56 találat a(z) garancia cimkére
Ekáer – garanciális csere Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem magyarországi adóalany, aki Olaszországból szerzett be korábban termelőberendezéseket, melyek ekáerbejelentési kötelezettséget vontak maguk után. Ennek ügyfelem eleget is tett, az ügylet itt le is záródott volna, de a berendezések meghibásodtak, és az olasz beszállító garanciális cserét kínált fel. Ügyfelem visszaszállítja Olaszországba a hibás berendezéseket, és ezek helyett újakat szállít Magyarországra, sőt, az eredeti darabszámnál több berendezést fog szállítani, de azok is a garanciális vállalás részeként érkeznek, számlázásra és fizetésre már nem kerül sor, az áruk csak szállítólevéllel fognak mozogni. Kérdésem, hogy a meghibásodott berendezések visszaszállítása és/vagy a csereberendezések behozatala ekáerbejelentési kötelezettséget fog-e maga után vonni, ha egyéb paraméterei alapján a kötelezettség fennállna (érték és tömeg alapján), de nem fog hozzá számla kapcsolódni, mert csak garanciális cseréről van szó? Segítségét előre is köszönöm.
Vissza nem fizetett garanciális visszatartás bizonylatolása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk az építőiparban dolgozik, ahol a szerződésekre jellemző a garanciális visszatartás. Az egyik munkánál – igaz véleményünk szerint jogtalanul, de nem erre vonatkozik a kérdés – a garanciális visszatartás összegét csak részben fizették vissza, arra hivatkozva, hogy bizonyos garanciális munkát helyettünk végeztek el X Ft értékben. Viszont erről más bizonylatot, elszámolást stb. nem küldtek. Kérdésem, hogy ilyen esetben mi a helyes eljárás a megrendelő, illetve mi a vállalkozó részéről, hogyan kell a törvényeknek megfelelően, helyesen eljárni. Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlannal együtt eladott ingóság garanciájának érvényesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy ingóságot (például egy beépített klímát) az ingatlannal együtt értékesít egy cég, akkor az ingatlan vásárlója hogyan tudja érvényesíteni a garanciális jogait az ingóságokra? Garanciális jogokat tudtommal csak eredeti számla alapján lehet érvényesíteni. Jelen esetben az eredeti számlának az ingatlant eladó cég könyveiben kell maradnia (egyrészt számviteli előírások, másrészt az áfa levonásának érvényesítése miatt). Megoldás lehet-e, ha az ingatlant eladó az ingóságról kiállított számla mellé fénymásolatban átadja a vevő számára az ingóság vásárlásáról készült számlát? Vagy az ingatlant vevőnek vissza kell adnia az ingatlan eladójának az ilyen ingóságot, amelyről ő sztornó számlát állít ki a vevő felé, visszautalja az ellenértéket, majd a garanciát az eladó érvényesíti, és ha a vevő még mindig kéri az ingóságot, akkor a garanciális javítás után újból eladja a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Jóteljesítési garancia Kérdés
Építőipari kivitelezési tevékenységet végző kft. és a megrendelő zrt. között létrejött vállalkozási szerződés tartalmaz jóteljesítési garanciát és garanciális visszatartást is. Jóteljesítési garancia címén az egyes részszámlák nettó díjrészletéből 5 százalék visszatartás történik, melyet a legutolsó benyújtott számla fizetési határidejének lejártakor visszakap a kft. Garanciális visszatartás szintén az egyes részszámlákból a számla nettó összegének 5 százalékát tartották vissza, mely a legutolsó számla kiállítását követően bankgaranciával kiváltható. A legutolsó számla kiállítására a létesítmény utó-felülvizsgálati eljárásának sikeres befejezését követően kerülhet.sor. Kérdés: hogyan járjon el helyesen a kft. az egyes részszámlák kiállításakor? A garanciális visszatartás egyértelműen pénzügyi visszatartás, tehát a teljesítések kiszámlázott összegét nem befolyásolja. Viszont a jóteljesítési garanciával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, hogy megjelenik-e kiszámlázott részteljesítéseknél, így az árbevételben és az adóalapban. Vagy csökkentő tétel az egyes részszámlák kiállításánál, és csak a legutolsó bizonylatban számlázzák ki, így ott jelenik meg az árbevételben és az adóalapban is. Számviteli és adózási szempontból is helytálló szakértői választ kérek. Köszönöm.
Szerviz szolgáltatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. nagy értékű mezőgazdasági gépek értékesítésével, szervizelésével foglalkozik. Egyik gépnél hiba lépett fel, így szerviz szolgáltatást kellett nyújtani. A bt. megbízott egy vállalkozót, hogy végezze el vidéken ezt a szerviz szolgáltatást. Vállalkozó leszámlázta a bt.-nek a díjat és anyagköltséget. A bt. a vásárló felé nem számláz ki semmit mivel garanciában vállalta. Ez az összeg 1 millió forint körül fog mozogni. Kérdésem az lenne, hogy a bt. részéről hogyan történik a helyes számviteli elszámolás? Ebben az esetben a bt.-nek keletkezik vesztesége? Válaszuk nagyon sürgős lenne! Köszönöm!
Végszámlából szavatossági garanciára visszatartás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szerződésben megállapodnak munka elvégzéséről például 1 millió forint + áfa értékben. A szerződésben megállapodnak, hogy a végszámlából visszatartanak 100 ezer forintot. A számlát hogyan kell kiállítani? A számlát az 1 millió forint + áfáról, és a számlán fel kell-e tüntetni, hogy 100 ezer forint szavatossági garancia visszatartás? A garancia 24 hónap. 24 hónapig a könyvelésben lesz mint kiegyenlítetlen számla? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Uniós pénz közép-kelet-európai kkv-knak Cikk
Megállapodást írt alá az Európai Befektetési Alap (EIF) és az UniCredit bankcsoport az InnovFin elnevezésű, kkv-k támogatására létrehozott uniós garanciakeret bővítéséről, amely félmilliárd euró értékű finanszírozási hozzáférést biztosít innovatív kis- és közepes vállalkozásoknak, valamint kisméretű, közepes tőkeerejű vállalkozásoknak nyolc közép-kelet-európai országban, köztük Magyarországon – közölte az Európai Bizottság.
Ajánlás az MNB-től az új típusú pénzforgalmi szolgáltatóknak Cikk
Ajánlást adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a fizetéskezdeményezési és számlainformációs szolgáltatók számára a szakmai felelősségbiztosítás vagy garancia minimális pénzösszegéről.
Formanyomtatványok vámbiztosítékként elfogadható kötelezettségvállaláshoz Cikk
Vámbiztosítékként elfogadható kötelezettségvállalási okmányok formanyomtatványait jelentette meg honlapján a NAV.
Céltartalék feloldása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari kft.-nél garanciális visszatartás volt, melynek lejárata 2021.07.29. Kft céltartalékot képzett ezen kötelezettségére. Megállapodás alapján idő előtt 2017.04.12-én a garanciális visszatartásnak a 60 százalékát visszautalták, de feltétel a kötelezettségvállalás 2021.07.29-ig. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a céltartalékot fel kell-e oldani? Véleményem szerint nem, mivel a kötelezettségvállalás megmaradt az eredeti dátumig. Válaszát előre is köszönöm!
Kamionosok, figyelem! Fontos változás biztosítási garanciaösszegben Cikk
Nőtt az unió vámterületén letelepedett garanciavállaló egyesület TIR-művelettel érintett áruk biztosítási összeghatára – közölte a NAV.
Szabályos könyvelés, szabályos utalási jogcím Kérdés
Három partner szerződik, a beruházó, a kivitelező és a finanszírozó. A kivitelező vállal minden garanciális kötelezettséget. A finanszírozó átutalja a beruházónak a több társasház építéséhez szükséges összeget a projekt elején, amely összeget a megvalósulást és az értékesítést követően visszautal neki a beruházó. Ezt követően a keletkezett haszon 50%-a illeti meg a finanszírozót és a beruházót. Kérdés: mit kell a banki utalásra ráírni jogcímként a projekt megvalósításának finanszírozására szánt összeg átutalásakor és visszautalásakor? És milyen jogcímet kell írni a haszon felének átutalásakor? Ezeket a feltételeket a szerződés tartalmazza. A haszon összegét kell-e számlázni, vagy minden pénzmozgás a szerződés alapján történik? Hogyan kell a pénzmozgásokat könyvelni? Válaszukat köszönöm.
Átvállalt garancia Kérdés
Egy gazdálkodó szervezet külön ellenérték fejében átvállalja az eredetileg egy másik cég által vállalt, illetve jogszabály által előírt garanciális, azaz szavatosságon, illetve jótálláson alapuló kötelezettségek teljesítését úgy, hogy a korábbi vevők, igénybe vevők felé átvállalóként ő lesz a garanciális kötelezett. A garanciális helytállás – jogszabály szerint – a termék javítására, cseréjére, árleszállításra, illetve ha a vevő a szerződéstől eláll, a termék „visszavásárlására” terjed ki. A szóban forgó esetben egy esetlegesen felmerülő kötelezettségi körről van szó, amelyről a jövőben derül ki, hogy egyáltalán fel fog-e merülni a konkrét – szavatosságon vagy jótálláson alapuló – helytállási kötelezettség. (Természetesen extrém esetben az is előfordulhat, hogy a jogutód (átvállaló gazdálkodó szervezet) soha nem kényszerül garanciális helytállásra, feltételezve, hogy egyik korábbi megrendelő sem jelez szavatossági, jótállási igényt felé.) Kérdésünk: 1.) Az átvállalt kötelezettség, mint szolgáltatás az áfatörvény hatálya alá tartozó szolgáltatásnak történő minősítése helytálló-e? 2.) Az átvállaló (jogutód) vállalkozásnak a jogosultak (a jogelőd gazdálkodó szervezet vevői) felé milyen bizonylatadási, illetve áfaelszámolási kötelezettségei állnak fenn ezen kötelezettsége teljesítése során? 3.) Milyen bizonylat, számla állítható ki a jogosultak felé a termék cseréje, árleszállítás, illetve – szerződéstől elállás esetén – a „visszavásárlási” kötelezettsége teljesítése tekintetében, hiszen ez esetben nem a kötelezett (cserét lebonyolító vagy visszavásárló) volt az értékesítő adóalany? 4.) Amennyiben az átvállaló gazdálkodó szervezet a szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítése során – ellenértéken túl – a felmerülő költségeit az eredeti kötelezettre átterheli (megtérítteti), az áfatörvény hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül-e? Válaszukat köszönjük!
Itt vannak a formanyomtatványok vámügyek garancia- és kezességi vállalásához Cikk
A NAV megjelentette a honlapján a vámjogszabályok alapján biztosítékként elfogadható kötelezettségvállalási okmányok formanyomtatványait.
Minősített könyvelők: kiszorítanák a kontárokat, akik rengeteget ártanak Cikk
Nevet változtatott, és Minősített Könyvelők Egyesülete (MINKE) néven működik tovább a Minőségi Könyvelők Klubja – jelentette be Harkai István elnök a szervezet közgyűlésén. A MINKE célja a szakma fejlődésének segítése és társadalmi megítélésének javítása.