238 találat a(z) készlet cimkére
Lakossági vásárlás
Kérdés
Tisztelt Partnerünk! Kiskereskedő vállalkozó pénztárgépet használ, valamint készletei nyilvántartására számlázó programot. Minden ügyfélnek számlát bocsát ki, aki készpénzes fizető, azt a pénztárgépbe nyugtával beütik, és ha számlát kér kiállítják, ha nem kér, akkor egy opció szerepel a számlázó programban "Lakossági vásárló". Ezt használva tudja a készletet azonnal kezelni, valamint a napi pénztárjelentését elkészíteni, és a pénztárgép forgalma igy tud egyező lenni mindig számolhatóan a saját és az elszámoltatás miatt is, minden egyező. A napokban volt egy NAV-próbavásárlás. A kereskedő a pénzt elvette, a pénztárgépbe a nyugtát beütötte, megkérdezte, hogy kérnek-e számlát, a válasz az volt, hogy nem, ezért a lakossági opcióval kinyomtatott számlát adták át az ügyfélnek. Aki ezek után igazolta magát és közölte, hogy az eljárásuk nem felel meg a törvényi előírásoknak, mert a nyugtaadási kötelezettség adását elmulasztották. Lefotózták és leírták jegyzőkönyvben, hogy minden bevétel rendezetten a pénztárgépbe beütésre történt, de a nyugta a vállalkozó példányához került betűzésre. Ezért az adási kötelezettség elmulasztását tartalmazza a jegyzőkönyv. Kérdés: ez ténylegesen kimeríti az adási, vagy a vállalkozó csak a nyugta "átadási" kötelezettségét mulasztotta így el. A számlázó rendszer megbízható, viszont jóhiszeműen használták így. Most azóta a nyugtást ugyan úgy lakosságiként rögzítik, de a számla helyett a nyugtát adják oda annak a vevőnek, aki nem nevesíti önmagát. Mekkora hibát vétett?
Készletek közé átsorolt tárgyi eszköz társaságiadó-hatása
Kérdés
Készletek közé soroltunk át év közben egy műszaki gépet, melyet az alábbiak szerint könyveltünk: T139-K131; T267- K131, vagyis nem jelent meg a 8-as számlaosztályban a nettó értéke. Kérdésem, hogy a tárgyévi társasági adó levezetésekor mit kell betenni a növelő, illetve a csökkentő tételek közé? Véleményünk szerint növelőbe csak az átsorolásig elszámolt tárgyévi értékcsökkenést kell tenni, a csökkentő tétel esetében bizonytalanok vagyunk: csak az átsorolásig elszámolt tao szerinti értékcsökkenés, vagy az átsoroláskor meglévő számított nyilvántartási érték is csökkentő tétel? Köszönöm válaszukat előre is.
Tárgyi eszköz vagy készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari cég 2018. júliusban telephelynek szánt ingatlant vásárolt (120 000 000 forint). Az ingatlanban a korábbi tulajdonosok bérlői voltak, akikkel a cég megegyezett, hogy év végégig tovább bérelhetik az ingatlant. 2019. áprilisban, már a mérlegkészítés után megállapodott a bérlővel, hogy eladja az ingatlant neki, amely júniusban meg is történt. Az eredeti vásárlás célja a saját telephely, de dupla áron sikerült eladni. A kérdésem: Mikor kell kivezeti a tárgyi eszközt (adásvételi szerződés vagy a földhivatali törlés napjával)? Az ingatlant 2019-ben tárgyi eszközként kell nyilvántartani, vagy készletként? Ha tárgyi eszközként, akkor gondolom az értékcsökkenés is figyelembe vehető. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Áfaelévülés, kata – készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfás egyéni vállalkozás 2014. 10. 01-jétől szünetelteti a tevékenységét. A szünetelés újraindítása 2019. szeptember 01-jével történt, katás vállalkozóként. Negyedéves áfabevalló volt, a 2014. 09. 30-ai záró időszakkal beadott áfabevallásában átvihető követelés szerepelt. Kérdésem az, hogy számításom szerint ez az átvihető áfakövetelés 12. 31-ével elévül, és az utolsó negyedéves áfabevallásban, amit majd januárban adok be, de a záró időszaka 12. 31-ei még szerepeltethetem ezt az összeget? Korábban szja törvény szerinti vállalkozó volt, és a záró készletet a szünetelés időpontjában felvette (2014-ben). Most 09. 01-jén már egyből katás vállalkozóként indította úja a vállalkozást. Ebben az esetben a 2014-es leltárt kell nyilvántartania, mint adóalapba be nem számító készletértéket, vagy van rá módja, hogy más összeget vesz fel leltárként, esetleg selejtez? Köszönöm válaszukat!
Egyéni vállalkozó készlete az szja-bevallásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: egyéni vállalkozó személyi jövedelemadó bevallásában zárókészletként csak a kifizetett készletet (árut) kell szerepelteti vagy pedig az üzletében fizikailag fellelhető összes árut, függetlenül attól, hogy annak kifizetése megtörtént-e? Másképpen fogalmazva, a zárókészlet tartalmaz-e olyan árut, mely a pénztárkönyvében árubeszerzésként nem szerepel? (Az áru leszállítása megtörtént, egy részét már értékesítette december 31. napja előtt, de a szállítónak az áru kifizetése december 31. napját követően történt meg.)
Visszáru késztermék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gyártó cég vagyunk, eddig nem vezettünk év közben készletnyilvántartást, januártól szeretnénk bevezetni. Kérdésem a következő: hogyan kell kontírozni, ha az értékesített készterméket (készletcsökkenés T581 K251) később a vevő visszaszámlázza? Eddig visszáruként kezeltük T814. Hogyan veszem vissza készletre, és milyen értéken, hiszen a vevő nem az önköltségi, hanem az értékesítési árán fogja azt nekünk visszaszámlázni. Válaszát előre is köszönöm! Tné Gombár Ágnes
Egyéni vállalkozás megszüntetése, készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ruházati áruk kereskedelmével foglalkozó áfás egyéni vállalkozó a tevékenységét 2015. 07.01-jétől szünetelteti. 2019-ben úgy döntött, hogy a vállalkozást megszünteti a szüneteltetés alatt. A szüneteltetés megkezdése előtt a leltározott áru értéke 3 500 ezer Ft volt, ami szerepelt 1553 bevallásban. Az eltelt négy év alatt a leltárba szereplő áruk egy része kiment a divatból, eladhatatlanná vált. Kérdésem, hogy a megszűnéskor milyen érték után kell áfát és személyi jövedelemadót bevallani és megfizetni? Lehet-e a leértékelni, illetve selejtezni. Köszönöm a választ.
Készletek selejtezésének dokumentálása
Cikk
Milyen esetekben indokolt a selejtezés, és hogyan kell dokumentálni? Ismertetjük a jellemző eseteket.
Készlet, tárgyi eszköz átvitele új vállalkozásba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésekkel fordulok önhöz: Egyéni vállalkozóként kezdtem tevékenységemet, most más tevékenységgel kibővítve létrehoztunk egy bt.-t. a) Egyéni vállalkozóként nyitottam egy gyermekruhaüzletet, ahol külföldi gyártótól megvásárolt márkás ruhákat értékesítek. A ruhákat fordított adózású számlával szereztem be közösségen belülről. Most a meglévő, még el nem adott ruhákat vinnénk át (kb. 2 millió forint érték) a bt.-be, mivel az üzlet is átkerült a bt. üzemeltetésébe. A meglévő készletet hogy tudjuk átvinni és milyen költségvonzata lesz? b) Egyéni vállalkozóként vettem egy laptopot, bútort, amelyet most már a bt.-ben fogunk használni. Ezeket is el kell adnom a saját bt.-mnek, vagy mi a teendőnk? c) Az egyéni vállalkozóként használt autót milyen feltételekkel tudjuk a cégbe bevinni, és ennek mi a költsége? Vagy jobban járunk, ha béreljük a kültagtól? Az első két pontban szereplő esetben, ha meg kell vennie a bt.-nek a készletet és tárgyi eszközöket, az ebből származó áfafizetés magas lenne, vagy van költségbarátabb megoldás is, csak mi nem tudunk róla? Várom válaszukat. Üdvözlettel.
Saját termelésű késztermék könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki a költségeit az 5. számlaosztályban könyveli, és egyszerűsített éves beszámoló készítése során az eredménykimutatását összköltség-eljárással készíti, saját termelésű készterméket állít elő. A késztermék előállítása során analitikát nem vezetnek, csak a december 31-én meglévő készletet letározzák. De most azt is mindet eladták, tehát a saját termelésű készletnek nincs záróállománya. A felmerült közvetlen költségeket kigyűjtöttem, ez lett a saját termelésű készlet nyilvántartási értéke. A készletre vételt T251–K581-re könyveltem, majd átvezettem az elábére T814–K251 mivel a teljes készletet eladták. Viszont azt nem tudom, hogy az aktivált saját teljesítmények értékét hogyan könyveljem. Az eredménykimutatás II. sorába beállítottam, tehát ott valószínűleg a helyén van, de a könyvelési lépésnél elakadtam. Ezért a könyvelési lépések levezetéséhez szeretném a segítségét kérni. Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget.
Jövedéki adó főkönyvi elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk jövedékiadó-köteles, alkohol termékekkel kereskedik, melyeket az Európai Unióból szerez be. A készletről év közben csak mennyiségi nyilvántartást vezet, ezért az árubeszerzések elszámolására a 814-es főkönyvi számot használja. 1. kérdés: az EU-ból vásárolt áru nem a saját adóraktárunkba kerül, hanem egy másik társaság adóraktárába. A kitároláskor ők fizetik meg a NAV felé a jövedéki adót, majd kiszámlázzák részünkre. Adó folyószámlánkon így ez nem jelenik meg. Kérdésem, hogy az így részünkre átszámlázott jövedéki adót, milyen főkönyvi számon kell szerepeltetnem. A 814-es eladott áruk beszerzési értékén szerepeltetem év közben, és év végén a készletértékem részét fogja képezni, 2. kérdés: Az EU-ból beszerzett áru a saját adóraktárunkba kerül, onnan pedig vagy a vevőhöz, vagy saját raktárunkba amely nem minősül adóraktárnak. A jövedéki adót mi fizetjük meg a NAV felé, adófolyószámlánkon szerepel. A jövedéki adót a 867-es főkönyvi számon kell elszámolni? Hogyan kell könyvelni a jövedéki adót abban az esetben, ha kitárolás után az árut saját nagykereskedelmi raktárunkba készletre vesszük és hogyan, ha közvetlenül értékesítésre kerül. Válaszát előre is köszönöm!
Tao adóalap-korrekció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A "https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_6_TAO_adoalap_korrekcio_mhy" linken adott válaszában azt javasolja, hogy vegyük készletre a roncsot. Az ehhez kapcsolódó társaságiadóalap-korrekcióban kérném a segítségét még. Terven felüli értékcsökkenéssel megnövelem az adóalapot (24 millió forint), majd készletre vétel miatt a könyv szerinti értékkel szintén növelem az adóalapot (1,7 millió forint), a számított nyilvántartási értékkel pedig csökkenthetem az adóalapot (23 millió forint). Jól gondolom? Köszönettel: Mónika
Tárgyi eszköz készletre vétele és kapcsolódó tao korrekciója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015. novemberben vettünk egy tehergépjárművet, melyet bérbe adtunk. Számvitelben megállapítottunk egy maradványértéket, és 20 százalékkal amortizáltuk az eszközt, elszámolt értékcsökkenéssel társaságiadó-alapot növeltem, a tao-törvény által engedett 30 százalékkal pedig adóalapot csökkentettem. 2018. novemberben felmondtuk a bérleti szerződést a bérlő nemfizetése miatt, a járművet az ügyvezetés döntése értelmében nem adjuk újra bérbe, hanem értékesítjük. Ennek megfelelően 2018. novemberben a tárgyi eszközt átvezettük készletre könyv szerinti értéken (várható értékesítési ár ennyi lesz vagy ennél több). A kérdésem az lenne, hogyan kell az adóalapot módosítani a készletre vétel miatt 2018-ban? A könyv szerinti értékkel (3,5 millió forint) növelem az adóalapot, a számított nyilvántartási értékkel pedig csökkentem (1 millió forint)? Mit jelent a tao-törvény 7. § (1) bekezdés d) pontjában írt „az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része”, illetve a 8. § (1) bekezdés b) pontjában írt „az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része”? Ez alapján mégsem kell készletre vezetéskor adóalapot korrigálni? Ez utóbbi esetben, erre az eszközre vonatkozóan az évek során elszámolt adóalap-korrekciós tételek összességében nem egyeznek meg? Köszönettel: Mónika
Katából szja alá – készlet elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szipszer Tamás! Katásan induló egyéni vállalkozó másfél év elteltével áttér az szja alá. Boltos, tehát a katás időszak végén van készlete. A készletet szja-s időszak alatt szja-s bevételként adja el. Véleményem szerint így az szja-s időszakban fordul költségbe, és ott költségként elszámolható. Nos, ez ügyben állásfoglalást kértem a NAV-tól. Az ügyfélszolgálat szerint ez a készlet nem számolható el költségként, és az állásfoglalásos vélemény is az, hogy a készlet költségként elveszett. De... én ezzel továbbra sem értek egyet. Amire hivatkozik a NAV, az szerintem pont az én véleményemet támasztja alá. A NAV által idézett paragrafus (egyébként bennem pont ez ébresztett kétséget a legelején) a 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 25. § (8) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként az szja-törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást); (ezt tekinti a katás időszakban elszámolt költségnek). De az szja-törvény 11. számú melléklet b) pontja szerint költségnek tekintendők a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadások, az adott előlegek...stb., tehát a bevétel feltétele a költség elszámolásának (fordítva akkor lesz valami költség, ha abból bevétel lesz) másképp nem is lehetne az szja-s egyéni vállalkozónak készlete, mert különben a beszerzéskor kellene rögtön költségelnie. Olvastam Öntől már egy választ, de tisztában szeretnék lenni azzal, hogy jól értettem-e az igenlő válaszát.
Leltárfelvétel II.
Kérdés
Tisztelt Kneitner Lea! 2019. januári, "leltárfelvétel" című kérdésben szereplő kérdés kiegészítéseként szeretném feltenni az alábbiakat: A mezőgazdasági kft. a készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántatást vezet. Megfelel-e a számviteli törvénynek az a gyakorlat, hogy kétévente veszi fel tételes leltározással a saját termelésű készleteiről a Ieltárt nyáron, amikor legkisebb a készletállománya? Előző válaszából világos, hogy az árukészletek tételes leltárfelvétele speciális szabályként fordulónap helyett lehetséges a fordulónapot megelőző vagy azt követő negyedévben is (a megfelelő nyilvántartás vezetése esetén). A saját termelésű készletek leltározása csak fordulónapon lehetséges, vagy bármely (akár nyári) időpontban is? Persze számviteli politikában (leltározási szabályzatban) rögzítésre kerül a választott (nyári) időpont. (Természetesen a saját termelésű készletekről egyeztetéssel készül leltár minden évben a fordulónapra vonatkozóan a mérleg alátámasztása érdekében.) Válaszát köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
