38 találat a(z) illetékfizetési kötelezettség cimkére
Szántóföldcsere utáni illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 15 éve tulajdonomban lévő szántóföldet önkormányzati beruházás miatt az önkormányzattal hasonló adottságú, méretű és értékű szántóföldre cserélem. Kérem tájékoztatását, hogy a csere miatt keletkezik-e illetékfizetési kötelezettségem vagy sem? Köszönettel: Vargáné
Egyszemélyes kft. többtagúvá válása esetén fizetendő illeték
Kérdés
Egyszemélyes kft. többtagúvá vált, az eredeti tag törzsbetétje 100 százalékról, 80 százalékra változott. Alapító okirat helyett társaságiszerződés-módosítás, változásbejegyzési kérelem, 15 ezer forint normál illetékkel a cégbírósághoz beadva, a cégbíróság elutasította. Indok: a minősített többség megszerzése miatt 35 ezer forint pótilleték fizetendő. Álláspontunk szerint az 50 ezer forint illetéket az egyszemélyes kft. már megfizette, amikor korábban egyszemélyessé alakult, változás a minősített többség tekintetében nem történt, lefelé nincs (újabb) illetékezendő minősítetttöbbség-szerzés, a kétszeres illetékeztetés jogtalan.
Elévült tagi kölcsön illetékvonzata
Kérdés
Kell-e fizetnie illetéket, az elévült tagi hitel – rendkívüli bevételként elszámolt összeg – után a gazdasági társaságnak?
Üzletrészvásárlás piaci ár alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. megvásárolja egy másik kft. üzletrészét egy magánszemélytől. A vételár alacsonyabb az üzletrész piaci értékénél. Kérdésünk, hogy a vevő kft.-nél a piaci ár alatt történő vásárlásnak van-e adó- vagy illetékvonzata? Válaszukat köszönjük.
Végelszámolás lezárta utáni kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolásának lezárását követően a NAV határozata szerint nem szerepelhet a mérlegben a saját tőke részeként kimutatott alapítói pótbefizetés összege, mert azt könyvelési tételek helyesbítése során rögzítettük még a tevékenység időszakában. Akkor vettük át a könyvelést egy másik cégtől. A számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy a téves könyvelést helyesbíthessük a könyvekben, de ezt nem fogadták el. Ennek következtében az összeggel megemelték a társasági adóalapot, és megállapították az adókülönbözetet, mert szerintük az adózó ráutaló magatartással lemondott a követeléséről. Erről szó sem volt, évek óta nem működik a cég, a tulajdonos a saját járulékai és az ügyvitel miatt fizetett be bankszámlára. Mivel a határozat szerinti kötelezettség (nem volt jelentős)különbözetére volt a folyószámlán túlfizetés, nem fellebbeztünk, így a határozat jogerőre emelkedett. Most érkezett meg a NAV illeték kivetéséről szóló határozata, melyet már fellebbeznénk. Mi lehet az indoka? Amennyiben nincs indoka a fellebbezésnek, átmehet-e felszámolásba a bevallásokkal lezárt végelszámolás? Mit lehet ezzel tenni? Az illetéktörvény egyértelműen elengedett kötelezettség utáni illetékről szól. Köszönettel: Horváth Gyöngyi
Elengedett követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt.-nek magánszemélytől származó kölcsöne van. A magánszemély lemond a kölcsön visszafizetéséről. Milyen adó-, illetve illetékkötelezettsége van a magánszemélynek, illetve a társaságnak? (A társaság működik, nem áll felszámolás alatt.)
Így fizetheti ki a tagi kölcsönt ingatlannal
Cikk
Megszűnő vállalkozásoknál mindig nagy fejtörést okoz, hogyan fizessék vissza a tagi kölcsönöket. Hogyan lehet ingatlanvagyonnal rendezni a tartozást – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Veszélyes szülői kölcsönre hivatkozni vagyonosodási vizsgálatnál
Cikk
Rendre felmerülő kérdés, elfogadja-e az adóhatóság egy vagyonosodási vizsgálatban a szülői kölcsönre hivatkozást. Milyen feltételeket vizsgálnak? Lehet-e kölcsönadó a nagyszülő? Finanszírozhatta-e a szülő a megvásárolt ingatlant? Vizsgálható-e ilyen esetben a kölcsönadó szülő?
Biztosítás és illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvényben meghatározott adómentes, illetve kedvezményes adózású juttatások illetékkötelezettségével kapcsolatban szeretnék kérdést föltenni. Az szja-törvény szerint mentes a halál esetére szóló biztosítási szolgáltatás, azaz a biztosított halála esetén az örökösöknek vagy a kedvezményezetteknek fizetett biztosítási összeg. Az Itv. 16. § (1) c) szerint az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint, továbbá az I.) pont szerint az örökhagyó egyenes ági rokona és a túlélő házastársa által megszerzett örökrész. Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, az általános szabályok szerint 18 százalék illetéket kell fizetnie az örökösnek? Továbbá felmerülhet-e ajándékozási illeték fizetési kötelezettség, ha a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja részesül ilyen kedvezményes juttatásban, mivel a 17. § (1) k) alapján mentes az ajándékozási illeték alól a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól. Az szja-törvény azonban kifizetőt nevesít, ami lehet munkáltató is, de a kifizető fogalma ennél szélesebb kört ölel fel, és szemben a béren kívüli juttatásokkal, nem nevesíti törvény, hogy a társas vállalkozás is munkáltatónak minősül, és ez az Art. 178. § 22. pontjából sem következik.
Követelés-elengedés illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a követelés-elengedés illetékmentességére vonatkozik: A követeléselengedés külföldi székhelyű vállalkozás (EU) által keletkeztet-e vagyongyarapodást a belföldi illetőségű társaság számára, és így az ügylet az ajándékozási illeték tárgyi hatálya alá esik-e? Köszönettel: Nagy Magdolna
Szerszámhasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég kórházak részére gyárt és értékesít beültethető protéziseket. A műtéthez többször felhasználható speciális eszközökre, szerszámokra is szükség van. Ezeket ugyanaz a cég állítja elő. A használatáért a kórháztól nem kíván pénzt kérni (megtartja saját tulajdonban, csak használatba, kölcsönbe adja). Keletkezik-e emiatt áfa-, tao- vagy illetékfizetési kötelezettség? Ha igen, mi az adók alapja? Más-e a helyzet, ha a protézisek ára tartalmazza a fölszerszámozás árát is? (A termékek fejlesztésével együtt történik a szerszámok fejlesztése, mint ahogy a gyártás is ugyanott, ugyanazokkal az eszközökkel történik.) Köszönettel: Jankó Zoltán
Céges autó bérbeadása dolgozónak
Kérdés
Költségtakarékossági okokból cégünk a korábban biztosított, ebből következően használt cégautót, határozatlan időre bérbeadná dolgozójának, aki a személygépkocsi üzemben tartójává válna. Úgy gondoljuk, hogy így – miközben a személygépkocsi a cég tulajdonában marad és változatlanul elszámolnánk az amortizációt –, a dolgozót terhelné a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos összes költség, de a cégautóadót sem neki, sem a cégnek nem kellene megfizetnie. Működőképes-e ez a konstrukció? Vannak-e buktatói? Vannak-e adó- vagy illetékfizetési vonatkozásai? Mire figyeljünk a bérleti szerződés megkötésekor (a szerződésben nem tervezünk olyan kitételt, amely a dolgozónak X idő elteltével valamilyen vásárlási jogot adna)? Van-e javaslatuk a bérleti díj minimumát illetően?
Illeték – lakás, pénz
Kérdés
Szülő gyermekének ajándékoz pénzösszeget. A pénz bankszámláról kerül átvezetésre, ugyanazon bankon belül a szülő számlájáról, melyen a megajándékozott gyermek is rendelkezési joggal volt meghatalmazva, a gyermek számlájára. Kérdés: van-e valamilyen illetékfizetési, illetve NAV-hoz bejelentési kötelezettség? Esetleg összeg nagyságától függ-e az ajándékozó vagy a megajándékozott ezzel kapcsolatos teendője? Másik illetékkel kapcsolatos kérdés: egyik szülő halála miatt lakásingatlan tulajdonosa lett 1/4-1/4 arányban két gyermek az életben maradt szülő haszonélvezeti jogával. Az ingatlant az egyik gyermek 100 százalékos tulajdonába szeretnék adni. Kifogásolható-e, ha az egyik 1/4 részben tulajdonos testvér a fele részben tulajdonos szülőnek ajándékozza a tulajdoni hányadát, majd a szülő az összesen 3/4 részt a megajándékozott gyermeknek? Ezzel ügyfelem értelmezése szerint elkerülhető lenne az illeték-fizetési kötelezettség. Mi a teendő abban az esetben, ha a megajándékozott gyermek később ezt a lakásingatlant értékesíti? Ilyen esetben hogyan alakul az illeték-fizetési kötelezettség?
Illeték vagyoni betét megszerzése esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy belföldi ingatlannal rendelkező magyar kft., magyar tulajdonosokkal. A kft. az anya és gyereke 90-10 százalékos tulajdonában van. A 10 százalékos üzletrészt a gyerek el akarja adni. Kérdés: Kell-e illetéket fizetni a következő esetekben: - az üzletrészt az apa veszi meg a gyerektől, - az üzletrészt a 90 százalékos tulajdonos anya veszi meg, - maga a társaság vásárolja meg a saját 10 százalékos üzletrészét? Köszönettel.
Illeték
Kérdés
Ha 100 forintért veszek két lakóingatlant és egy telket, kifizetem a 4 forint illetéket, és a tulajdonjog bejegyzésétől számított 1 éven belül eladom az ingatlant 110 forintért, akkor a 4 forintot visszaigényelhetem?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
