276 találat a(z) járulékfizetési kötelezettség cimkére
Főállású kataalanynak meg kell-e fizetni a minimum járulékot máshol?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy főállású kataalany egy másik cégben tulajdonos ügyvezető igazgató (tagi jogviszonyban). Kérdésem, hogy a másik cégben kell-e az előírt minimum után járulékot fizetni, vagy a kata jogviszony mellett ezt nem kell?
Járuékfizetés: felsőoktatási intézmény hallgató szakmai gyakorlata
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Segítségüket kérem főiskolai tanuló szakmai gyakorlatának ügyében. Cégünknél jelentkezett egy főiskolás hallgató, hogy szakmai gyakorlatát szeretné nálunk végezni. A felsőoktatási szakmai gyakornok foglalkoztatása számomra nem teljesen világos, különböző állásfoglalásokat találok, ezért kérem az Önök segítségét. Tehát, ha foglalkoztatunk egy hallgatót befogadó nyilatkozattal (együttműködési megállapodás gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés – ez az iskola által kibocsátott szerződés neve), akkor be kell-e őt jelenteni, és hogyan? 6 hónap alatt 960 órát kell dolgoznia. Kötelesek vagyunk fizetni a mindenkori minimálbér heti lebontására vetített 15 százalékát, de milyen járulékokat kell utána fizetni? Eltérő véleményeket olvasok, és az iskola is azt állítja, hogy nem, én pedig azt a következtetést vontam le, hogy az szja-n kívül kell fizetni minden mást. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel Asbóth Istvánné
Munkahelyi évzáró rendezvény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás év végén a dolgozóit meghívja egy vacsorára és italra. Kérdésem, hogy költségei között elszámolható a vendéglő számlája? Terheli-e járulékfizetési kötelezettség, ha igen, akkor mi, és mennyi? A dolgozói között néhány ajándéktárgyat is kisorsol. Erre is vonatkozik az előző kérdés, hogy elszámolhatja-e és kell-e utána járulékot fizetni? Köszönöm a választ: Zsu
Kft. ügyvezető külföldön végez munkát
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője, aki két magyar cég tulajdonosa és egyben ügyvezetője is mindkét cégnek, társas vállalakozóként, jövedelmet nem vesz fel. Harmadig cégnél volt munkaviszonya. 2014-ben Kínában vállal munkát, magyar munkaviszonya megszűnik. (Cégei gyakorlatilag nem fognak működni, de megszüntetni sem akarja, továbbra is ügyvezető marad). Kérdésem az, hogy a kft.-kben milyen adó, illetve járulékfieztési kötelezettsége lesz, társas vállalkozóként? Az első három hónapban megmarad a magyar állandó lakhelye, a negyedik hónaptól kezdődően megszűnik.
Egyszemélyes kft.-ben munkavégzés gyes mellett
Kérdés
Egyszemélyes kft. tagja gyesen van (sérült gyermekkel, aki elmúlt már 3 éves). A társasági szerződésben ügyvezetőként ő és a férje (aki nem tag) van feltüntetve. Az ügyvezetés munkaviszonyban is ellátható a társasági szerződés alapján. A tag 4 órás munkaviszonyban látná el a kft tevékenységét, de az ügyvezető a férj lenne, szintén 4 órás munkaviszonyban. Kivitelezhető-e így? Elég megfizetni ebben az esetben a 4 órás (emelt) minimálbérek utáni járulékot, vagy ebben az esetben is ki kell fizetni a tag után a havi teljes minimum járulékfizetési kötelezettséget? Köszönöm válaszát!
Rokkantsági ellátásban részesülő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Rokkantnyugdíjas személy bt-beltagként részmunkaidős munkaviszonyban látta el 2011. évben az ügyvezetői teendőket. Nem végzett semmilyen tevékenységet, csak ügyvezető volt. 2012. január-február hónapban bt. főfoglalkozású beltagjaként megfizette a járulékokat, mert rokkantsági ellátásban részesülőként már nem volt nyugdíjas. 2012 márciusban betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságon személyesen feltett kérdésére azt a választ kapta, hogy már nyugdíjas. (Ténykérdés, hogy nem rendelték be felülvizsgálatra sem, megkapott minden, a nyugdíjasnak járó kedvezményt is.) Így a nyugdíjkorhatár betöltésének napját követő naptól kiegészítő tevékenységű tagként látta el az ügyvezetési teendőket. A járulékokat a kiegészítő tevékenységű tagság szerint fizette meg. Egy 2013-ban a nyugdíjbiztosítóval történtfolytatott levelezés kapcsán kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítónál a státusza továbbra is „rokkantsági ellátásban részesülő” maradt, annak ellenére, hogy betöltötte a nyugdijkorhatárt. Kérdésünk, hogy a bt. ügyvezetés miatti járulékfizetési kötelezettségének hogyan kell, illetve kellett volna eleget tennie egy nyugdíjkorhatárt betöltött, de nyugdíjasként nem nyilvántartott bt. beltagnak?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
