8 találat a(z) járulékalapot képező jövedelem cimkére
„Jó és rossz” időszakok nyugdíj szempontjából
Cikk
Az öregségi nyugdíj számításának módszertana rendkívül bonyolult. Számos esetben felmerül kérdésként, hogy miként hat a megállapítandó nyugdíj nagyságára, ha a jogszabály szerinti – legkorábban 1988-ban kezdődő – időszakra nem teljes egészében rendelkezik az igénylő jövedelemmel, vagy a vonatkozó adatokat nem sikerül beszerezni. Másik oldalról az is gyakran felvetődik, hogy van-e lehetőség nyugdíj szempontjából bizonyos időszakok figyelmen kívül hagyására.
Szociális hozzájárulási adó: nyugdíjon innen és túl
Cikk
A nyugdíjasnak minősülő személy társadalombiztosítási jogállása, valamint járulék-, illetve szochofizetési kötelezettsége jelentősen különbözik a nem nyugdíjas személyétől. Emellett a nyugdíjas státusz az esetek jó részében a fennálló jogviszony tartama alatt következik be (sőt nem egyszer visszamenőlegesen), ami gyakran okoz problémát a kötelezettségek megállapítását illetően. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes jogszabályok milyen előírásokat tartalmaznak erre a helyzetre.
Tb-járulék: mutatjuk a január 1-jétől hatályba lépő változásokat
Cikk
A családi gazdaságokról szóló törvény 2021. január 1-jétől módosítja a szociális hozzájárulási adó-, és a társadalombiztosítási járulékfizetés szabályait is. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy milyen változások lesznek a fenti szabály kapcsán a társadalombiztosítási járulék alapjában, a biztosított őstermelők járulékfizetésében, a járulékkedvezménynél, továbbá röviden ismertetjük a veszélyhelyzet alatt a biztosítási jogviszony megszakítása kapcsán alkalmazandó szabályt is.
Borravaló és felszolgálási díj: járulékfizetési szabályok
Cikk
A régi Tbj. a 4. § k) pontjában határozta meg a járulékalapot képező jövedelem fogalmát, mely felsorolásban még mind a két, címben említett tétel szerepelt. Igaz (2005. évi jogszabályba történt beemelésüktől kezdve), bizonyos tekintetben „kakukktojásnak” tűntek, hiszen az általánostól eltérő járulékfizetési szabályok vonatkoztak rájuk.
Csökkentett munkaidő, csökkentett fizetés: ez lesz a családi kedvezménnyel
Cikk
A veszélyhelyzet időszakában kedvezményezett ágazatba tartozó foglalkoztatottak és a munkahelymegőrző támogatásban részesülő, csökkentett munkaidős munkavállalók, valamint a munkahelyüket elvesztők esetében felmerülő kérdés a 2020-ban járó családi kedvezmény érvényesítésének lehetősége. Mit kell tudni erről?
Kiküldetés III.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Igazából a magyarországi járulékfizetés oldaláról nekem nem derült ki, hogy a napidíjat a napi 15 eurón felül vagy egészében kell a járulékalapba beleszámítani, vagy esetleg egyáltalán nem számít bele, mert nem a munkaszerződés szerinti bére. Viszont a Tbj. végrehajtási rendeletében olvasottak szerint: lehet nem is számít, mennyi a szerződés szerinti bére, hanem a kiküldetést megelőző év átlagjövedelme a járulékalap? (kivéve az első tört hónapot). Ezt nem befolyásolja, ha a kiküldetés idejére magasabb alapbér illette meg, mint a kiküldetést megelőző évben? 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 1 § (1)-(2)
Járulékalapot képező jövedelem: mi tartozik ebbe a körbe?
Szakértői Kommentár
A járulékalapot képező jövedelem fogalmának a társadalombiztosítási jogban két szempontból van jelentősége: egyrészt ez alapozza meg az egyéni járulékfizetési kötelezettséget (egyéni járulékalap), másrészt pedig a munkavégzésre irányuló egyéb (például megbízási) jogviszonyok esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása során a tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelmet viszonyítjuk havi szinten a minimálbér 30 százalékához vagy naptári napokra ennek harmincad részéhez.
A NAV válaszol: konferencia és előadás - ki fizet és mennyit?
Kérdés
Korlátolt felelősségű társaságunk (kft.) természetes személlyel szeretne szerződést kötni, amely alapján a cég kifizeti egy konferencia részvételi díját (+szállás, utazás stb.) cserébe azért, hogy a magánszemély (aki semmilyen más kapcsolatban nem áll a céggel) hirdetési tevékenységet végez a cég érdekében (konkrétan: K+F pályázatunkról tudományos előadást tart a hallgatóságnak, az előadás végén megemlíti a cég nevét, a pályázati projektet). Kapcsolódik ehhez a jogviszonyhoz adózási kötelezettség? Kit terhel?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
