adozona.hu
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló T/280. számú törvényjavaslat indokolása
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló T/280. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1998. évi LXVIII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1998. január 1-jétől hatályos, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendező elve a kockázatközösség, amely alapján minden Magyarországon élő magyar állampolgár, vagy saját befizetéseivel vagy a szolidaritás elvén jogot szerez a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira. Az e körön kívüli ellátások (pénzbeli és baleseti ellátások) járulékfizetés mellett igényelhetők.
A törvény hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatj...
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló T/280. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az 1998. január 1-jétől hatályos, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendező elve a kockázatközösség, amely alapján minden Magyarországon élő magyar állampolgár, vagy saját befizetéseivel vagy a szolidaritás elvén jogot szerez a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira. Az e körön kívüli ellátások (pénzbeli és baleseti ellátások) járulékfizetés mellett igényelhetők.A törvény hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a törvényben meghatározott alapvető elvek és jogintézmények megfelelően működnek, koncepcionális változtatásra nincs szükség. A módosítást célzó törvényjavaslat rendeltetése, hogy a gyakorlatban jelentkező jogértelmezési és végrehajtási problémákra megoldást adjon a törvény megfelelő pontosításával, illetőleg kiegészítésével.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A 18. életév betöltése után középiskola, illetve szakiskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanulók részére is indokolt biztosítani a teljes körű fogászati alap- és szakellátásra való jogosultságot.A 2. §-hoz
A jelenlegi szabályozás szerint a biztosítottnak az ellátására területileg kötelezett egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén jár utazási költségtérítés. Számos esetben előfordul, hogy a szakmai feltételek hiánya miatt a területileg kötelezett egészségügyi szolgáltatónál nem biztosítható a beteg ellátása. Ilyen esetekben is lehetővé kell tenni, hogy a biztosított jogosult legyen - a lakóhelyéhez legközelebb eső, megfelelő feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatóhoz való beutalás esetén - utazási költségtérítésre.Egyben lehetővé kell tenni, hogy nemcsak egészségbiztosítási ellátási igény, hanem a rokkantság elbírálásához szükséges orvosi vizsgálatra való berendelés esetén is járjon utazási költségtérítés.
A 3. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján nem bizonyultak elegendőnek a térítési díjakról való tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályok. A betegek igénylik, hogy az egészségügyi szolgáltatónál jól látható helyen kifüggesztett jegyzékből is megismerhessék az egyes szolgáltatások térítési díjait.A 4. §-hoz
A jelenlegi szabályozás nem tartalmaz rendelkezést a tartósan külföldön foglalkoztatott, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló külföldön igénybe vett egészségügyi ellátásának költségtérítésére. Indokolt e szabállyal a törvény kiegészítése.Az 5. §-hoz
Külföldön történő gyógykezeléshez nyújtandó támogatási igény előterjesztésére a törvény a hazaérkezéstől számítva 15 napot biztosít. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt e határidő meghosszabbítása 30 napra.A 6. §-hoz
Az egészségügyi szolgáltatókkal kötött kapacitáslekötési szerződésekben - a visszaélések elkerülése érdekében - szükséges a felső határérték meghatározása is.A 7-8. §-hoz
A gyakorlati végrehajtást segítő módosításokat tartalmazza a javaslat.A 9. §-hoz
A jelenlegi szabályozás nem rendelkezik kellően az egészségügyi szolgáltatók megtérítési kötelezettségéről, a többletfinanszírozási igény elszámolása, illetve az E. Alapnak való károkozás esetén. Az elszámolási fegyelem megszilárdítása érdekében szükséges egyrészt garanciális szabály beépítése, másrészt annak kimondása, hogy a szolgáltatónak meg kell térítenie a követelés után járó mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeget is.A 10. §-hoz
A végrehajtás során jelentkező negatív jelenségek indokolják annak szabályozását, hogy a szülőkkel közös háztartásban élő gyermek után, ha az egyik szülő gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, a másik szülő e gyermek után nem jogosult gyermekápolási táppénzre.A 11. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok az mutatják, hogy indokolt a gyógyulásukat felróható magatartásukkal késleltetők táppénzének megvonására vonatkozó korábbi szabályozás beépítése a törvénybe.A 12. §-hoz
A módosítás értelemzavaró megfogalmazás pontosítását szolgálja.A 13-17. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatokra tekintettel az egészségbiztosítási ellátásokért való felelősség megállapításának hatásköri és illetékességi szabályait annak egyértelmű alkalmazása érdekében pontosítani kell, továbbá ki kell egészíteni a megtérítés részletes törvényi szabályait.