195 találat a(z) ingatlanvásárlás cimkére
Lakóingatlan-vásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolhat-e lakás céljára szolgáló helyiséget bérbeadás céljából, ami történhet akár magánszemély, akár társaság részére? Köszönettel: Nyárfás Istvánné PHARMADOR 2000 Kft.
Ingatlan bekerülési értéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét: van egy társaság, amely megvásárolt több, igen értékes ingatlant 1 euróért azzal, hogy átvállalja az ingatlanokat terhelő, bank felé fennálló kötelezettségeket. Kérdésem: – Kezelhetem-e az ingatlan bekerülési értékeként az átvállalt banki kölcsönt? – Milyen mutató alapján osztom szét az egyes ingatlanokra? – Mi a helyzet akkor, ha az átvállalt banki kölcsön magasabb, mint az eszközök értékbecslésben szereplő piaci értéke? – És a hab a tortán, hogy az átvállalt banki kölcsön svájci frank alapú... Köszönöm válaszát.
Háromoszlopos mérleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég ingatlant vásárolt 2002-ben. Sajnálatos módon az 1996-ban "vásárolt" bérleti jogot nem vezettük ki a könyvelésből, és ezt most fedeztük fel. Mivel ennek nincs sem eredmény-, sem tőkehatása (a bruttó és a nettó érték ugyanannyi, 2000-ben nullára íródott az értéke), nem tudjuk, hogy ennek ellenére háromoszlopos mérleget kell-e készítenünk? Segítségét szeretném kérni ez ügyben, hogy mi a teendő ilyen esetben? Köszönettel: Léderer Györgyné
Fejlesztési tartalék téves feloldása
Kérdés
Egy gazdasági társaság 2012. decemberében 50 millió forintot vezetett át eredménytartalékből lekötött tartalékba, amely az adóév utolsó napján is lekötött tartalékban volt, amellyel csökkentette az adózás előtti eredményt fejlesztési tartalék címén a társasági adóalap megállapítása során. 2013-ban vásárolt egy ingatlant, ahol a telek értéke 8 millió forint, az épület bekerülési értéke 42 millió forint. Az ingatlanvásárláskor, 2013. nyarán, a cég a 2012-ben képzett fejlesztési tartalék teljes összegét feloldotta, és a lekötött 50 millió forintot visszavezette a lekötött tartalékból az eredménytartalékba. A vállalkozás 2014 őszén feltárta, hogy 2013-ban elkövetett egy könyvelési hibát, a 2012-ben képzett fejlesztési tartalékból csak 42 millió forintot oldhatott volna fel a lekötött tartalékból. A telek értéke, 8 millió forint, nem jogosít a fejlesztési tartalék feloldására. Helyesen jár-e el a cég, amikor a 2013-ban elkövetett könyvelési hibát úgy korrigálta 2014-ben, hogy a 2014-es beruházásokra veszi figyelembe a lekötött tartalékból 2013-ban hibásan feloldott részt? Ha nem jár el helyesen, hogyan tudja a 2013-as könyvelési hibát javítani? Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlanáfa
Kérdés
"X" Kft. 2003. 01. 06-án vásárolt egy telephelyet, melynél a felépítmény áfáját (12,5 millió forint) visszaigényelte, és folyamatosan áfás tevékenységhez használta. 2013. 01. 04-én beolvadt az "Y" Kft-.be, az ingatlan 2015. 01. 07-én eladásra került, a nyilvántartás szerint van egy 16 millió forint értékű terület (mely áfamentes volt) és van a felépítmény. Kérdésem az , hogy ezen előzményekkel az értékesítés áfás? Ha igen, akkor az egész vételár az? Az adásvételi szerződésben erre vonatkozóan nincs utalás, egy összeg szerepel benne.
Ingatlan-beruházás fejlesztési tartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nagy értékű (50 millió forint) lakóngatlant vásárolt befektetési, illetve hasznosítási (bérbeadási) céllal magánszemélytől. Az adásvételi szerződés megkötése után az ellenértéket kifizettük. A birtokbaadás megtörtént, de az ingatlant terhelő jelzálog (szociálpolitikai kedvezmény 10 éves lejárata) miatt, a földhivatalhoz csak 2015-ben lesz benyújtva a szerződés, és 2015-ben lesz bejegyezve a tulajdonjog. Kérdésként merül fel, hogy 2014-ben könyvelhető-e beruházásként a kifizetett összeg, vagy csak beruházásra adott előlegként? 30 millió forint fejlesztési tartalékot szeretnénk rá feloldani, ezért fontos, hogy már 2014-ben beruházásnak tekinthető-e a vásárlás, vagy csak 2015-ben, ha a szerződést benyújtjuk a földhivatalhoz ,és a tulajdonjog-bejegyzés is megtörténik. Válaszukat köszönöm.
Foglaló áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk épiíési ingatlant vásárolt. Szerződés szerint előleget és foglalót is fizet, azonban csak az előleg összegéről állitottak ki előlegszámlát. Véleményem szerint a foglalóról is szükséges áfát is tartalmazó számlát kiállitani, mely pénzügyi teljesítéskor ugyancsak levonható áfaként működik. Megteheti-e az eladó, hogy nem állít ki számlát a foglaló összegéről? Válaszát előre is köszönöm.
Kft.székhelyvásárlás terhei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk szeretne körülbelül 1-2 szobás lakást vásárolni székhely céljából, maximum 8-9 millió forint összegért. Kérem, tájékoztassanak a vétel adó-, illeték-, járulék- vagy egyéb köztehervonzatáról! Köszönettel!
Elnyert pályázat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó EU-s pályázatot nyújtott be, célja ingatlanvásárlás volt. A benyújtás éve: 2013, az ingatlan megvásárlása: 2013-ban többféle hitelből, pályázati összeg folyósítása vállalkozói számlára: 2014-ben. Kérdésem: A 2014. évi bevételével szemben bizonyára elszámolhatja egy összegben azt a cél szerinti felhasználást, mely konkrétan ide kapcsolódik, de egy adóévvel korábban megtörtént? Segítségüket köszönöm! Lóránt Gizella
Kivett beépítetlen terület vásárlása áfa
Kérdés
Vállalkozás kivett beépítetlen terület elnevezésű ingatlant vásárolt egy kft.-től. Adóalanyi szerződésben rögzítették: A 2007. évi CXXVII (áfa) törvény 142. §-ában szabályozott fordított adózás alkalmazásához az eladó élt az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében a 88. §-ban foglalt választási jogával. A vevő az ingatlant, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany vásárolja meg, a vevő vonatkozásában az áfatörvény 142. § (3) bekezdésében említett feltételek teljesülnek. Adásvételi szerződésben rögzítették: Vevő eladja, vevő megveszi:............9000 m2 területű, kivett beépítetlen terület elnevezésű ingatlant..........(teherautói parkoltatásához) Az áfatörvény 86. § (1) bekezdése j) és k) pontja alapján az ingatlan értékesítése általános feltételek mellett adómentes, ugyanakkor eladó, mint belföldi adóalany a törvény 88. §-ában biztosított lehetőségével élve az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján ide vonatkozóan az adókötelezettséget választotta. Szerződő felek kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy mindketten belföldi adóalanyok, így e szerződés szerinti ingatlan értékesítése az áfatörvény 142. § (1) bekezdése e) pontja alapján a fordított adózás alá esik, azaz az áfát a vevő fizeti meg, illetve vonhatja le, ugyanakkor az eladó a 142. § (7) bekezdése értelmében áfa nélküli számlát bocsát ki. Kérdésem: a fenti beépítetlen ingatlan után a szerződő felek megegyezhetnek-e a fordított áfa alkalmazásában?
Ingatlan bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. bérbeadás céljából lakóingatlant vásárolt. Az ingatlant fel kell újítani. Ebben az esetben a felújításhoz kapcsolódó számlák áfája visszaigényelhető? Mi a teendő az áfával akkor, ha a kft. mégsem adja bérbe az ingatlant, hanem eladja azt egy magánszemélynek? András
Készpénzfizetési korlát értelmezése ügyvédi letét esetén
Kérdés
Két pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó közötti ingatlan vásárlása esetén ügyvédi letét alkalmazására kerül sor. A vevő készpénzben fizeti be a letét összegét az ügyvédnek, aki a feltételek teljesítéséig az összeget befizeti a letéti számlájára. A feltételek teljesülése után a letéti szerződés rendelkezésének megfelelően készpénzben fizeti ki az eladónak a vételárat. Figyelni kell-e az 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlátot, és be kell-e jelenteni az 5 millió forint feletti készpénzfizetést?
Sok áfát elbukhat, ha így vásárol ingatlant a cége
Cikk
Egy vállalkozás lakást vásárolna, amelyben irodai tevékenységet folytatna. Mely esetben lehet levonni az felújítás, illetve a rezsiköltségek áfáját? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Egyéni vállalkozó ingatlanvásárlás – pályázattal
Kérdés
Egyéni vállalkozó (alanyi mentes) – a tevékenység bővítését szolgáló – ingatlan vásárlása céljából pályázott 2013-ban. A pályázatot megnyerte, de 2014. elején olyan változás állt be a vállalkozó családi életében, ami nem tette lehetővé a tevékenység bővítését, ezért a pályázatot még a pénz kiutalása előtt visszamondta. A pályázatot kezelő szervezet és a hitelfolyósító elfogadta a változtatást, a vállalkozó továbbra is fizeti a törlesztést+kamatot, de a kamat nem lesz vállalkozói költség. Az épület megvásárlása (magánszemélytől) 2013-ban megtörtént, részben mikrohitelből (45 %), saját forrásból (10 %), és a ki nem utalt pályázati támogatás (45 %) helyett szintén saját forrásból, azaz összesen 55 % saját forrásból (amely a vállalkozó adózott jövedelméből származik). Az épület a vállalkozás tulajdona, mind a tárgyi eszköz nyilvántartás, mind a földhivatali nyilvántartás szerint. 2013-ban elszámolt költségek: időarányos értékcsökkenés, felújítási költségek, mikrohitelkamat. A vállalkozó a továbbiakban nem fogja kizárólag a tevékenység érdekében használni az ingatlant (lakás+iroda lesz), így csak a tevékenység céljára használt alapterülettel arányos közüzemi költségeket kívánja elszámolni. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az épület kikerüljön a vállalkozás tulajdonából? Például el kell adni a vállalkozásnak a magánszemély részére? Ha igen, milyen vételáron? Lehet a 2013-ban elszámolt költségekből képzett vételáron? Válaszukat köszönöm, üdvözlettel.
Ingatlan adásvétele, szja
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Magánszemély 2006-ban vásárolt egy ingatlant szerkezetkészen, 2013-ban értékesítette, és ugyanakkor vásárolt is egy másikat ugyanezen az értéken. Ha jól tudom, ez így adómentes. A kérdésem az, hogy ezen jövedelmet szerepeltetni kell-e a 1353-as szja-bevallásban? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
