományba kell venni ilyen módon, ha nem kész még a szoftver? Ha igen, mi van ilyenkor az értékcsökkenéssel, jól gondolom, hogy az csak a teljes kész szoftver üzembe helyezésekor kezdődik? Amikor 2016-ban értékesíteni fogják, akkor át kell sorolni a készletek közé?
Áfa alanyi mentességre történő átváltás
Kérdés
Jelenleg a kft. áfakörös, de mivel az alanyi mentesség határát nem éri el a bevétele, át szeretnénk térni alanyi mentességre a következő évtől. Kérdésem: a december 31-ei készlet leltárérték a következő évben áfamentesen számlázható vagy sem ? A meglévő tárgyi eszközök, melyek áfásan lettek beszerezve (60 hónapon túli beszerzésűek) esetleges értékesítés esetén alanyi mentes státuszban hogyan számlázandók? Tisztelettel várom válaszukat, törvényi hivatkozással. Köszönettel. Bényi Józsefné
Év végi deviza-készlet átértékelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak az EUR deviza számláján év végén kétféle euróból tevődik össze a készlete. Van egy év közben forintért vásárolt euró készlet, illetve vevőktől befolyt euró összeg. A számviteli törvény 60. § (1) bekezdése alapján a forintért vásárolt eurót azon az árfolyamon kell nyilvántartani, amennyiért vásároltuk. A kérdésem az lenne, hogy az év végi átértékelésnél a készleten lévő euró összeget így kétféle módon kell kezelni, vagyis a forintért vásárolt eurót abban a forint összegben számolom, amennyiért vettem, a többi eurót pedig átértékelem az év végén érvényes devizaárfolyamon? Társaságunk az MNB árfolyamot alkalmazza. Vagy pedig a Sztv. 60. § (2) bekezdése alapján az egész, készleten lévő euró összeget át kell értékelnem a mérlegfordulónapon érvényes deviza árfolyamán és így elszámolnom az árfolyamnyereséget/veszteséget? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
