157 találat a(z) helyi adó cimkére
Aránytalan és diszkriminatív terhek a helyi adókban Cikk
Mikor aránytalan mértékű a helyi adó, illetve mikor diszkriminatív a helyi adóztatási gyakorlat? Mit tehet az adózó, ha nézete szerint az önkormányzat az ingatlanait aránytalan mértékű adóval terheli vagy az adót diszkriminatív módon állapítja meg? Milyen eljárás keretében nyílik lehetősége az adózónak a jogszabálysértőnek tekintett helyi adórendelettel szembeni jogorvoslatra? Visszakaphatja-e az adózó az általa már befizetett helyi adót, illetve milyen mértékű kamat illeti meg? A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda tájékoztatója fenti kérdéseket igyekszik tisztázásni az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát végző Kúria joggyakorlata alapján.
Új előírások a helyi adókban Cikk
Az iparűzési adótól a telekadón át az építményadóig módosul a helyi adókról szóló törvény, javarészt 2017-től, de némelyik passzus már az idén.
Hipa megosztása székhely/telephelyek között Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy kft.-nek a székhelyén kívül volt eddig egy telephelye, ahol a raktára található. Az ügyvezetőn kívül más nem dolgozik a kft.-ben. Az ügyvezető elköltözött, és a saját lakását is bejelentette telephelyként, mert a postai levelek a székhelyről többször "elkeveredtek". Ezen a telephelyen nem folyik semmilyen tevékenység. Eddig eszközarányosan történt a megosztás ténylegesen a székhely és a korábbi telephely között. A helyiadó-törvény úgy fogalmaz (Függelék 7. pont), hogy olyan módszert kell alkalmazni, ahol nem nulla az adóalap a különböző helyeken. Mivel az új telephelyen nincsen eszköz, ezért személyi jellegű ráfordítással kellene ezentúl a megosztást elvégezni. Itt jönne a kérdés, mi alapján történjen a megosztás? Az ügyvezető munkaviszonyban, havi 230 ezer forintot keres, az új telephely után a kft. bérleti díjat fizet az ügyvezetőnek. A törvény alapján (Függelék 8. pont) a székhelyhez legalább 10 százalékot kell számolni, de a telephely minimális arányáról nem rendelkezik. Az említettek alapján, ha nem lehet nulla egyik helyen sem az adóalap, akkor a megosztás "hasra ütéssel" történhet csak, mivel nem áll rendelkezésre egy valós megosztási mutató a három hely között. Vagy ebben az esetben az új telephelyen ki lehet mutatni a nulla adóalapot? Köszönöm előre is válaszukat! Üdvözlettel: Nagy Szabolcs
Helyi adó bevallása Kérdés
Tisztelt Adózóna! A helyi adókkal kapcsolatos kérdéseim a következők: – Magántulajdonú családi házamban állandó bejelentett lakosként nem lakom, a ház bérbe adva sincs. Milyen adófizetési, illetve -bevallási kötelezettségem van? – Ha lett volna bevallási kötelezettségem – de azt nem teljesítettem – hogyan lehet ezt a hibát javítani, mert ez több év...? – Milyen büntető szankciókra számíthatok? Köszönettel kérném a válaszukat.
Egyéni vállalkozó (őstermelő) helyi adózása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó magánszemélyként őstermelő is, mely tevékenységből a bevétele meghaladja a 600 ezer forintot. Egyéni vállalkozóként székhelye és három telephelye van, de ezen kívül őstermelőként még más településen földbérlete is van (be van jegyezve a földhivatalnál). Katás egyéni vállalkozó, de a helyi adóra nincs kata alá bejelentkezve, mert jelentős anyagköltsége is van. Szeretném kérdezni, hogy miként járjunk el ez esetben a helyiadóalap és az adó számításakor (vagyis miként kezeljük külön/egyben az őstermelésből származó szintén jelentős bevételét és anyagköltségét)? Valamint miként járjunk el az esetben, ha a bejelentkezik az egyéni vállalkozásával a helyi adó esetében is katás adózási mód alá? Esetleg jobban járna-e így? Az őstermelésből származó helyiadóalapjára eső helyi adót nem váltja ki a katásokra vonatkozó helyi adó. Vajon miként nézne ki egy helyiadó-bevallás ez esetben (hiszen egyik egyéni vállalkozó telephelye még érintett őstermeléssel is? (Rendelkezik földdel az önkormányzat illetőségi területén.) Köszönöm segítségüket!
Helyi adó továbbszámlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott cég vallotta be, és fizeti a helyi ingatlanadót egy másik cég tulajdonában lévő ingatlan után. Bérleti jogviszony már nem áll fenn. Továbbszámlázható-e az ingatlanadó (vagy számlát helyettesítő okirattal átterhelhető-e), illetve így, hogy nincs bérleti szerződés, mi az áfarendszerbeli megítélése?
Így jár a legjobban, ha kiadja lakását Cikk
Olvasónknak szerencséje van, módjában áll huzamosabb ideig külföldön élni, állampolgársága továbbra is magyar, és nem is szeretné feladni itthoni lakását. Hogy ne álljon üresen, kiadná, mondjuk hétvégékre, 3-4 napra. Kell neki adószámot váltania? Ha igen, hogyan kell adóznia? Surányi Imréné adószakértőnk válaszol.
Helyi adó Kérdés
Helyi adóval, ezen belül is az épitményadóval kapcsolatosan kérdezem: Telepünk két község határában működik. Az idei évre mindkét önkormányzat bevezette az épitményadót (értékalapú, korrigált forgalmi érték alapján). Az A. önkormányzat helyrajziszám szerinti területén vannak azok az épitmények, melyek rendelkeznek forgalmi értékkel. A B. önkormányzat helyrajziszám szerinti területén gyakorlatilag nincsen semmiféle épitmény, csak üres a terület . Az egész telep, tehát A és B önkormányzat területét befoglalva be van kerítve. Az A önkormányzat több helyrajziszám szerinti területe mintegy 70 százalék, és már mint jeleztem, itt vannak az épületek, épitmények, a B önkormányzat az összterülethez képest 30 százalék területet birtokol, és itt nincsen épület, épitmény. Kérdésem, hogy helyesen gondolom-e, hogy az A önkormányzatnak vallom be az épitményadót a korrigált forgalmi érték alapján, hiszen az ő területükön vannak a forgalmi értékkel biró épületek, míg a B önkormányzatnak nem tudok mit bevallani, hiszen neki csak az üres területe van, és nem telekadót, hanem épitményadót vezetett be. Esetleg a két önkormányzat megegyezhet a megosztásban?
Giccsadóval vágnak vissza a kormánynak Cikk
Könnyen ragadós lehet az a példa, amivel Óbuda-Békásmegyer önkormányzata azt próbálja megakadályozni, hogy – a már csak bejelentési kötelezettséghez kötött – családiház-építések nyomán csiricsárévá váljanak a települési utcaképek, írja a hvg.hu.
Új szabályok a helyi adózásban: mutatjuk a részleteket Cikk
Az elmúlt évben több ponton, és több ízben módosították különböző törvények a helyi adókról szóló törvényt. Egységes szerkezetbe foglalt rendelkezései nem csak 2016-ra, de már 2017-re is tartalmaznak előírásokat. Nem minden javaslat került át a törvénybe, amelyek idő előtt napvilágot láttak, s így a köztudatba bekerülhettek; cikkünkben összefoglaljuk az elfogadott változásokat.
Az adó megállapításához való jog Kérdés
Az Art. 164. § (1) bekezdése szerint "az adómegállapításhoz való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni". Kérdésem: A mai napon hozott és átvett határozatba (ami 2016 januárjában fog jogerőre emelkedni) jogszerűen állapítanak meg 2010. évi telekadót?
Extra adókedvezmény egyéni vállalkozóknak Cikk
Jövőre is adókedvezményt biztosít a nyíregyházi önkormányzat azoknak a helyi vállalkozóknak, akiknek a nettó adóalapja nem haladja meg az évi 2,5 millió forintot – döntött a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely közgyűlése.
Új adószabályok 2016-ban: lehet, hogy ezeket már el is felejtette? Cikk
Bár az őszi adócsomag számos – főként az adózás rendjét érintő – új szabályt tartalmaz, a vállalkozásoknak nem szabad elfelejteni, hogy a jövő évi adótörvény-változások nagy részét már nyáron elfogadták – emlékeztet a MAZARS legfrissebb összefoglalója.
Feles bérlet Kérdés
Családi gazdálkodó feles bérletben szeretne földet bérelni. Ha ténylegesen a megtermelt termény akárhányad részét adja természetben a bérbe adónak, van-e áfafizetési kötelezettség, és van-e helyiadó-bevallási kötelezettsége?
Ideiglenes iparűzési adó Kérdés
A Htv. 39 parargrafus (3) bekezdése alapján az ideiglenes iparűzési adót a tevékenység végzésének napjai alapján kell megállapítani. Kérdésem: mi számít a tevékenységvégzés napjának? A tényleges munkavégzés napja, vagy a megkötött szerződés és az átadás (befejezés) közötti munkanapok száma? Ez sok esetben nem azonos, mert nem minden munkanapon történik tényleges munkavégzés. Köszönöm a választ!