3325 találat a(z) indoklás cimkére
A Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1994. december 7-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló T/685. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
A Megállapodást az Országgyűlés 2/1996. (II. 9.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és az Egyiptomi Arab Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Kairóban, 1995. május 23-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló T/683. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
A Megállapodást az Országgyűlés 98/1996. (XI. 26.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és Románia között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Bukarestben, 1993. szeptember 16-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló T/689. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
A Megállapodást az Országgyűlés 4/1996. (II. 9.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, 1992. február 28-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló T/688. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
A Megállapodást az Országgyűlés 103/1996. (XI. 26.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Jakartában, 1992. május 20-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló T/684. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
A Megállapodást az Országgyűlés 104/1995. (X. 13.) OGY határozatával megerősítette.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati v
Jogszabályok és jogi tartalmak
A munkajogi szabályoknak a kormányprogramban előírt általános felülvizsgálatától függetlenül jelen törvénymódosítás bizonyos halaszthatatlan kérdések megoldását irányozza elő. Így eleget tesz az Alkotmánybíróság 4/1998. (III. 1.) AB határozatában foglaltaknak a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) jogellenes munkáltató általi megszüntetése esetén a munkavállaló eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének bírósági mérlegelésével kapcsolatosan. E rendelkezést - az alkotmánybírósági dönt...
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló T/596. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az új társasági törvény jelentős változást eredményező szabályokkal bővítette az 1988-as törvény által biztosított kereteket az úgynevezett konszernjog területén. A korábbi törvény csak a belföldi részvénytársaságok egymás közötti viszonylatában foglalkozott a befolyásszerzés szabályozásával. Az új Gt. azonban kiszélesítette a lényeges befolyást biztosító úgynevezett uralkodó vállalati pozícióban lévő társaságok körét, amelyek között ezentúl nemcsak belföldi, hanem külföldi jogalanyok is lehe...
A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló T/457. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Magyarország, valamint az Európai Közösségek és annak tagállamai között Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 44. Cikke alapján a Megállapodás 6. Cikkében rögzített átmeneti időszak első ötéves szakaszának végéig a felek kölcsönösen kötelesek egymásnak nemzeti elbánást nyújtani állampolgáraik - önálló vállalkozóként történő - gazdasági célú letelepedéséhez. Egyes önálló vállalkozóként is végezhető tevékenységekre (pl. mezőgaz...
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/379. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Alkotmánybíróság 5/1998. (III. 1.) AB határozata alapján szabályozni kell a 20 %-os mértékű özvegyi nyugdíjra jogosultsággal kapcsolatos rendelkezéseket, e nélkül ugyanis nem biztosított az Alkotmánybíróság határozatában előírtak érvényesülése, nevezetesen az özvegyi nyugdíj és a szülői nyugdíj mértékére vonatkozó szabályok megváltoztatása.
A jogalkalmazási tapasztalatok szerint a nyugellátások megállapítására vonatkozó egyes rendelkezések kiegészítése, pontosítása is szükséges. Ezek első...
A családok támogatásáról szóló T/331. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A törvényjavaslat új elvi alapokra helyezi a gyermekneveléshez kapcsolódó pénzbeli támogatások rendszerét és megújít egy korszerűtlen, nehezen követhető joganyagot.
A szabályozás célja, hogy az ellátások jobban szolgálják a gyermekes családok társadalmi esélyegyenlőségét, a gyermekvállalással járó többletterhek elismerését, javítsák a gyermekvállalás feltételeit és hosszabb távon előmozdítsák a népesedéspolitikai célok megvalósítását. Egy olyan új ellátási rendszer alapjait rakja le, amely k...
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló T/326. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslata a gazdaság 1998. évi és 1999. évi várható folyamatain alapul és a Kormány programjában meghatározott prioritásokat érvényesíti.
A költségvetéseket bemutató mellékletek új szerkezeti formában és címrenddel tartalmazzák a tervezett előirányzatokat.
Az 1999. évi költségvetés kialakítását meghatározó főbb tényezők az alábbiak:
- A munkáltatói terhek 6 százalékpontos csökkentése, amelynek következtében a társadalombiztosítási a ...
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló T/280. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az 1998. január 1-jétől hatályos, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendező elve a kockázatközösség, amely alapján minden Magyarországon élő magyar állampolgár, vagy saját befizetéseivel vagy a szolidaritás elvén jogot szerez a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira. Az e körön kívüli ellátások (pénzbeli és baleseti ellátások) járulékfizetés mellett igényelhetők.
A törvény hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatj...
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló T/279. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Kormányprogram kiemelt feladatnak tekinti az élőmunkaterhek csökkentését, az arányosabb közteherviselés megvalósítását.
E célok érdekében 1999-től
- a munkáltatók társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a jelenlegi 39%-ról 33%-ra csökken. Ezen belül: az egészségbiztosítási járulék a 15%-ról 11%-ra, a nyugdíjbiztosítási járulék 24%-ról 22%-ra,
- az egészségügyi hozzájárulás összege 2.100.-Ft/főről 3.600.-Ft-ra emelkedik,
- a munkáltatók Munkerőpiaci Alaphoz történő hozzájáru...
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló T/278. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A törvényjavaslat - a jövő évre tervezett jelentős munkáltatói, társadalom-biztosítási járulékcsökkentéssel összefüggésben - javaslatot tesz az egészségügyi hozzájárulás konstrukciójának átalakítására.
A változtatás célja egyrészt a szolidaritási elv alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak ellátása fedezetének biztosítása érdekében fizetési kötelezettség meghatározása azon jövedelmi körökre, amelyek nem viselnek társadalombiz-tosítási járulékfizetési terhet. A mai szabályozás alapján ...
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló T/274. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 1992. január 1-jén lépett hatályba. A szabályozás 1996. január 1-jétől tért át az éves adóztatási rendszerre, ami azt jelenti, hogy egész évre az fizeti az adót, aki az év első napján a gépjármű tulajdonosa. Ugyancsak ettől az évtől kezdve a belföldi gépjárművekre vonatkozó addig egységes adómértéket az önkormányzat képviselőtestülete a törvényi alsó és felső mérték között saját döntése szerint állapíthatja meg. Az alsó mértékkel számíto...
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
