368 találat a(z) ingatlanértékesítés cimkére
Ingatanértékesítés áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy régi társasházi ingatlan, melynek fele-fele arányban egy cég és egy maganszemély a tulajdonosa. A cég kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végez. A tulajdonosok most szeretnék értékesíteni a lakást, a kérdésem az, hogy az eladásból származó bevétel a cég esetében milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Elsősorban arra szeretnék megerősítést kapni, hogy a bevétel után a cégnek nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége. Milyen egyéb "apróbetűs" tudnivaló, "odafigyelnivaló" szabály vonatkozik az ügyletre könyvelés és adó szempontjából? A magánszemély tulajdonosnak kell-e szja-t fizetnie a bevétel rá eső része után? Várom megtisztelő válaszát! Üdvözlettel, Timea
Ingatlanértékesítés vagyonértékű joggal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy lakóingatlan, amit egy házaspár 1994-ben vásárolt 50-50 százalékos tulajdonjoggal. A férj 2016 májusában elajándékozta az 50% tulajdonrészét a feleségének, úgy, hogy a haszonélvezeti joga megmaradt. Az ingatlan értéke 19 millió forint volt, az ajándékozás értéke 9,5 millió forint. 2020. februárban értékesítik az ingatlant, 37 millió forintért. Lesz-e fizetendő adó az értékesítés után? Ha igen, hogyan számoljuk ki? Köszönöm!
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Van egy cég, mely 6810 TEAOR-ral és fő tevékenységgel rendelkezik (saját tulajdonú ingatlan adásvétele). A cég magánszemélytől vásárolt egy régi családi házat, melyet felújítanak, majd eladnának szintén magánszemélynek. A cég áfakörös. Tudtommal két évnél régebbi ingatlan értékesítése mentes az adó alól, nem is lehet így visszaigényelni az áfát. A 6810-es TEAOR-ral érvényesíthető a mentesség? Ebben a helyzetben hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?
Ingatlanértékesítés jogátruházás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 15 lakásos társasházat építő társaság (kft.) 2019-ben magánszemély megrendelői felé 5%-os áfa felszámításával előlegszámlát (átlag 10%), illetve szerződésben meghatározott és dokumentált (építési napló, műszaki ellenőr) készültségi foknál (80%) részszámlát állított ki. Az előleg a résszámlában nem került elszámolásra, mivel a szerződés úgy rendelkezik, hogy az előleggel a végszámlában számolnak el. A birtokbaadás, végszámla-kiállítás várható időpontja 2020. április – május. 2020-ban, birtokbaadás előtt az egyik vevő "jogátruházással" át adja szerződéses jogait és kötelezettségeit egy másik magánszemélynek. A társaság részéről van-e számlázási kötelezettség a jogátruházás időpontjában? Ha van, akkor milyen teljesítési idővel, milyen áfával kell azt számlázni? Végszámla-kiállításkor az „új” vevő részére az előleg beszámításával milyen számlát kell kiállítani, a számlába hogyan kerül felszámításra az áfa? Kérném számszerű adatokkal bemutatni a számlázási kötelezettséget, a példa kedvéért az ingatlan 10 500 ezer Ft + áfa, az előleg 1000 ezer Ft + áfa, részszámla 8000 ezer Ft + áfa, végszámla 1500 ezer Ft + áfa.
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném a szakvéleményét kérni: Egy magánszemély árverésen használt ingatlant vásárolt. Az ingatlant értékesítette. A vétel és az értékesítés között nem telt el egy év. Véleményem szerint a bevételből a felmerült kiadások, illetve az ingatlan vételára közötti különbözet után kell megfizetni és bevallani az szja-t. A kérdésem az, hogy ebben az esetben alkalmazható a 75%-os szabály? Az Szja törvény 62. § (3) alapján vagy az általános szabályok szerint kell eljárni? Köszönettel: Krisztina
Apartmanépítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. új építési telket vásárolt. A telekre apartmanházakat fog építeni, az új épületeket kereskedelmi szálláshelyként fogja hasznosítani. Kérdésként merül fel, hogy az építéssel megbízott cég (amely szintén az általános szabályok szerint adózik) fordított áfát alkalmazzon? A megrendelő az általános szabályok szerint áfázik. Van-e jelentősége annak, hogy a szerződésben milyen ingatlan szerepel: lakóingatlan vagy üdülőépítés? Van-e jelentősége annak hogy a földhivatalnál milyen címen kerülnek bejegyzésre a felépített ingatlanok? Mindez hogyan befolyásolja a kft. adólevonási jogosultságátk? Ha nem megfelelően működnek az apartmanok, akkor a kft. értékesíteni szeretné az ingatlanokat, beleértve a telket is. Ebben az esetben a telek, illetve a rá épült ingatlanok értékesítésére milyen áfaszabály vonatkozik 2 éven belül és 2 éven túl? Köszönöm!
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ipari célt szolgáló ingatlanát szeretné értékesíteni. A társaság 2019 elejétől tevékenységet nem végez. Jelenleg áfakörbe tartozunk. A szóban forgó ingatlan 15 éves, tehát használt ingatlannak minősül. Év végén szeretnénk az alanyi adómentességet választani! Korábban is értékesítettünk ingatlant, fordított adósan. Tehát összegezve, ha a fordított adózást választottam – 2 éve – az öt évig él, tehát, így kell értékesítenem? Ha a vevőm ezek után magánszemély lesz, fel kell számolnom a 27% áfát? Az alanyi adómentes értékhatárnál (12 millió) az ingatlan értékesítés több – vissza kell jelentkeznem az áfakörbe? Köszönettel
Általános szabályoktól eltérő ingatlanértékesítés áfa-visszaigénylése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás építőipari tevékenységgel, mely az ingatlanértékesítésre és a bérbeadásra is az általános adózási szabályokat alkalmazta. 5 évvel ezelőtt vásárolt 2 lakást, az áfát az általános szabályra való bejelentkezés miatt nem vonta le. Az egyik lakást tárgyi eszközként aktiválta és bérbe adta, a másikat átépítette. 2018-tól a könyvelő átjelentette a céget az általános adózási szabályoktól eltérő adózási módra, vagyis áfakörössé tette az ingatlanértékesítést és a bérbeadást is. 2019. évben a fenti átjelentkezés miatt a vállalkozás áfásan értékesíti mindkét lakást. A kérdésünk az lenne, hogy a vásárláskor le nem vont áfa ebben az esetben elveszik, vagyis kizárólag költségként korrigálja a vállalkozás eredményét, vagy a 135-136. szabály miatt ott meghatározott arányban visszaigényelhető? Válaszát előre is köszönöm!
Önálló tevékenység, ingatlan értékesítés, szocho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy orosz állampolgár - aki jelenleg még csak adóazonosító jellel rendelkezik - 6 db lakást épített, és az idei évben értékesíti. Most fog adószámot kiváltani, hogy a vevőknek számlát is tudjon kiállítani. Az értékesítést 5 százalékos áfa terheli. Szeretném megkérdezni, hogy a jövedelem megállapításánál alkalmazhatja-e a 75 százalék költség, 25 százalék bevétel módszert? A telket, melyen 50 százalékos készültségű lakások voltak 2012-ben szerezte, illetve nem rendelkezik számlákkal. A használatbavételi engedélyt idén kapta meg. Az szja megállapításának módjától függetlenül szeretném megkérdezni, hogy ezen ingatlanértékesítésekből származó (gazdasági tevékenység), önálló tevékenységből származó jövedelmet Magyarországon semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező orosz állampolgárnak az szja-n kívül van-e szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? Amennyiben van, érvényesíthető-e a "felső határ". Köszönöm szépen! Hegedűsné
Sajátos ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Sajátos ingatlanértékesítés kapcsán fordulok önökhöz tájékoztatáskérés végett: Egy telek eladója előtte a telkének haszonbérlője volt a férjével együtt. A telket a feleség önállóan vette meg és adta el. A telken voltak olyan építmények, amelyek nem ingatlannyilvántartás-kötelesek [pince (5,6m2), ásott kút, áramvételezési hely], amelyeket a férj alakított ki még 2001-2002-ben. Azt szeretném megkérdezni, hogy ezen ingatlannyilvántartáson kívüli elemekre a férjjel köthető-e külön szerződés és arra ugyanúgy vonatkoznak az ingatlanértékesítési szabályok? Válaszát köszönöm.
szokásos piaci ár meghatározása
Kérdés
Tisztelt Lepsényi Mária! Az előző kérdésemhez kapcsolódóan, kérem további szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy az adózó hogyan határozza meg a szokásos piaci árat ingatlan értékesítés esetén. Létezik hiteles adatbázis erre vonatkozóan (NAV, KSH)? Válaszát ismételten előre is köszönöm!
Szokásos piaci értéket meghaladó ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, aki nem rendelkezik adószámmal, egy 2011-ben vásárolt termőföldet értékesít. Maga nem művelte az értékesített földet, és nem igényelt utána támogatást sem. A vevő egy bt. A vételár meghaladja a szokásos piaci értéket. Kérem, szíveskedjen egy számszaki példán keresztül bemutatni, hogyan kell értelmezni, számolni az szja-törvény 61. § (2) bekezdésében foglaltakat! Milyen és mekkora mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettségek merülhetnek fel? Válaszukat előre is köszönöm!
Őstermelő ingatlanértékesítése átminősítést követően
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tételes elszámolást választó, alanyi adómentes, nyugdíjas őstermelő 2012-ben magánszemélyként vásárolt egy termőföldet. A NAV-tól megkapta az igazolást arról, hogy az illetékmentesség feltételeinek eleget tett. A termőföldet a birtokbaadástól folyamatosan (2019-ben is) maga művelte, azon más tevékenységet nem végzett. A föld megművelésére tekintettel évente igényelt és kapott területalapú támogatást, mint őstermelő. 2019 év végén az ingatlan művelési ág átvezetés eredményeként termőföldből művelés alól kivett területté válik az ingatlan, és ezt követően értékesítésre kerül 2019-ben. A vevő egy kft. Kérdésem, hogy fenti ingatlan értékesítéséből származó bevételt az szja-törvénynek az ingatlanértékesítés szabályai (59-64. §) szerint kell elszámolni, amely esetében a bevételből megállapított jövedelem az évek múlására tekintettel csökkenthető, vagy jelen értékesítés kimeríti az ingatlan értékesítése gazdasági tevékenység keretében esetkört, és így a bevételt az őstermelői tevékenységből származó bevétel részeként kell tekinteni? (Az eladó nem választott adókötelessé tételt ingatlanértékesítésre az áfatörvény előírásai szerint.) Amennyiben az őstermelői tevékenység bevételének kell tekinteni az ingatlaneladásból származó bevételt, és így az őstermelői bevétel meghaladná a kistermelőkre vonatkozó értékhatárt, abban az esetben helyesen értelmezem, hogy a kiszámított jövedelem után 15% szja- és 17,5% szochofizetési kötelezettség merül fel? Egyéb adónemben lesz-e fizetési kötelezettsége az eladónak? Válaszukat előre is Köszönöm!
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértó! Egy kft. (általános szabályok szerinti áfaalany) vásárolt egy "kivett beépítetlen területet", magánszemélytől. Még ebben az évben változott az elképzelés a telekkel kapcsolatban, és a kft. eladta azt az egyik tagnak, aki ügyvezető is. Hogyan kell kiszámlázni, áfásan vagy 0 százalék áfával? A kft. nincs bejelentkezve ingatlanértékesítés esetében az áfa hatálya alá.
Ingatlanértékesítés évek közötti áthúzódás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérem a segítségét, hogy hogyan, mikor történik a magánszemély személyijövedelmeadó-fizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2019-ben ügyvéd előtt megállapodást köt az eladó a vevővel, hogy 2019-ben a vételár 80%-át (8 millió forintot) fizet ki, majd 2020-ban a vételár maradék 20%-át (2 millió forintot) és a teljes vételár kiegyenlítésekor, tehát 2020-ban fog megtörténni a földhivatali bejegyzés is, illetve ekkor készítik el a végleges adásvételi szerződést is. Ez esetben mikor, milyen összeg után fizeti az eladó az szja-t? Csak 2020-ban a teljes vételár után, mivel akkor történik meg a földhivatali bejegyzés? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
