426 találat a(z) eredménytartalék cimkére
Osztalék vagy osztalékelőleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság 2017-ben szeretne osztalékot vagy osztalékelőleget fizetni az eredménytartaléka és a 2017. év eredménye terhére. Ezt osztalékelőleg-kifizetésként vagy osztalékkifizetésként lehet megtenni? Bognárné
Osztalékkifizetés sorrendje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésem főként arra irányult, hogy az osztalék kifizetése milyen sorrendben történik egy cégnél. Ez főként adózásimód-váltásnál fontos. Úgy tudom korábban először mindig az adott évi eredményt kellett kifizetni, ezt lehetett kiegészíteni korábbi évek pozitív eredménytartalékával. 2017. évtől az új szabályoknak megfelelően először a meglévő eredménytartalékból fizetek osztalékot, utána fizetek a tárgyévi eredményből? Egy most evás kft.-nek például az eredménytartalékában már csak a 2008. évi normál (tao-alanyos) adózásos eredmény van. Neki például ezt kell először kifizetni, majd ezután fizetheti csak ki magának a tárgyévi evás eredményt? Köszönettel: Királyné Anikó
Üzletrész-értékesítés eredménytartalékból emelt jegyzett tőke esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy magánszemélynek egy kft.-ben 20 százalékos üzletrésze van, ami 100 ezer forint vagyoni betétet takart, de azt eredménytartalékból 600 ezer forintra emelték fel (a 3 milliós minimum jegyzett tőke 20 százalékára), majd a részesedést 30 ezer forintért, azaz az eredeti vagyoni betét alatti értékért adta el a magánszemély, az eladáskor akkor is van-e az eredménytartalékből emelés miatt adókötelezettsége a magánszemélynek, ha összességében veszteségesen adta el a részesedését? A K71-es bejelentésnek eleget tettünk a tőkeemelés utáni év januárjában.
Jegyzett tőke leszállítása negatív eredménytartalék mellett
Kérdés
A tulajdonosok csökkenteni akarják a jegyzett tőkét. Jelentős negatív eredménytartalék van. Hogyan történik a folyamat? Például 80 millió forint, az eredménytartalék -40 millió forint, a jegyzett tőkét 3 millió forintra akarják csökkenteni. Hogyan kell eljárni? Köszönöm.
Figyelem, osztalékfizetésnél erre az új szabályra is ügyelni kell!
Cikk
Június 20-ától (visszamenőlegesen is alkalmazhatóan) módosultak az osztalékra vonatkozó előírások – tájékoztat a NAV.
Jegyzett tőke leszállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét le akarja szállítani 3 millióra. A kft. értékesített egy ingatlant, és ezért mivel jelentősebb nyereség keletkezett a cégben a jegyzett tőke leszállításával kivennék amit lehet. A kérdésem az lenne, hogy ez minek minősül? Tőkekivonásnak? Kell-e közbenső mérleg hozzá? A kft.-nek van pozitív eredménytartaléka mintegy 50 millió forint. A jegyzett tőke leszállításával nem kell-e az eredménytartalékot is mozgatni? Tehát nem kell osztalékként arányosan az eredményt is kivennie? Mert akkor annak az adóvonzata jelentős lenne. Várom válaszukat.
Eredménytartalék kifizetése osztalékként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás végelszámol. Június 15-ei dátummal készítené a tevékenységét lezáró mérleget. A jegyzett tőkéjén kívül eredménytartalékban is van, melyet ki akar venni osztalékként. Úgy gondoljuk, hogy az eredménytartalékot megszüntetjük, és az összeget rövid lejáratú kötelezettségként írjuk elő. Helyesen gondoljuk-e? Köszönöm válaszukat.
Külföldi állampolgárságú tulajdonos tőkecsökkentése
Kérdés
Magyarországon bejegyzett kft. szeretné 23 millió forintos jegyzett tőkéjét 3 millió forintra csökkenteni. A tőkecsökkentéssel arányos mértékben csökkenti az eredménytartalékát. Mindkét tulajdonos EU-állampolgár. Ebben az esetben hogyan kell az eredménytartalék csökkentése után a magánszemélyeknek adót fizetniük? Válaszukat előre is köszönöm: Bné Piros
Osztalék elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2016. évi mérlegben a 2015-ben jóváhagyott osztalékot a kötelezettségekből vissza kell rendezni az eredménytartalékba illetve az adózott eredménybe. 2016-ban, ha az osztalék kifizetésre kerül, hogyan kell könyvelni? Ha nem kerül kifizetésre, a könyvelésben vezessük vissza az eredménytartalékba? Egyáltalán, az új előírások szerint a könyvelésben az osztalékot nem kell előírni kötelezettségként, csak a kifizetéskor kell könyvelni az eredménytartalékkal szemben? Ez esetben azonban olyan kötelezettségről van szó, ami a mérlegben egyáltalán nem szerepel. Így nem kapunk megbízható, valós képet a vagyoni helyzetről. Kérem sürgős segítségüket, mert a mérlegkészítéskor problémáim merültek fel. Üdvözlettel várom szíves válaszukat.
Osztalék forrásai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. év tavaszán mérleg elfogadásáról és osztalékról döntött egy cég taggyűlése. A határozatot úgy fogalmazták meg, hogy a 2015. évi eredmény 50 millió, amit az eredménytartalékba helyeznek, azonban 25 millió forint osztalékot vesznek ki az eredménytartalék terhére. A 2015. évi beszámoló is így készült, az adózott eredmény megegyezik a mérleg szerinti eredménnyel. Ez elfogadható így, vagy továbbra is az a szabály, hogy először az adott üzleti év eredményét kell osztalékként jóváhagyni, s ha az nem elég, akkor eredménytartalékkal kiegészíteni? (Most az egyéb feltételektől tekintsünk el.) Hol lehet az erre vonatkozó paragrafusokat megtalálni? Előre is köszönjük a választ.
Tőkeleszállítás tőkekivonással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 50 mFt. Van visszavásárolt üzletrész 25 mFt, illetve ehhez kapcsolódó lekötött tartalék 25 mFt. Ezt a cég több mint egy éve vette meg két korábbi tulajdonostól. Így maradt kettő tulajdonos (testvérek) 12,5-12,5 mFt részvénnyel. Szeretnék a jegyzett tőkét 3 mFt-ra leszállítani. Hogyan lehetséges ez? Kérdéseim: A visszavásárolt üzletrésszel mi történik a tőkekivonáskor? Eredmény terhére ki kell vezetni egyéb ráfordításként? Pénzmozgás van ilyenkor? Ha igen, kinek? Ha összesen 47 mFt-tal csökkentik a jegyzett tőkét, és ebből 25 mFt visszavásárolt üzletrész, akkor a fennmaradó részt eredménytartalékból kell kivezetni? Ebben az esetben a tagoknak osztalékadót kell fizetni? Vagy ez adómentes? A kft.-nél nincs tőketartalék és értékelési tartalék. Mihamarabbi válaszát megköszönve, üdvözlettel: Király Anita
Kiválásos beolvadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiválásos beolvadással kapcsolatosan kérném állásfoglalásukat. Egy társaságnak három belföldi magánszemély tulajdonosa van, egyenlő arányban. Legyen ez az A társaság, melynek főbb adatai: *összes eszköz : 1.000.000 ezer Ft jegyzett tőke : 3000 ezer Ft eredménytartalék : 350 000 ezer Ft lekötött tartalék : 27 000 ezer Ft adózott eredmény : 20 000 ezer Ft *saját tőke összesen : 400 000 ezer Ft *kötelezettség összesen : 600 000 ezer Ft Ennek a társaságnak van egy 100%-os részesedése C társaságban. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, melyet ezen részesedéssel fizetnek ki a tagok felé, így ezen időponttól a C társaság egyenlő arányú tagja lesznek. Az A társaságból 20 000 ezer Ft értékű (könyv szerinti értékű) ingatlant visznek ki B társaságba, amivel azonnal be is olvadnak C társaságba. Az ügylettel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. A kiválással létrejövő B társaság csak virtuálisan jön létre vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? Véleményünk szerint csak virtuálisan jön létre, de ha mégsem, akkor milyen teendői lesznek a NAV irányában? 2. A kiválásnál a kivitt eszköz az összes eszköz 2%-a. A kiválásnál nem tag válik meg a cégtől véglegesen klasszikus formában, hanem mindenki marad tag, de ugyanakkor ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti le, 1.000*0,02=20 ezer Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimum szabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik: (350 000+20 000 )*0,02=7400 eft értékben, viszont a lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből is visznek 20 000-(7400+60) =12 540 eft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet, vagy megállapodhatnak akár úgy is, hogy: 2.1. Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 20 000 eft értékű kötelezettséget? 2.2 Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 3*20=60 eft értékű jegyzett tőke mellett 20 000-60=19 940 eft értékű eredménytartalékot? Tehát kérdés, hogy a tagok az úgynevezett arányos elszámolástól eltérően is dönthetnek? 3. Jól gondoljuk-e, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell szerkeszteni? – A-nak mint amiből kiválnak, B-nek mint kiválónak és A-nak mint folyamatosan tovább működőnek, továbbá C-nek mint befogadónak és C-nek mint folyamatosan tovább működőnek? 4. A természetben kiadott részesedés véleményünk szerint sem a vagyonmérleg-tervezetben sem a végleges vagyonmérleg közbenső soraiban (különbözet, rendezés oszlopokban) nem fog szerepelni. Jól gondoljuk? 5. Ezen kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Kilépett taggal való elszámolás
Kérdés
2016 augusztusában a kft.-ből kilépett egy tag, ekkor mérleget készítettem és a rájutó részt kifizettem a kilépett tagnak. Kérdésem, hogy a ráeső részt az eredménytartalékkal szemben könyveltem ki kötelezettségként és 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót vontam le belőle. Nem tudom jó-e ez így.? Válaszukat köszönöm
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult. Az üzletrész a tagok által befizetett törzsbetéthez igazodik. a./tag 300 Eft 60% tulajdoni arány b./ tag100 Eft 20% tulajdoni arány c./ tag 100E fT 20% tulajdoni arány A jegyzett tőkét fel kellett emelni 3 millió forintra, így az új arányok: a./ tag részesedése 60%-ról 20%-ra, 3 millió forintról 600 ezer forintra csökken, mert eladta b./ tagnak a 40%--át b./ tag 80%-ot tulajdonol az eddigi 20% helyett a 3 millió forintból, azaz 2 millió 400 ezer forintot, mert megvette a c./ tag 20%-át és a./ tag 40%-át, és volt neki eddig 20% c./ tag kilép. 1. kérdés: Hogyan kell ezt könyvelni, vagy csak a társasági szerződésben, illetve a taggyűlési jegyzőkönyvben át kell vezetni, és kész? 2 kérdés: Milyen adóvonzata van az ügyletnek c./ kilépő tag, illetve a./ tag számára? Névértéken vették, névértéken értékesítették az üzletrészt. 3. kérdés: A kft.-nek van még 1 millió 251 ezer forint eredménytartaléka is. Abból is kell adni a kilépő tagnak? Vagy ha nem, akkor adózás szempontjából beletartozik a piaci értékbe? És a névérték és a piaci érték közötti különbözetet le kell adóznia a kilépő tagnak, illetve az a./ tagnak, aki szintén értékesít üzletrészt? Táblázatba foglaltam az eseményeket: 500 e FT 3000 eFT --------------------------------------------------------------------------------- A 300E fT 60% elad 40%-ot 600 efT 20% B 100 eFt 20% vesz 40%-ot+20%kiléptől 2.400 eFt 80% C 100 eFt 20% elad 20%-ot kilép Válaszukat előre is köszönöm.
Cég eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Húsz éve alapított két magánszemély egy céget, amely nyereségesen működött, a tulajdonosok osztalékot nem vettek ki, azt az eredménytartalékban hagyták. Öt évvel ezelőtt új tulajdonos jött a másik két régi tulajdonos mellé. Az új tulajdonos a jegyzett tőke 20 százalékát befizette, azonban az addig felhalmozott vagyon arányos részét nem. A társasági szerződésben nem rögzítettek semmilyen különleges kitételt az osztalék megosztására vonatkozóan. Idén a céget értékesítik. Kérdésem: a kapott vételárat milyen arányban kell megosztani a tulajdonosok között: jegyzett tőke arányosan, vagy van-e törvényes lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék, az új tulajdonos csak tört ideig volt tulajdonos, és a belépéséig felhalmozott vagyon arányos részét nem térítette meg? Válaszát köszönöm szépen! Reményik Anikó
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
