adozona.hu
A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló T/457. számú törvényjavaslat indokolása
A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló T/457. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1998. évi LXXII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyarország, valamint az Európai Közösségek és annak tagállamai között Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 44. Cikke alapján a Megállapodás 6. Cikkében rögzített átmeneti időszak első ötéves szakaszának végéig a felek kölcsönösen kötelesek egymásnak nemzeti elbánást nyújtani állampolgáraik - önálló vállalkozóként történő - gazdasági célú letelepedéséhez. Egyes önálló vállalkozóként is végezhető tevékenységekre (pl. mezőgaz...
A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló T/457. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Magyarország, valamint az Európai Közösségek és annak tagállamai között Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 44. Cikke alapján a Megállapodás 6. Cikkében rögzített átmeneti időszak első ötéves szakaszának végéig a felek kölcsönösen kötelesek egymásnak nemzeti elbánást nyújtani állampolgáraik - önálló vállalkozóként történő - gazdasági célú letelepedéséhez. Egyes önálló vállalkozóként is végezhető tevékenységekre (pl. mezőgazdasági, ingatlanra vonatkozó adás-vételi és ügynöki, ügyvédi tevékenységekre, egyes fuvarozási szolgáltatásokra) a nemzeti elbánás biztosításának kötelezettsége a Megállapodás 44. és 51. Cikke, illetőleg XII. b. és c. mellékletei alapján nem érvényesül.A Megállapodás végrehajtása érdekében legkésőbb 1999. február 1. napjáig szükséges tehát megteremteni a közösségi állampolgárok számára az egyéni vállalkozóként, illetőleg az egyéb önfoglalkoztatottként (pl.: orvosok, gyógyszerészek) történő gazdasági célú letelepedés lehetőségét és annak gyakorlása során biztosítani a nemzeti elbánást.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon az Európai Megállapodás hivatkozott cikke értelmében vett "önálló vállalkozás" kategóriáját nem csak az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szabályozza, hanem abba számos más törvény és alacsonyabb szintű jogszabály által szabályozott terület beletartozik (az ún. "önfoglalkoztatás" köre) a fentiekben vázolt nemzetközi kötelezettségeink végrehajtására kerettörvényt célszerű alkotni. A kerettörvényben kell hatályon kívül helyezni azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek kifejezetten magyar állampolgársághoz kötik egyes gazdasági tevékenységek végzését vagy nem teszik lehetővé a tevékenység alapjául szolgáló külföldi képesítések elismerését, eleve kizárva ezáltal a külföldi természetes személyek ilyen tevékenység végzése céljából történő letelepedését.
Hangsúlyozni kell, hogy a nemzeti elbánás nyújtása nem érinti az adott gazdasági tevékenységi kör, vagy szakmai tevékenység ellátásához szükséges és jogszabályban előírt követelmények teljesítését (így különösen a magyar nyelv szakmai szintű ismeretét, állandó helyben lakást, speciális képesítési követelményeket, engedélyek beszerzését stb.).
Kiemelendő továbbá, hogy az önálló vállalkozóként történő letelepedés jogosultságának és a letelepedés során a nemzeti elbánásnak a másik fél állampolgárai számára történő biztosítása az Európai Megállapodásban részes országok kölcsönös kötelezettsége. Következésképpen az Európai Unió valamennyi tagállama is köteles lesz 1999. február 1. után a magyar állampolgárok területükön - egyéni vállalkozás, vagy önfoglalkoztatás formájában - történő gazdasági célú letelepedéséhez a saját állampolgáraiknak nyújtott elbánást jogszabályaikban megadni. Ennek ellenőrzése és a szükséghez képest az Európai Megállapodás végrehajtása keretében való számonkérése a Kormány kiemelt feladata.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A kerettörvény tervezet 1 § (1) bekezdése - a nemzetközi szerződés kifejezett rendelkezésére utalással, az ott meghatározott terjedelemben - biztosítja a jogot a külföldi természetes személyek önálló vállalkozókénti letelepedéshez, illetőleg annak gyakorlása során a nemzeti elbánást. Ez idő szerint kizárólag az Európai Megállapodás alapján, az Európai Közösségek tagállamainak állampolgárai részére kell a tárgyalt körben a szóban forgó jogosultságot és elbánást megadni, miként azt a tervezet preambuluma is kifejezi. Nem zárható ki ugyanakkor a jövőre nézve hasonló tartalmú nemzetközi kötelezettségvállalás, ezért hivatkozik a tervezet 1. § (1) bekezdése általánosságban nemzetközi szerződésre.A tervezet 1. § (2) bekezdése utal azokra a szakmai (képesítési) és egyéb (pl. nyelvi) követelményekre, amelyek a magyar és külföldi állampolgárokra - az adott jogszabályokban foglaltak szerint - egyaránt irányadók.
A tervezet 1. § (3)-(5) bekezdésének rendelkezései értelmező rendelkezéseket tartalmaznak az önfoglalkoztatásra, az önálló vállalkozóként gazdasági céllal letelepedő külföldinek az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok, illetőleg a devizajogszabályok szempontjából történő kezelésére.
A 2. §-hoz
Nemzetközi kötelezettségeinknek a kerettörvénnyel történő végrehajtása folytán módosítani kell a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvényt. A tervezet 2. §-ban szereplő módosítás kiterjeszti a külföldiek magyarországi befektetéseit, gazdasági célú letelepedéseit megillető garanciális szabályokat a külföldiek önálló vállalkozására is.A módosítás ezen kívül megteremti a jogszabályok közötti összhangot is, mert egyértelmüvé teszi, hogy a devizakülföldiek Magyarországon milyen vállalkozásokat alapíthatnak, melyekben lehetnek tagok, továbbá szerezhetnek részesedést, érdekeltséget. Az új szöveg meghatározza a külföldiek magyarországi gazdasági célú letelepedésének azon formáit (cégalapítás, abban részesedés szerzése, fióktelep létesítése, önálló vállalkozás folytatása), amelyek a belföldi gazdasági tevékenység végzéséhez szükségesek. A módosítás ugyanakkor figyelembe veszi, hogy bizonyos tevékenységekre a fenti szabályt nem célszerű alkalmazni, azaz egyes eseti, illetve nem rendszeres, nem tartós gazdasági tevékenységeket mentesíteni indokolt a belföldi cégregisztrációt is megkövetelő szervezeti formák létesítésének kötelezettsége alól. Emellett szól az is, hogy az említett bevételszerző tevékenységek adóhatósági nyilvántartása és adóztatása megoldottnak tekinthető a hatályos jogszabályok és a kétoldalú adóztatási egyezmények alapján, s egyéb szempontok sem indokolják a fiók-, illetve cégalapítás megkövetelését.
A 3-7. §-hoz
Az általános indokolásban ismertetett indokok alapján a tervezet 3-7. §-ai a következő törvények módosítását irányozzák elő a 11. § (1) bekezdésben célzott 1999. február 1.-i hatálybalépéssel:- Az egyéni vállalkozókról szóló 1990. évi V. törvény
- A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény
- A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény
- A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény
- A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 1998. évi IV. törvény
A 8-10. §-hoz
Az egyéni vállalkozókról szóló törvény, illetőleg a külföldiek befektetéseiről szóló törvény fentiekben tárgyalt változásaival összefüggésben módosítani szükséges az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény egyes rendelkezéseit is. Ezeket a módosításokat a tervezet 8-10. §-ai tartalmazzák.