4016 találat a(z) egyéni vállalkozó cimkére
Őstermelőből mezőgazdasági vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfakörbe tartozó mezőgazdasági tevékenységet folytató őstermelő hogyan folytathatja mezőgazdasági tevékenységét vállalkozóként?
Fejlesztési tartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az előző években képzett fejlesztési tartalékát szeretné felhasználni új üzlet építtetése kapcsán. A beruházás 3 évet érinthet, 2016-2017-2018. A kérdésem az lenne, hogy az építkezés megvalósítása során a 2016-ban kifizetett számlák alapján, az adott évben beruházásra fordított összeggel a fejlesztési tartalékot feloldhatom-e, (még aktiválás előtt) és a fennmaradó fejlesztési tartalékot majd a következő években az adott üzleti évben építésre kifizetett 2017-es és 018-as építési számlák alapján oldhatom-e fel?
Vállalkozói osztalékalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó osztalékalapjának meghatározásában szeretnénk segítséget kérni. A vállalkozó 2016 decemberében 10 millió forintért megvásárolt egy új gépet, melyet 2017 januárjában tudott csak üzembe helyezni. A gép kizárólag vállalkozási célokat szolgál. A gép beruházásával a 2015-ös évben képzett 2 millió forint fejlesztési tartalékot felhasználja. (A gépre évi 20%-os értékcsökkenést számol el.) Kérdésünk, hogy e beruházásra tekintettel hogyan alakul a vállalkozói osztalékalap 2016-ban és 2017-ben? Köszönjük!
Egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezménye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra vonatkozik, hogy az egyéni vállalkozó a 2011-es és 2012-es adóévekre vett igénybe kisvállalkozói kedvezményt. Az idén márciustól szünetelni szeretné a vállalkozást. Érinti-e ez a kedvezményeket? Egyáltalán: lejártak-e a 4 éves kötelezettségek? Ha nem, akkor az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének számít-e a szünetelés?
Egyéni vállalkozó negyedéves adóelőlegfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, nincs alkalmazottja. Kérdés: Van-e olyan eset (kivéve a negyedévi 10 ezer forintos értékhatárt), amikor az egyéni vállalkozónak jövedelemkivét esetén nem kell negyedévi adóelőleget fizetnie? Köszönettel: Stock Ildikó
Egyéni vállalkozói kivét kifizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét egyéni vállalkozó, vállalkozói kivéttel kapcsolatosan. 2016.december hónapban a vállalkozói kivét összege bruttó 200 000 forint. A 1658-as 12. havi bevallásban bevallva, járulék 2017. január hónapban kifizetve, viszont maga a kivét 2017. január 10-én került átutalásra a vállalkozó bankszámlájára. A 1653-as bevallásban a vállalkozói kivét soron a december hónapot tartalmazó összeg kerül be, ez egyezne a számfejtés összegével 2016-ra, vagy nem kerül bele? Ha 2016. december hónapra számfejtett, bevallott vállalkozói kivét is benne lesz és nem kellene, akkor 2016. évre a költségek összege helytelen lesz és a 2016. évi eredmény is? Köszönöm a segítséget.
Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő tehergépjármű és busz üzemanyag és egyéb költség elszámolása
Kérdés
Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő tehergépjárművével fuvarozási és oktatási tevékenységet is végez. A fuvarozással kapcsolatban az üzemanyag-elszámolásra az alábbi képlet használata helyes-e: Alapnorma=9,5+0,00047 x(megengedett legnagyobb tömeg+saját tömeg)+0,050 x meghajtómotor teljesítménye? Az így kapott alapnorma van felszorozva a megtett kilométerrel és a NAV által közzétett üzemanyagárral. Valamint az oktatásra az alábbi képlet használata szintén helyes-e: tanóra x 18km/tanóra:100 x 9,5L alapnorma x 1,8 alapnorma átalány x NAV üzemanyagár? Valamint az oktatáshoz kapcsolódóan jármű használati költségként van elszámolva tanóra x 836Ft/tanóra. Az oktatáshoz kapcsolódó 9,5 L alapnorma az egyszerűsített elszámolás alapján lett meghatározva, mert ha a kormányrendelet 1. melléklet illetve 1/A melléklete alapján határozom meg az alapnormát, akkor a törvényben meghatározott adattartamú útnyilvántartásra van szükség. A fent leírtak helyénvalóak-e?
Tárgyi eszköz elszámolása
Kérdés
1. Az szja törvény hatálya alá tartózó egyéni vállalkozó a törvény 5-ös számú melléklet 3-as pontja alapján vezeti tárgyi eszközeiről az egyedi nyilvántartást. A 11-es számú melléklet II. az értékcsökkenési leírás szabályai szerint ”A tárgyi eszköz, és nem anyagi javak leírása e fejezet rendelkezései szerint… számolható el vállalkozói költségként”. A vállalkozás elszámolható értékcsökkenése – korábbi évek hitelből történő beruházása miatt – jelentősen meghaladják vállalkozás bevételét, azaz a vállalkozás negatív eredménnyel zárna.(Veszteséget kellene elhatárolni!) Viszont ez a hiteleket nyújtó bankok irányában elfogadhatatlan (akár a hitel azonnali megszüntetését is eredményezheti). A törvény szó szerinti olvasatából vállalkozó úgy dönt, hogy egyes eszközöknél a tárgyévi értékcsökkenést nem számolja el. Ezzel az év végi eredmény pozitív lesz, és adófizetési kötelezettség keletkezik. Kérdés, hogy az évben el nem számolt értékcsökkenés a későbbi évek eredményénél figyelembe vehető-e csökkentő tételként. Az szja törvény más pontjai rugalmasan kezelik az ilyen jellegű megoldást, hiszen teljesen hasonló alapon működik a fejlesztési tartalék képzése (előre hozott értékcsökkenés), vagy a vállalkozást kezdő személynél a korábban 3 éven beszerzett eszközök utólagos elszámolása. 2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által küldött elszámoló összesítő bizonylathoz kapcsolódóan – véleményem szerint nem számla – kötelező-e a áfa törvény miatti 100 000 forint feletti adatszolgáltatási kötelezettség? Üdv.
Egyéni vállakozás szüneteltetése 2017. január 1. után
Kérdés
Megváltozott a szüneteltetés éveinek száma 2017. január 1-jétől, maximum 2 év lehet. Ha lejárt a 2 év, utána mennyi idő múlva lehet ismét szüneteltetni? 1 hónapot dolgozik, aztán ismét 2 év szüneteltetés lehet? Köszönöm előre is válaszát.
Áfa átalányadózó egyéni vállalkozónál
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy átalányadózó egyéni vállalkozó naplófőkönyvet vezet. A kimenő és bejövő számlák akkor kerülnek könyvelésre, amikor a pénzügyi teljesítés megtörténik. Az áfa ugyanekkor kerül elszámolásra. (Illetve amelyik kimenő számla 45 napon belül nincs kiegyenlítve, az megjelenik abban az áfa időszaknak az elszámolásában, ahol a 45 nap letelik a számlán megjelölt teljesítési időpontot követően.) Helyes-e ez az eljárás áfa szempontjából? Ehhez szükséges-e külön a pénzforgalmi áfa elszámolást bejelenteni az általános szabályok helyett?!
Bérleti díjról kiállított számla adattartalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély ad bérbe egyéni vállalkozónak fodrászüzletet. A bérbeadó a kiállított számlán feltünteti az üzlet bérbeadása mellett a szerződés szerinti 40 000 Ft összeget. A következő sorban feltünteti az szja megjegyzéssel a levont szja-t (40 000 Ft–4000 Ft)*0,15=5400 Ft. A számla fizetendő összege mellett 34 600 Ft-ot tüntet fel. Kérdésem az, hogy a számlán szerepelhet-e a levont szja összege, illetve az, hogy a számla fizetendő végösszegénél helyesen tüntette-e fel a bérbeadó a 34 600 Ft összeget. Válaszát köszönöm.
Kisvállalkozói kedvezmény egyéni vállalkozónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen kedves a következő kérdésben tájékoztatást adni. Főállású egyéni vállalkozó 2014-es évben igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt személyautóra. Ezt az idei évben önellenőrzés alá akarja vonni, megteheti?
Egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó, mivel minden megszerzett bevétele után keletkezett nyereséget leadózza, így megteheti, hogy a december 31-én a pénztárban, illetve a bankban lévő egyenlegét kiveszi és csak egy minimális összeget hagy meg nyitásra? Vagy miként juthat hozzá a leadózott összeghez? Miként kell ezt dokumentálni? Köszönöm!
Kata kft.-tulajdonrész mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem X Kft.-ben nem többségi tulajdonrésszel rendelkezik. Ott személyesen nem működik közre, semmilyen díjazásban nem részesül. Jelenleg Y Kft.-ben alkalmazott, ahol a munkaviszonyát megszünteti amint vállalkozó lesz. Egyéni vállalkozó szeretne lenni katás adózással. Kell-e X Kft.-ben járulékot fizetni utána, mivel a kata havi befizetésével (még az emelttel sem) nem fizeti meg a kötelező járulékalapot vagy a kata megfizetésével mint vállalkozó kifizet minden járulékot és X Kft.-nek nincs fizetési kötelezettsége? Segítségüket köszönöm.
Hipa egyéni vállalkozónál, aki őstermelő is
Kérdés
Egy család 5 tagja közös igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet kettő (A+B) önkormányzat területén. A tagok közül ketten "A" önkormányzat területén egyéni vállalkozók is. A család mind az 5 tagját külön-külön felszólította "A" önkormányzat a 2015. évi hipa bevallására. Az egyéni vállalkozók a vállalkozási hipát időben bevallották, de a család az őstermelői bevallási kötelezettséget nem teljesítette. A támogatás nélküli, egy főre jutó őstermelői árbevétel a 600 ezer forintot meghaladta. Az őstermelői iparűzésiadó-alapot a két önkormányzat között meg tudtuk osztani, az egy főre jutó osztással sem volt gond, így "A" önkormányzatnak elküldtük az 5 darab "őstermelői" hipa-bevallást, de több kérdés is felmerült, az alábbiakra kérünk választ: – "A" önkormányzatnál már rendelkezésre állt a két vállalkozó bevallása, de ugyanolyan szöveggel szólították fel őket is bevallásra, mint a nem vállalkozókat, ezért kérdezzük, hogy benyújtható-e külön őstermelői és külön vállalkozói iparűzésiadó-bevallás? – A vállalkozói bevallásokban anyaggal csökkentett árbevétel szerepelt hipa-alapként, az őstermelőinél az egyszerűsített módszert alkalmaztuk. Megtehettük ezt? – Ha egy bevallásban kell szerepeltetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységet, akkor a vállalkozóknál eltérhet-e a nyomtatvány kitöltése az általános szabályoktól, azaz a VII. táblában összeadható-e a nem megosztott vállalkozói és az osztott őstermelői adat? – Hogyan kell helyesen kitölteni az egyéni vállalkozók bevallását ebben az esetben "A" és "B" településeken?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
