264 találat a(z) cég cimkére
Céges ügyfélkapu
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni az új és kötelezően előírt céges ügyfélkapu értelmezésében. Én mint könyvelő vagyok regisztrálva az ügyfélkapun és hozzám vannak beregisztrálva cégek. Most minden cég vezetőjének kell ügyfélkaput nyitnia? Vagy mit kell tenni? Köszönöm a segítséget.
Bajban vannak a hazai takarítócégek
Cikk
2014 óta mélyrepülésbe kezdtek a takarítással foglalkozó hazai vállalkozások és egyelőre nincs jele a kilábalásnak – hangsúlyozza Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
Zuhan a külföldi érdekeltségű cégek aránya
Cikk
Mind a 100 millió, mind az 1 milliárd Ft árbevétel feletti szegmensekben tovább csökken a külföldi cégek súlya Magyarországon – állítja sajtóközleményében az Opten.
Több az új cég idén, mint tavaly
Cikk
Bár még nincs vége az évnek, a 2015-ös cégalapítási számokat úgy tűnik, sikerül majd felülmúlni 2016-ban – jelezte az Opten.
Goodwill
Kérdés
Van egy cég, amelyet megvásárolnánk. Az szja és eho oldala számomra már tiszta, amennyiben szokásos piaci áron történik, akkor szja + a 14 százalékos eho van, aminek ugye van plafonja a 450 ezer forint…itt az szja az eladási ár és a jegyzett tőke különbsége. Az eho meg azon múlik, hogy beleférünk-e a szokásos piaci árba, mert ha nem, akkor 27 százalék az eho felső határ nélkül, tehát a teljes összegre…az szja törvény szerint alapvetően a saját tőkéig lehet elmenni a szokásos piaci árnál, illetve ha kellően alátámasztott, tehát szakmailag indokolt, akkor mehetünk e fölé is… A gondom ennek a másik oldalával van, a vevő oldalával…2016-tól a goodwillt egy picit újragombolták…e szerint, üzletrész adásvételre nem lehet goodwillt képezni, mert az a kiindulási pont, hogy a vételár a szokásos piaci ár…nincs e feletti rész, így nincs mit amortizálni, ugye mert az idei évtől került be az 5-10 év, tehát a szokásos piaci ár is visszatérülne a tao-ban, de így nem tud, mert nem értelmezhető a szokásos piaci ár feletti rész…ha jól értelmezem a törvényt és a cikkeket, amik megjelentek, abban az van, hogy üzletágvásárlásra, eszközvásárlásra vonatkozhat csak a goodwill, üzletrészre semmiképp…azért vagyok bajban, mert akkor itt ellentmondás van az szja és a tao törvény között…vagy rosszul értelmezek valamit? Köszönöm válaszát
Újabb rekord a cégeltakarításban
Cikk
2016 harmadik negyedévében 11 306 céget törölt a cégbíróság, ez minden idők legrosszabb harmadik negyedéve.
Termőföld vagy ingatlan? Ezt kell vizsgálni a bérbeadásnál
Cikk
Szántót adnának bérbe a tulajdonosok egy cégnek. Milyen közterhekre kell számítaniuk? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Nőtt a cégalapítási kedv, továbbra is tisztogat a cégbíróság
Cikk
Több mint 13 ezer új céget alapítottak Magyarországon 2016 első félévében, ami 7,6 százalékos növekedést jelent előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan a megszűnő vállalkozások száma 5,7 százalékos csökkenéssel meghaladta a 24,5 ezret – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.
Cégügyben megfordult a trend, de nem egészen
Cikk
Több éves csökkenő tendencia fordult most meg azzal, hogy az új cégek száma 5,9 százalékkal növekedett az első hat hónapban Magyarországon a tavalyi első fél évhez képest, viszont továbbra is csökken a működő cégek száma a megszűnések nagy száma miatt – közölte Bisnode Magyarország Kft.
Ezért működtetnek kevesebb bankszámlát a cégek
Cikk
Lassan, de biztosan csökken Magyarországon az egy cégre jutó banki kapcsolatok száma, és a csökkenés a legnagyobb vállalatok körében érezhető leginkább – derül ki az Opten kutatásából. A jelenség mögött éppúgy állhat a válság, a vállalkozások és a pénzintézetek konszolidációja, vagy a hitelezés visszaesése, mint a bankok termékkapcsolási gyakorlata. Változást a hitelezés felfutása hozhat.
Csökkent a német és az osztrák, nőtt az ukrán cégek súlya Magyarországon
Cikk
A meghatározó vállalkozások körében csökkenőben van a külföldi érdekeltségű cégek aránya, azaz a külföldi tőke szerepe fogyatkozik. Mindez a csökkenés annak fényében szembetűnő, hogy a külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező társaságok általában stabilabb pénzügyi háttérrel és eredményességgel rendelkeznek – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató felmérésből.
Digitális szolgáltatás – áfa
Kérdés
Ügyfelem digitális szolgáltatással foglalkozik. Szoftvereket fejlesztett ki, melyek internetről letölthetők. Jelenleg alanyi mentes egyéni vállalkozó, aki EU adószámmal rendelkezik. A tevékenységét hamarosan indítja, s a tevékenység számlázásával vagyunk bajban. A vevők jellemzően külföldi magánszemélyek esetleg cégek lesznek. Éves bevétel 2-3 millió forint lesz. – Ezen tevékenység esetében maradhat-e alanyi mentes az ügyfél vagy célszerűbb lenne az áfakörbe belépni? –Tüntet-e fel áfát a számlán, ha – ha EU-n belül magánszemélynek értékesít, – ha EU-n belül cégnek értékesít, – ha EU-n kívűl értékesít? – Ha esetleg a teljesítés helye a vevő országa lesz, akkor ennek áfa kezelése (befizetése) hogyan történik, milyen bejelentkezéseket kell teljesíteni ezzel kapcsolatban?
Megszűnt cég kamarai hozzájárulása
Kérdés
T. Adózóna! Nem találtam olyan joganyagot a neten, ami eligazított volna. A bt. 2013. november 25-én szűnt meg végelszámolással, a cégbíró csak 2014. október 27-én törölte a cégjegyzékből. A kamara követeli a 2014. évi 5000 forintos hozzájárulást, azzal az indokkal, hogy amíg nem törlik a céget a cégjegyzékből, fizetni kell. Álláspontom szerint ez nem jelenti azt, hogy azzal a nappal, ami a törlési végzés dátuma, hanem végelszámolás befejezésének dátumát realizálja. A kamarai hozzájárulásra vonatkozóan ilyen konkrétan megfogalmazott útmutatást nem találtam, s úgy látom, hogy a kamara sem. Sem beszámolási, sem adóbevallási kötelezettség nincs a továbbiakban, minden követeléssel kapcsolatos határidő jogvesztően elmúlt. A cégbíróságnak a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételét követő 90. nap után lehet törölni a céget, korábban nem, de később bármikor, amikor ideje engedi - például ügytorlódás, s egyéb civilek által átláthatatlan dolgok. Nem is tudom, hogyan képzeli a kamara ezt. Ki fizetné meg a díjat? És ha senki, akkor kitől szeretnék behajtatni? Gondolom, ez nemcsak az én problémám, sokan találkoztak már ezzel. Jó lenne erről értő jogász, jogászok véleményét olvasni. Előre is köszönettel. üdvözlettel Turcsányiné Mohácsi Éva könyvvizsgáló, adószakértő
Cégátalakulás határideje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. jelenlegi jegyzett tőkéje 500 000 forint, az utolsó társasági szerződésének dátuma 2014. 02. 27-e volt, amikor még nem lépett hatályba az új Ptk. Ebben a szerződésben lehetnek olyan elemek, amik még a régi Gt.-re vonatkoztak. A cég ügyvezetője úgy döntött, hogy bt.-vé alakítja át a céget, mert később sem kívánja a jegyzett tőkét felemelni. Az átalakulás ebben az esetben 2017. 03. 15-éig várhat, vagy ebben az esetben is kötelező az átalakulás 2016. 03. 15-éig? Ez azért kérdés, mert a jelenlegi szerződés tartalmaz olyan elemet, ami még a régi Gt.-re utal és ezáltal nem felel meg az új Ptk.-nak. Tehát az átalakulás várhat 2017. 03.15-éig, vagy kötelező végrehajtani 2016. 03.15-éig?
Illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 5 évvel ezelőtt cégünk vásárolt egy telket, melyre építettünk, mint magánszemély (építési engedély a nevünkre/magányszemély nevére szólt), emiatt a telek és a felépítmény különválik. Szeretnénk megvásárolni a telket a cégtől. A cég megfizette a rá kivetett illetéket vásárlás után. Kérdésem az lenne, hogy mi után fog illetéket fizetni a magánszemély? A telek vagy az ingatlan után? Külön helyrajzi számra kell-e szedni a telket és a felépítményt? Előre is köszönöm válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
