15 találat a(z) gyártó cimkére
100 százalékos vámot vet ki Kanada a kínai elektromos járművekre Cikk
Kanada hétfőn bejelentette, hogy 100 százalékos importvámmal sújtja a kínai gyártású elektromos járműveket. Ez megegyezik az Egyesült Államokban bevezetett vám mértékével, és amire a nyugati országok kormányai szerint azért van szükség, mert Kína állami támogatásokkal tisztességtelen előnyhöz juttatja saját gyártóit.
Gineket tesztelt a Nébih – három gyártó ellen indult eljárás Cikk
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Szupermenta program terméktesztjén ezúttal gineket elemeztek. Az összehasonlító vizsgálatba 27 gin került be, melyek a hatósági, laboratóriumi és kedveltségi vizsgálaton is részt vettek. Az élelmiszerminőségi jellemzők vagy a címkéken szereplő jelölések 3 termék esetében nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak, ezért hatósági eljárás indult az érintett gyártókkal szemben – írja honlapján a Nébih.
EPR-kötelezettség átvállalása nyilatkozattal Cikk
Jól értelmezem-e, hogy a nyilatkozattal történő átvállalásnál abban az esetben, ha a körforgásos termék 65%-a kimegy külföldre, de a maradék 35%-ot belföldön adom el, akkor azután sem kell megfizetni az EPR-díjat? – kérdezte az Adózóna olvasója. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
Évi 850 millió euró veszteséget okoznak a hamisított sportfelszerelések a gyártóknak az EU-ban Cikk
Az EU-ban a hamisított sportfelszerelések miatt a gyártók évente 850 millió euró veszteséggel néznek szembe, ami az elmaradt értékesítések 11 százalékának felel meg – ez derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) legfrissebb felméréséből.
Kötelező visszaváltási rendszer: megkezdődött a visszaszámlálás Cikk
Már csak kevesebb mint egy hónapig, 2024. június 30-ig van haladékuk a gyártóknak arra, hogy a kötelezően visszaváltási díjas termékekre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyásával hozzanak forgalomba az egyébként a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékeket. Az új szabályozásnak való megfelelés 50 forintos áremelkedést jelent majd termékenként, amit a fogyasztónak kell viselnie – hacsak vissza nem váltja a kérdéses italosdobozokat és -üvegeket – írja dr. Bereznai Henrik ügyvéd a Jalsovszky Ügyvédi Iroda hírlevelében.
Megjelent az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló rendelet Cikk
Az 1/2024. kormányrendeletet a Magyar Közlöny 2024. évi 2. számában hirdették ki január 9-én.
Mintegy 200 ezer hektoliter pezsgő készül évente Magyarországon Cikk
Magyarországon mintegy 200 ezer hektoliter pezsgő készül évente, aminek jellemzően 75-80 százaléka a magyar piacon kel el, exportra mintegy 35 ezer hektolitert szállítanak éves szinten a gyártók – közölte piaci körképe alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken az MTI-vel.
Gyártó vagy sem Kérdés
Kötelező visszaváltással kapcsolatos tudnivalók Cikk
A kötelező visszaváltási díjas rendszer keretében a legnagyobb mértékű csomagolási hulladékkal érintett termékek visszagyűjtését szorgalmazó rendszer kerül kialakításra és bevezetésre. A vonatkozó 450/2023. kormányrendelet a Magyar Közlöny 2023. október 4-ei számában jelent meg – emlékeztet a Mazars hírlevele.
A nap kérdése: az első belföldi forgalomba hozó is gyártónak minősül az EPR szerint? Cikk
Segítséget szeretnék kérni az EPR-rendszerrel kapcsolatosan. Az MOHU oldalán az áll, hogy „2023. július 1-jétől a következő körforgásos termékek gyártóira vonatkozik regisztrációs és díjfizetési kötelezettség”, vagyis csak a gyártóknak kell regisztrálni. Azonban itt az oldalon, azt az információt olvastam, hogy azokra is érvényes ez a rendszer, akik külföldi gyártótól hoznak be termékeket, és Magyarországon adják el, így az azokhoz tartozó csomagolóanyagokra is érvényes ez a díjfizetési kötelezettség. Mi importálunk termékeket, amelyeken esetleg lehet csomagolószer (mint például sztreccsfólia), akkor nekünk is kötelezően be kell regisztrálnunk ebbe a rendszerbe, mert ránk is érvényes? – Gombás Otília szakértő válaszolt.
Európai Bizottsági javaslat a meghibásodott termékek javítására csere helyett Cikk
Az Európai Bizottság javaslatot dolgozott ki annak ösztönzésére, hogy a gyártók és szolgáltatók inkább javítsák, mint cseréljék a meghibásodott termékeket, ami anyagi megtakarítást és a képződő hulladék csökkentését is szolgálja – tájékoztatott a brüsszeli testület szerdán.
Lehetséges-e folyamatos állandó hétvégi munkarendet fenntartani? Cikk
Egy gyártó cég az éjszakai és hétvégi alacsonyabb áramdíj miatt szeretné megvizsgálni az éjszakai műszak, illetve a hétvégébe nyúló munkahét bevezetésének lehetőségét. Felmerült benne a kérdés, hogy munkaidőkeretben történő foglalkoztatottság esetén ezt milyen munkajogi előírások mellett teheti meg. Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
Neta fizetési kötelezettség Kérdés
Ekáer-bejelentési kötelezettség Kérdés
T. Szakértő ! “A” cég gyárt és létrehozza a “Terméket”, melyet elad “B” cégnek. Ekkor közúti árufuvarozás nem történik, mert A és B cég egy telephelyen belül működik (A gyárt, B raktároz). B cég Terméket értékesíti “C” részére, amely jellemzően mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás (termelő, egyéni vállalkozó, kft., zrt., szövetkezet). B cég C részére kiszállítja annak telephelyére a Terméket, majd számlát küld az átvételt igazoló szállítólevél alapján. “Fuvarozó” (külön cég) a szállításokat 3,5 tonna alatti kisteherautókkal végzi, erre B cégtől kapja a megbízást. A Termék, egyéb kockázatos termék (31052010, 31051000) kategóriába tartozó, egy szállítási címre, egy alkalommal 500 kilogramm vagy azt is meghaladó mennyiségű is lehet. Nettó számlaértéke 1190 kilogrammnál éri el az 1 millió forintot. (Van olyan termék is, ami nem kockázatos kategóriába tartozik: 31010000. Fentiek az értékesített mennyiségre és értékre vonatkozóan igazak erre is.) Kérdés: Van-e ekáer-bejelentési kötelezettség a C végfelhasználó (?) részére eladott és kiszállított termékek kapcsán? Ha van, akkor van-e mód az ekáer felületen adatimporttal megoldani az adatbevitelt? Köszönöm válaszukat, üdvözlettel: Kelemen Gabriella
Hol gyártották a papucsot? Egy termékcímke tartalmáról döntött a Kúria Cikk
Nem volt megfelelő az uniós irányelve átültetése a hazai jogba, ez vezethetett a hatóság és az elsőfokú bíróság téves döntéseihez. A „papucsügyi” pereskedés végére a Kúria tett pontot.