426 találat a(z) eredménytartalék cimkére
Osztalék vagy osztalékelőleg?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. el akarja adni a társaságát egy magánszemélynek. A társaság könyveiben 08. 31-ei fordulónappal -2672 eFt tárgyévi eredmény (veszteség) keletkezett, az előző évek eredménytartaléka +65 178 eFt. A kft. jegyzett tőkéje 10 000 eFt. A tulajdonos fel kívánja venni az eddig felgyülemlett eredményt (65 178 eFt - 2678 eFt = 62 506 eFt), majd befizetné utána a közterheket, és csak aztán értékesítené az üzletrészét. Év közben osztalékelőleget vehet fel közbenső mérleg alapján, vagy a tulajdonosváltásra való tekintettel lehetőség van osztalékként felvenni a 62 506 eFt összeget? Ha év közben osztalékelőlegként kell figyelembe venni ezt az összeget, és a 2016. 09. 01.-12. 31. időszakban kiderül, hogy újabb veszteség keletkezett, akkor mi a teendő 2017-ben? Milyen következménye van, ha több előleget vesz fel, mint ami majd a tényleges osztalék lesz? Ki fizeti vissza a "többletként" felvett osztalékelőleget (a régi vagy az új tulajdonos)? Az új tulajdonosnak milyen kötelezettségei vannak ebben az esetben? Milyen könyvelési lépések vonatoznak erre az ügyletre 2016-ban és 2017-ben? 2016-ban ki lehet vezetni az eredménytartalékot a régi tulajdonos könyveiben? Van lehetőség "osztalékká lehet váltatni" év közben az előző évek pozitív eredménytartalékát és a tárgyévi eredményt 08. 31-ei fordulónappal? Vagy előlegként kell kezelni egészen év végéig? Hogyan jelenik meg ez a könyveiben? Kérem, legyen kedves a tételes könyvelési lépéseket bemutatni!
Üzletrész értékesítése (speciális esetben)
Kérdés
„A” Kft. 50 százalékos üzletrészt szerzett „B” Kft.-ben. „B” Kft. 2016-ban eleget tett törzstőkeemelési kötelezettségének (a kötelező 3 millió forintra) az eredménytartaléka terhére. „A” Kft. üzletrésze így most 1,5 millió forint (250 ezer forint megvásárolt érték és 1 millió 250 ezer forint eredménytartalék terhére megemelt rész). „A” Kft. üzletrészét értékesíti most 1,5 millió forintért egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy „A” Kft. esetében milyen gazdasági eseménynek számít az értékesítés (minősülhet-e osztaléknak az 1 millió 250 ezer forint rész értékesítése), hogyan kell könyvelni, illetve hogyan kell leadóznia ezután a gazdasági esemény után?
Beolvadás során negatív adózott eredmény ellentételezése
Kérdés
2016.05.31-vel X Kft. beolvadt Y Kft.-be, a beolvadás során Y Kft. -4 millió forint negatív eredménytartalékát és a 2016.01-05. havi veszteségét, -1,3 millió forintot X Kft. 200 millió forint tőketartalékából (TT) rendeztük, így a jogutódban az eredménytartalék 0 forint, a tőketartalék 194,7 millió forint. Y Kft. 2016. 09. hónapban visszavásárolná az egyik tulajdonos 1 millió forint névértékű üzletrészét 1 millió forintért. Ennek feltétele, hogy a közbenső, 2016. 08. 31-ei mérlegben kimutatott adózott eredmény (AE) és szabad eredménytartalék (ET) összege fedezetet nyújtson erre, azaz minimum 1 millió forint legyen. Y Kft. 2016. 06-08. havi adózott eredmény 1,1 millió forint, 2016. 01-08. havi adózott eredmény -0,2 millió forint. Korábbi kérdésemre adott válaszuk (melyet ezúton is köszönök): Ha a végleges vagyonmérlegben az ET és a negatív AE negatív értéke a saját tőke átrendezésével 0-ra módosult, akkor a 2016. 08. 31. napjára készített közbenső mérlegben kimutatott AE azonos lesz az átalakulást követően keletkezett (a kérdésben foglaltak szerint 1,1 millió forint) AE-vel, és ez vehető figyelembe a visszavásárlás fedezeteként. Kérdésem: a 2016. 08. 31.napjára készített mérleg a fenti számokkal így helyes? Adatok millió forintban Végleges vagyonmérlegben 2016.05.31. Közbenső mérleg 2016.08.31. ST 198,7 199,8 JT 4 4 JT , de be nem fiz. T 0 0 TT 194,7 194,7 ET 0 0 LT 0 0 ÉT 0 0 AE (06-08.hó) 0 1,1 Kérdésem még: A 12. 31-én a mérlegben kimutatott AE összege meg kell hogy egyezzen az eredménykimutatásban szereplő AE 2016.01-12. havi összegével. Milyen soron kell szerepeltetni a 12.31-én a mérlegben, a végleges vagyonmérlegben a TT összegével 0-ra módosított 2016. 01-05. havi AE -1,3 millió forint összegét?
Törzstőkeemelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünkben törzstőkét szeretnénk emelni, de az eredménytartalék terhére. Ha lehetséges ez, a könyvelőnek milyen teendői vannak? Vagy csak jelzem az ügyvédnek, hogy eredménytartalék terhére történjen, és ez fog szerepelni a tárasasági szerződésben? Köszönöm.
Végelszámolás befejezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. június hónapban az alábbi kérdést tettem fel, melyet Önök meg is válaszoltak. "Egyszemélyes vállalkozás a végelszámolási, vagyonfelosztási javaslatát készíti. Mennyi lesz a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelme, illetve hogyan történik annak számviteli elszámolása és bevallása az alábbi esetben: bankszámla 600 eFt, pénztár: 2000 eFt, jegyzett tőke: 3000 eFt, tőketartalék 6 eFt, eredménytartalék 800 eFt." A jegyzett tőkét 1200 eFt értékben eredménytartalékból emelte fel a vállalkozás. Tehát, ha jól értelmezem, a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének az eredménytartalék 800 eFt értékben és az 1200 eFt (tőkeemelés miatt) minősül? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat: Egy kft. egyik tagja értékesítette tulajdonrészét a másik tulajdonosnak. A jegyzett tőke könyv szerinti értékén, 1500 ezer forintért (jegyzett tőke 3 millió Ft 50-50% tulajdonosi hányad). Az üzletrész adás-vételi szerződéssel magánszemélyek közötti történt értékesítés után egyszemélyes kft. lett a gazdasági társaság. Az üzletrész piaci értéke, melyet közbenső mérleg alapján állapítanak meg, az értékesítéskor a saját tőke arányos részének figyelembevételével 5000 ezer Ft forint. Az üzletrészt megvásárló tulajdonos az 5000 ezer Ft forint és a 1500 ezer Ft különbsége 3500 ezer Ft-ot egyéb jövedelemként leadózza az szja törvény 28. § (7) bekezdése, illetve az Eho törvény 3. § (1) bekezdésben írtak alapján. A kft. könyveiben az eredménytartalék része marad a leadózott 3500 ezer Ft, amennyiben a későbbiekben a tulajdonos a teljes eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozza el, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, illetve keletkezik-e újabb adófizetési kötelezettsége a korábban egyéb jövedelemként megadózott 3500 ezer forint után?
Kivásból társasági adós lenne? Új elszámolási szabályok
Cikk
A júniusi adócsomag módosította a kiva alapját, emiatt változtak azok a szabályok is, amelyeket a kivából a társasági adó hatálya alá visszatérő adózóknak kell alkalmazniuk.
Osztalék visszavezetése eredménytartalékba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha a tagok osztalékfizetésről hoztak döntést és az osztalék eddig nem került ténylegesen kifizetésre, de úgy látja valamelyik tag, hogy ő a saját részéről lemond és visszavezetné az eredménytartalékba, akkor ez megtehető-e? Vagy az eredménytartalékba való visszavezetés csak úgy lehetséges, ha a tagok együttesen döntenek a mindegyik tagra jutó osztalék eredménytartalékba való visszahelyezéséről (ahogy a döntés is született)? Kérem válaszát indokolni legyen kedves! Válaszát köszönöm.
Katás bt. egyszerűsített végelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy katás bt., amely egyszerűsített végelszámolást indított. A 16KATA leadásra került. A zárómérleg és leltár készítésével vannak problémáim, ami egyben a nyitómérlegem is lesz. Az eszköz oldal egyenlege több mint a forrás oldal (a hatósági túlfizetések miatt), továbbá csak pénzeszköze és követelése van, forrás oldalon csak a jegyzett tőke és hatósági kötelezettség. A kérdés, hogy a különbözetet az eredménytartalékba kell kimutatni? Ha igen, annak a továbbiakban milyen szerepe lesz az utolsó zárómérlegben, vagy az ott marad, a vagyon felosztásban van jelentősége?
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. 2015. évről szóló beszámolóját 2016. május 31-én jóváhagyta, közzétette. A beszámoló közzététele után észleltük a hibát, hogy nem hagytunk jóvá osztalékot, hanem az eredménytartalékba vezettük át. 2015. éven 8 millió forint került az eredménytartalékba. Szeretném kérdezni, hogy most 2016. júniusban hogyan tudnánk a 2015. évben eredménytartalékba helyezett összegből 5 millió forint osztalékot kivenni? Kérném, írja le a folyamatot, adó, eho vonzatát illetve könyvelését! Köszönettel;
Ki nem vett osztalék áthelyezése eredménytartalékba
Kérdés
Egy társaság évekkel ezelőtt határozott osztalék kifizetéséről. Azóta sem tudta kivenni. Most már csak vegetál. A saját tőkéje a negatív eredmények miatt a törzstőkéje alá ment. Átvezetheti-e az osztalékát – amit már soha nem tud kivenni – az eredménytartalékba, hogy ezzel a saját tőkéjét rendbe tegye? Köszönettel Reiter Tiborné
Evás bt. osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy evás bt. – amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik – 2015. év folyamán magas pénzkészlettel rendelkezett. Negyedévente a "leevázott" pénzkészletből osztalékelőleg címén jövedelmet vettek ki a tagok. A társasági szerződés nem rendelkezik osztalékelőlegről. 1) Szabályosan tették ezt? Vagy csak a beszámoló elfogadása után, azaz 2016 májusában tehették volna meg – a beszámoló elfogadásakor –, hogy osztalékként kiveszik a 2015. évi leadózott jövedelmet? 2) Amennyiben csak a beszámoló után tehetik meg, akkor a sorrend már úgy alakul, hogy az evás időszak előtti eredménytartalékot kell először felhasználni, tehát először 2016 májusában, ha jövedelemhez szeretnének jutni először, azt szja és eho mellett le kell adózni? Vagy a 2015. évi leadózott jövedelmet még kivehetik úgy, hogy az evás időszak előtti eredménytartalékhoz nem nyúlnak? Köszönettel.
Üzletrész-eladás törzstőkeemelés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. eredménytartalék terhére hajtott végre a 2014. üzleti évben törzstőkeemelést. A jelenlegi tulajdonos értékesítené az üzletrészét egy magánszemélynek 3 millió forint értékben. Jegyzett-tőke-emelés előtt 500 ezer forint, emelés után 3 millió forint. Az szja-törvény 67. § (9) ac) pontja szerint úgy értelmezzük, hogy az értékpapír megszerzésére fordított érték "...az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is ). Jól értelmezzük, hogy ebben az esetben – bár eredménytartalékból történt az emelés –, de a megszerzésre fordított érték mégis 3 millió forint? Amennyiben igen, véleményünk szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség sem a vevőnél, sem az eladónál. Illetve, az értékesítés során figyelemmel kell lenni adózási szempontból a saját tőke összegére? A saját tőke jelen pillanatban kevesebb, mint a jegyzett tőke. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát: Szabóné Sós Ildikó
Eredménytartalék rendezése
Kérdés
Egyik ügyfelem évek óta veszteséggel működteti a kft.-t. Nagyobb büntetést is fizet a NAV-nak havonta. A jegyzett tőkéje 3 millió forint, de az eredménytartaléka már -11 millió forintot mutat. A cégnek indulása óta összegyűlt 15 millió forint tagi kölcsöne. Kérdésem az, hogy ha a cég lemond a tagi kölcsönről eredménytartaléka rendezése érdekében, követ-e el valamilyen vétséget? Kell-e ezután valamit fizetnie bármelyiküknek? Sajnos más megoldást nem látok a cég megmentése érdekében.
Negatív eredmény és osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Most készítem a 2015. évi beszámolót. A cég mérleg szerinti eredménye veszteséges, ennek ellenére szeretne osztalékot fizetni, melyre szabad eredménytartaléka fedezetet nyújt. Hogyan kell helyesen elkészíteni a mérleg- és eredménykimutatás ide vonatkozó sorait? Illetve a társaságiadó-bevallásban tájékoztató adatként milyen összeg kerül feltüntetésre (eredménytartalék igénybevétele osztalékra soron)? Ha lehetséges, szeretném kérni a levezetést és a könyvelési tételeket is konkrét számokkal. Előre is nagyon köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Lédererné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
