2299 találat a(z) járulék cimkére
Koronavírus – bértámogatás
Kérdés
Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó, nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%). 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó, nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%), nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint, állam átvállal: 75 000 forint, munkáltató: 34 725 forint, Összesen: 109 725 forint, munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450, bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint . Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap: munkáltatótól: 144 450 forint államtól: 75 000 forint összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit
Járulék megfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Adott X Kft., melyben a tulajdonos az ügyvezető is. A feladatát munkaviszonyban látja el. A vírushelyzetre tekintettel csökkentené a munkaidejét és igénybe venné a támogatást. Azonban az említett kft.-n kívül még rendelkezik néhány kft.-vel, melyeknek tulajdonosa és ügyvezetője is egyben. Ezekben megbízási jogviszonyban látja el a feladatot. Ha lecsökken a munkaviszonyban a napi óraszáma, a többi cég valamelyikében nem kell a kieső időre megfizetnie a járulékokat társas vállalkozóként? Válaszukat előre is köszönöm!
Jogviszonyváltozások járványhelyzetben: íme két példa
Cikk
A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi a jogviszonyok újragondolását, különös tekintettel az egyéni és társas vállalkozásokra. Ennek legfontosabb szempontjaira két példán keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet.
Bér, támogatás – kinek mi marad a zsebében?
Cikk
Az utóbbi időben számos kérdés utalt arra, hogy a veszélyhelyzetben kihirdetett kormányrendeletekben foglalt rendelkezések miként érintik a munkavállalók és a munkáltatók terheit.
Ügyvezető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője tag is a kft.-ben, öregségi nyugdíjas lett. Ha továbbra is marad ügyvezető, de nem kap érte juttatást, akkor kell-e fizetni utána bármiféle járulékot? Segítségét köszönöm: Ildi
Katás bt. végelszámolna
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A jelenlegi helyzetben egy katás bt.-nek visszamondták az eddigi szerződéseit, és mivel mint bt. szünetelésre nincs lehetősége, megszüntetné a cégét. A végelszámolás kezdő időpontja május 1-je lenne. A bt. beltagja lenne a végelszámoló, de neki nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, a bt.-ben fizette az 50 ezer forintos katát. Ha ő lesz a végelszámoló, és a cég visszakerül a tao hatálya alá a végelszámolási időszakra, akkor neki, mint bt.-beltagnak és mint végelszámolónak, keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a bt.-ben? Köszönöm szépen a segítséget!
Biztosított mezőgazdasági őstermelő járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 10 éve családi gazdaságban folytatjuk tevékenységünket. Egy vezető, a feleség (nyugdíjasok) és két felnőtt gyermek. Tavaly földterületünk 2/3 részét értékesítettük. A fennmaradó részt bérbe adtuk családi okok miatt, így 2019. évben árbevételünk nem volt. 1 fő családtag továbbra is őstermelőként lenne biztosított, mivel az árbevétel 0 volt, a járulékbevallásban a magasabb összegű befizetést vállalnám. A kérdésem az lenne, hogy van-e erre lehetőségem és a minimálbér összege után fizetendő járulékoktól magasabb összeg megfizetését kell-e vállalnom, vagy kevesebb is választható? Köszönöm válaszát.
Vállalaton belüli áthelyezés – járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk tanácsot kérni. Japán anyavállalat kirendelte a munkavállalóját munkavégzésre a magyar leányvállalatához, projekttámogatásra. A kirendelés ideje 3 év volt, vállalaton belüli áthelyezésről szóló összevont engedéllyel rendelkezik a munkavállaló. Azonban a magyarországi projekt tovább tart, mint 3 év, szükség van meghosszabbítani az engedélyét, de vállalaton belüli áthelyezés keretében 3 év a maximum kérhető időtartam, az idő letelte után munkavállalási célú összevont engedéllyel van lehetőség a munkát folytatni. A munkavállaló után továbbra is a japán anyacég fizetné a járulékokat, a biztosítást. Így, az új helyzetben magyar munkáltatói oldalról milyen járulékfizetési kötelezettségváltozás léphet fel, keletkezik-e biztosítási jogviszony, az szja-levonás mellett terheli-e a magyar céget járuléklevonási, szociálishozzájárulásiadó-, szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség? Nagyon köszönöm előre is a válaszát.
Ügyvezető adó- és járulékfizetése a kereskedelemben
Kérdés
T. Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy olyan kft.-nek, ami olyan tevékenységet folytat, ami nem szerepel a kivételek között a járulékfizetés szempontjából, és az üzletet 15 órakor be kell zárni, a nyitvatartás 3 órával kevesebb, valamint az egyéb korlátozások miatt a bevétel minimális, milyen járulékkedvezmény, vagy mi vonatkozik rájuk. A kft.-ben két tag van, eddig mindkettő dolgozott tagi jogviszonyban. A bevétel nem fedezi a járulékfizetést sem. köszönöm válaszukat
Munkabérből levont járulékokra fizetési halasztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a vállalkozás (kivás kft.) nem tartozik egyik kedvezményezett körbe (koronavírus kormányrendeletek) sem, akkor lehet kérni a 1. március bérekből levont járulékok és szja, 2. béren kívüli juttatások utáni szja és szocho, 3. negyedéves kiva, 4. havi áfa NAV felé történő elutalásának halasztását? Esetleg részletfizetés kérését? Előre is köszönjük a választ!
Járulék
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz: A 47/2020. (III.18.) Kormányrendelet 4. §-a szerint a turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművész, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő gazdasági egységekben, 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot. Cégünk főtevékenysége: 5629, tehát a törvényi feltételeknek megfelelünk. Kérdésem az lenne, hogy a most, március hónapban végrehajtott, januárig visszamenőleges béremelés esetén a januári és februári hónapokra számfejtett béremelés összegére is jár-e a járulékkedvezmény, mivel a márciusi bérrel fizetjük ki, vagy nem, mivel a vonatkozási hónapok március előttiek. Köszönöm előre is a választ! Üdvözlettel.
Biztosított őstermelő
Kérdés
Ha a biztosított őstermelő előző évi bevétele 0 forint és nem vállalja a magasabb összegű járulékfizetést, nem kell negyedévente 2058-as bevallást benyújtania 0 adatokkal, – akkor honnan érzékeli a rendszer, hogy van biztosítása? A 0 forint bevétel 8 millió forint alatt van. Ismerjük az előző években ezzel kapcsolatos dilemmákat, de az eddigi ismereteinkhez viszonyítva változott-e valami? Ennek esetleg nem az lesz a következménye, hogy be kell jelentkezni 1011-es nyomtatványon egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére? Válaszukat köszönettel várom! Hajnal Árpádné könyvelő
Katás egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném segítségét. Egy társaság ügyvezetését a tulajdonos munkaviszonyban látta el. Jelenleg a kft. nem működik, bevétele nem keletkezik, megszüntetni nem tudja. Munkavégzés a katás egyéni vállalkozásában történik. Itt fizeti meg az 50 ezer forintot, még a társas vállalkozásában napi 2 órás munkaviszony után fizeti a járulékokat. Kérdésem, hogy jól jártunk-e el? Köszönettel:
Kártérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk fagyasztott zöldség-gyümölcs előállításával, forgalmazásával foglalkozik. Több élelmiszerláncnak is szállítunk. Egy vásárló levélben megkereste cégünket, azzal hogy az egyik üzletben vásárolt termékünk minősége nem volt megfelelő. Szeretnénk a vásárlót kártalanítani. Milyen módon tehetjük meg? Ha a termék áránál többet szeretnénk visszafizetni (például a termék ára 1000 forint, és mi 2000 forintot fizetnénk vissza a vásárlónak – a kellemetlenség kompenzálására – keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége akár a magánszemélynek, akár a cégünknek? Ha igen, kinek, mit kell fizetni? Válaszukat köszönöm.
Öregségi nyugdíjas járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft. (amely 2014-ben alakult bt.-ből kft.-vá), ahol a tag és egyben ügyvezető öregségi nyugdíjas lett. Az alapító határozatban nincs aláhúzva, hogy ő hogyan végzi az ügyvezetőségét (megbízási/munkaviszony). A tag orvos és munkát végez, kérdésem az, lehet-e úgy számfejteni, hogy csak az szja-t fizeti meg? Van, aki azt mondja, hogy mivel egyszemélyes a kft., csak tagi jogviszony lehetséges, munkaviszony nem. Ebben kérném az állásfoglalását, hogy lehet-e járulékot optimalizálni vagy sem. Várom mielőbbi válaszát. Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
