2299 találat a(z) járulék cimkére

Bt. képviselőjének díjazása Kérdés

Tisztelt Szerkesztő! A bt. beltagja megbízásban látja el a bt. képviseletét 0 forintért. Jelenleg a bt.-nek nincs bevétele, a képviselő 2 hónapja nem dolgozik sehol. Ez esetben kell-e utána a bt.-nek járulékot vallani és fizetni erre a 2 hónapra? Válaszukat köszönöm.

Osztalék ingatlanforgalmazó cégnél Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társammal ingatlanforgalmazó céget szeretnénk alapítani. Profilunk használt lakóingatlanok felújítása, értékesítése. A tervezett adóalap 2,5 millió HUF. Ebből kifizetjük a 9 százalék társasági adót (225 000 HUF). Az osztalék alapja a két társtulajdonos között 2 275 000. Milyen mértékű adóval, illetve járulékokkal terhelt ez az osztalék? Köszönettel

Őstermelő járulékfizetése Kérdés

Adott évben az őstermelő az előző évi árbevétel 20 százaléka után fizeti a járulékot. A kérdésem az lenne, hogy az ősternmelői bevételbe a támogatás összege beletartozik-e?

Céges telefon, internet: járulékok, áfa Cikk

Milyen járulékok terhelik a munkáltatót, illetve az áfát milyen arányban lehet levonni, ha a dolgozónak adott telefon költségeit a munkáltató átvállalja? – kérdezte egy olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

Telefon, járulékok Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy kft., ahol a dolgozóknak telefont adnak. A telefon költségeit a munkáltató átvállalja. A számla internetet is fog tartalmazni. Ez esetben a munkáltatót milyen járulékok terhelik, illetve az áfát milyen arányban lehet levonni, vagy egyáltalán le lehet-e vonni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: T.Mária

Kata ügyvezető jogviszonya Kérdés

Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak kisadózóként KÖTELEZŐ bejelentenie azon magánszemély tagját, tagjait, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a megbízási jogviszony alapján végzett vezető tisztségviselői és más tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Kérdésem az lenne, hogy fenti szabály kizárja-e, hogy a munkaviszonyban álló ügyvezetőt (a társasági szerződésben ez került megjelölésre) bejelentse a bt. mint katás magánszemély? Vagy a jogszabály "engedő", vagyis azt mondja ki, hogy munkaviszonyon kívüli jogviszony esetében KÖTELEZŐ a bejelentés, munkaviszony esetén választható? Katás bt. esetében is külön kell vizsgálni az ügyvezetőség és a személyes közreműködés járulékfizetési kötelezettségét? Tehát, ha mint ügyvezetőt bejelentem a kata alá, és megfizeti a havi 50 ezer forintot, és emellett személyesen is közreműködik, ez utóbbi jogviszonya keletkeztet járulékfizetési kötelezettséget? Hiszen, ha külön kell vizsgálni, akkor nem minősül főállás melletti társas vállalkozónak, így személyes közreműködése alapján járulékot kellene fizetnie.

Mentesítést kért a vízkészletjárulék fizetése alól az agrárkamara Cikk

A biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében vízhiányos időszak megállapítását kezdeményezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – június 1-jétől visszavonásig – Pintér Sándor belügyminiszternél. Ha a tárcavezető elfogadja a kamara javaslatát, akkor a gazdálkodóknak az adott időtartamban nem kell vízkészlet-járulékot fizetniük az öntözéshez, halgazdálkodáshoz és rizstermeléshez használt víz után.

Járulékfizetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném tájékoztatását kérni az alábbi üggyel kapcsolatosan. 20 éves leány államilag finanszírozott nappali képzésen vett részt, egyben egy kft. tagja, ahol munkát nem végez. A 2017. februárban kezdődő II. félévre passziváltatta magát, a diákigazolványába már nem kapott matricát. Kérdés, hogy a passzív időtartamra hogyan kell járulékot fizetnie? Válaszát előre is köszönöm.

Járulékfizetés, külföldi cég részére történő munkavégzés esetén Kérdés

Magyar programozó németországi cég részére Magyarországon végezne munkát. A programozó a német cég alkalmazottja lenne. A német cég szerint neki nincs Magyarországon járulékfizetési kötelezettsége. Igaz ez? Ha igen, a magánszemélynek, hogy kell bevallani és befizetni maga után a járulékokat?

300 millió forintos adó- és járulékcsalással gyanúsítanak vagyonvédelmi cégeket Cikk

Háromszázmillió forint kárt okozott az államnak a gyanú szerint egy vagyonvédelemmel foglalkozó cégláncolat, amelynek tagjai ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt indult eljárás – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense pénteken az MTI-t.

Adók, járulékok befizetése Esemény

Biztosított-e a megbízott? Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016. 09. 01-én egy rendező megbízási szerződést kötött egy alapítvánnyal színdarab betanítására 400 ezer forint megbízási díjért. A szerződés szerint a teljesítés a színdarab első színpadra állításának napja. A kifizetés a teljesítést követő napon történik. A teljesítés 2017. 06. 14-én megtörtént. A megbízás időtartama 287 nap volt (122 nap 2016-ban,165 nap 2017-ben). Egy napra eső megbízási díj 1394 forint, ebből 10 százalék költséghányaddal a jövedelem 1255 forint. Kérdésem, hogy a megbízott biztosítottnak minősül-e ebben az esetben? Kell-e levonni tőle járulékokat? Az 1255 forint napi jövedelem összegét a kifizetéskor, 2017.06.15-én hatályos 1275 forint/nap jövedelemhez kell viszonyítani ahhoz, hogy eldöntsük, a jogviszony biztosítási kötelezettség alá esik-e? Ez esetben a kifizetés nem biztosításköteles, csak személyi jövedelemadót vonunk belőle, mert 1275 forint x 287 nap = 365 925 forint több, mint 400 000 x 0,9 = 360 000 forint Vagy az 1255 forint napi jövedelmet a 2016. 09. 01-2016. 12. 31. közötti időszakra a 2016-ban hatályos 1110 forint napi jövedelemhez kell viszonyítani, majd 2017.01.01-től 2017.06.14-ig az 1275 forinthoz, ekkor a kifizetés már biztosításkötelessé válik, és járulékokat kell levonni az egész időszak vonatkozásában? Mert 1110 forint x 122 nap + 1275 forint x 165 nap = 345 795 forint, ami kevesebb, mint 400 000 x 0,9 = 360 000 forint? Ön szerint melyik variációval kell kiszámolni, hogy mennyi az a 287 napra eső jövedelem, ami még nem esik biztosítási kötelezettség alá? (Minimálbér 30 százalékáról szóló szabály.)

Bevallás adókról, járulékokról Esemény

Készpénz cafetria Kérdés

Tisztelt Szakértők! Tisztázott, hogy az éves 100 000 Ft-os kedvezményesen adózó készpénz juttatás a munkában töltött napok arányában illeti meg a dolgozót, ha a munkáltató biztosítja ezt a juttatási formát. Amennyiben a dolgozó év elején megkapja a teljes évi összeget, és közben kilép, az a juttatásösszeg, amely a kilépése utáni időszakra illeti meg, munkaviszonyból származó jövedelemként viselkedik, és a kifizető önellenőrzés útján bevallja a levont adókat. Van-e lehetőség arra, hogy ne kelljen a járulékokat levonni? Pl. ha kilépéskor a dolgozó visszafizeti azt a juttatási összeget, mely már nem illette volna meg?

Megbízásos ügyvezető biztosítási kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Ügyfelem egy kft. ügyvezetője. A kft. 100 százalékban egy külföldi jogi személyé. Az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, díjazás nélküli megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Az ügyvezetőnek van 40 óra/hét főállású közalkalmazotti jogviszonya. Munkáltatója az év felében foglalkoztatja őt, a másik felében szünetelteti a biztosítási jogviszonyát. Azt szeretném megtudni, hogy a szüneteltetés időszakára kötelező-e az ügyvezetői jogviszonyra tekintettel járulékolni? Ha igen, mi a járulék alapja? Köszönettel: Kauker Zsoltné