527 találat a(z) családi gazdaság cimkére

Szja-bevallás – Családi gazdálkodás tagja Kérdés

Családi gazdaság – szociális hozzázárulási adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi gazdaságnak 3 tagja van. 2 fő őstermelőként biztosított, 1 fő 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik. A gazdaság támogatások nélküli bevétele 16 779 000 Ft, 5 593 000 Ft/fő. Tételes költségelszámolást alkalmaznak. 1 főre eső jövedelem: 1 665 000 Ft. A tényleges jövedelem vagy a támogatások nélküli bevétel 4%-a lesz a szocho alapja? Amennyiben egyik sem, kérem segítsen az alapot meghatározni a 3 főnél! Köszönöm segítségét: CsCs

Számlák kiegyenlítése más számlájáról Kérdés

Tisztelt Szakértő! Férj és feleség külön családi gazdaságot vezet, áfakörösek, és természetesen két külön bankszámlával rendelkeznek. Sikerült a feleség nagy összegű számláit a férj bankszámlájáról kiegyenlíteni. Okoz-e ez gondot az áfa levonásba helyezhetőségével kapcsolatban, illetve a költség elszámolásában?Vagy jobb inkább megkeresni a partnereket hogy utalják vissza a téves utalást és kifizetni a saját bankszámláról? Segítségüket előre is köszönjük.

Szja-bevallás, jövedelemkivét Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdálkodó egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét. Eltérő véleményeket, gyakorlatot láttam, hallottam arról, hogy az egyéni vállalkozói kivétet be kell-e írni az szja-bevallásba. Egyéni vállalkozóként csak a járulékokat fizetjük, bevételünk nincs. Költségként nincs elszámolva. Egy régi NAV-os állásfoglalás szerint nincs olyan, hogy egy családi gazdaságból csak egy fő vesz ki jövedelmet. Az eddigi gyakorlat szerint ezt így fogadták el. Most átkerültünk egy másik megyébe székhelyileg. Tanácstalan vagyok , hogy mit tegyek. Segítségüket előre is köszönöm!!!

Mezőgazdasági szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi gazdaságban végzett mezőgazdasági szolgáltatás eltérően adózik-e a többi a családi gazdaságban végezhető tevékenységektől? Segítségüket előre is köszönöm!

Családi gazdaság vezetője – egyéni vállalkozó járulékfizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja a tevékenységét. Kizárólag termeléssel foglalkozik, így a családi gazdaságra vonatkozó szabályok szerint számolja el jövedelmét. Mivel van érvényes egyéni vállalkozói igazolványa, ezért úgy tudom legalább a minimálbér után kell járulékot fizetnie. Kistermelőnek minősül. Ha megszüntetné az egyéni vállalkozását, akkor fizethetne a kistermelőkre vonatkozó kedvezményes járulékot (előző évi bevétel 20 százaléka után 4+10 százalékot). Viszont úgy döntött hogy nem a minimálbér után hanem havi 300 000 forint után fizeti meg a járulékokat. Dönthet így? Mivel nem egyéni vállalkozóként fog elszámolni az szja-bevallásában, így a járulék alapja nem számolható el költségként? Ezt egyéni vállalkozóként vállalkozói kivétként elszámolhatná, de így nem jelent költséget a havi 300 000 forint?

Családi gazdaság – tárgyieszköz-átruházás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni az ön segítségét az alábbi, őstermelőkre vonatkozó bevételszabály értelmezésében: "Bevételnek minősül többek között: a 200 ezer forintnál magasabb egyedi értékű kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ha annak értékét a mezőgazdasági őstermelő egy összegben elszámolta – ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor – kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást – a beszerzés időpontjától számított − egy éven belül a beszerzési érték 100 százaléka, − egy éven túl, de két éven belül a beszerzési érték 66 százaléka, − két éven túl, de három éven belül a beszerzési érték 33 százaléka, − három éven túl nulla. " Ez azt jelenti, hogy ha a családi gazdaság átruházza egy kft.-re a 10 éve vásárolt, 25 millió Ft értékű kombájnt ellenérték megfizetése nélkül, akkor azt a családi gazdaságban nem kell bevételnek tekintetni? A kft. és a családi gazdaság között kapcsolat van, mert egy tulajdonosi körbe tartoznak.

Családi gazdaságban vezetőváltás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi gazdaságban az eddigi vezető, aki egyedüliként adószámmal is rendelkezett a tagok közül, életkora miatt úgy dönt, hogy átadja a gazdaság vezetését másik tagnak és visszaadja az adószámát. Az új tag, aki ezt követően adószámmal rendelkezik, a költségelszámolás során az új névre kéri a számlákat, az értékesítés során a saját nevében, adószámán állítja ki a számlát. A korábbi vezető, az adószámának a visszaadásával a megszűnés szabályai szerint kellene hogy eljárjon? Ebben az esetben a nagy értékű gépeket stb. bevételként el kell számolni, vagy el kell adni az új vezetőnek? Mindkét esetben hatalmas adófizetési kötelezettségek keletkeznének, feleslegesen. Hogyan lehet ezt az átadást szabályszerűen lebonyolítani? A bérelt termőföldek esetén a használatot a földhivatal átírja, vagy újra ki kell függeszteni? Tisztelettel: Katona Sándorné

Családi gazdaság nem rendelkezik biztosított taggal Kérdés

https://adozona.hu/kerdesek/2020_3_10_Csaladi_gazdasag_nem_rendelkezik__yis Tisztelt Széles Imre! A családi gazdaságokról szóló törvény két feltételt fogalmaz meg. Az egyik, amit ön ír: az élethivatászerűség. Az élethivatásszerűséget csak a családi gazdaság fő tagja teljesítheti. A másik feltételt, hogy egy biztosítottnak kell lennie a családi gazdaságban, azt bármelyik tag teljesítheti, a fő tag is, vagy más tag is. Kérdésem a 326/2001. Korm. rend. 3. § b) pontjára vonatozik. Valamint a teljes foglalkoztatás értelmezésére van egy régi APEH-állásfoglalás is, a 2003/5. számú. De ez az állásfoglalás a tejes szó értelmezésével foglalkozik, e-mailben el tudom önnek küldeni. Kérem, ezen ismeretek birtokában újra válaszoljon a kérdésre! Köszönöm: Boros Zsanett

Kiegészítő tevékenységű őstermelő Kérdés

Szerződéses ügylet családi gazdaság és kft. között Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki családi gazdaság tagja és egy kft. egyik tulajdonosa is. A családi gazdaság és a kft. is növénytermesztéssel foglalkozik. Ez a magánszemély kombájnt vásárolna, melyet a családi gazdaságba vinne be, ott használnák és számolnák el az értékcsökkenését is a tevékenységhez. Felmerült a kérdés, hogy megteheti e , hogy bérbe adja mint magánszemély a kombájnt a kft. részére? A kft. tudná használni a cég munkájához és végezhetne vele bérmunkákat is, többek között a magánszemély családi gazdaságának is végezne bérmunkát. Megteheti ezt a magánszemély, hogy a családi gazdaság olyan számlát fogad be a kft.-től, amit az ő eszközével hajtottak végre? Vagy ez csak szerződés kérdése? A kapcsolt vállalkozási környezet engedi ezt? Tudomásunk szerint a családi gazdaság nem adhatja bérbe a gépet és nem is végezhet bérmunkát, de mint magánszemély külön adózó jövedelemként bérbe adhatja a gépet? Esetleg megoldás lehet az, hogy a gép értékcsökkenését nem a családi gazdaság számolja el, hanem a magánszemély érvényesíti a gép bérbeadással szemben tételes költségelszámolás alkalmazásával? És ha a magánszemély érvényesíti az értékcsökkenést, akkor ha a gépet lízingre vásárolják, a lízingdíjat a családi gazdaság fizetheti és elszámolhatja a kamatot költségként vagy teljesen el kell különíteni és a magánszemély külön adózó jövedelemként tételesen elszámolva kezelheti a gép bérbeadást? (A családi gazdaság tételes elszámolású.)

Családi gazdaság nem rendelkezik biztosított taggal Kérdés

Tisztelt Adózóna! Családi gazdaságokról szóló törvény előírja, hogy a családi gazdaságban 1 fő családi gazdaságon belül biztosított taggal kell rendelkeznie. Olyan családi gazdaság, ahol 1 fő tag nyugdíjas, a többi tagnak nem a családi gazdaságon belül van a biztosítási jogviszonya, szabályosan működik? A nyugdíjas tag személyesen közreműködik a családi gazdaság tevékenységében. Milyen okirattal lehet ezt igazolni? Melyik hatóság ellenőrzi ezen előírást? Általánosságban kérdezem (nem csak a nyugdíjas taggal rendelkező családi gazdaságra), amennyiben a családi gazdaság nem rendelkezik 1 fő biztosítottal milyen szankciókra számíthat? (Ha minden tagnak máshol van biztosítási jogviszonya. A fő tagnak az élethivatásszerű jövedelemszámítás előírása megvalósul.) Mennyi időn belül kell biztosítani a családi gazdaságban, ha "kiesik" a biztosítási jogviszonnyal rendelkező tagja, másik olyan tagot akinek a családi gazdaságon belül lesz a biztosítási jogviszonya? Köszönettel: Boros Zsanett

Családi gazdaság kompenzációs felár Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdálkodó 3 kft.-ben rendelkezik tulajdoni hányaddal. Kettőben 24 százalék, egyben 14 százalék. A családi gazdálkodó egyik gazdasági társaságban sem éri el a többségi tulajdont, viszont mind a három vállalkozásnak azonosak a magánszemély tulajdonosai, és mind a háromban ugyanaz a személy a többségi tulajdonos, a cégeknek nincsenenk tulajdoni részük egymásban. Az lenne a kérdésem, hogy a fenti esetben a jogosult-e a családi gazdálkodó kompenzációs felárra, ha a további feltételeknek megfelel?

Ügyvezető és őstermelő jogviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa és egyben ügyvezetője közül az egyik személy családi gazdaság vezetője is egyben. A családi gazdaság vezetője a kft.-ben 20 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői tisztségét. Az elmúlt 5 évben a családi gazdaságban volt biztosított, ahol negyedévente megfizette az előző év alapján kiszámított 10 százalékos illetve 4 százalékos járulékokat. Tudjuk, hogy így nem helyes. Kérdésem, hogy milyen lehetősége van családi gazdaság vezetőjének a kft.-ben lévő jogviszonya rendezésére? Elegendő-e a mindenkori minimálbér 30 százalékát éppen meghaladó összeg erejééig megbízási díj után bevallani és megfizetni a járulékot? Megtehetjük-e ezt visszamenőleg 5 évre? Előre is köszönöm válaszát!

Családi gazdaság tagja és egyben katás egyéni vállalkozó Kérdés

Az lenne a kérdésem, hogy ha valaki jelenleg családi gazdaság tagja és emellett márciusban indítunk egy katás egyéni vállalkozást, akkor a bevételt hogyan állapítom meg. A családi gazdaság is alanyi mentes kompenzációs rendszer mellett és a katás egyéni vállalkozás is ez lenne. A családi gazdaság 4 főből áll, tehát a bevételek 25 százaléka lenne erre az egyéni vállalkozóra eső a családi gazdaság bevételéből? És ha lesznek katás bevételei, akkor az értékhatárt összességében figyelni kell a 12 000 000 forintot, hogy ne lépje át? Vagy a családi gazdaságból ki kellene lépnie? Előre is köszönöm válaszát! N. Tünde