588 találat a(z) beruházás cimkére
Idegen ingatlanon végzett beruházás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy belföldi magánszemélyek tulajdonában álló kft. irodája egy budapesti lakásban működik, amelyet a kft. belföldi magánszemélyektől bérel. A bérleti jogviszony határozatlan időre szól, és jelenleg már több mint 10 éve tart. A bérleti szerződés lehetővé teszi, hogy a kft. az irodaként használt lakást szükség esetén felújítsa. Ezzel kapcsolatban a következő kérdésekben kérem a segítségüket. 1.) Idegen ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e, ha a kft. a lakásban a.) kicseréli az egyik WC-kagylót, b.) fix klímaberendezést telepít, c.) mobil klímaberendezést telepít, d.) redőnyt és szalagfüggönyt szerel fel? 2.) Ha ezek idegen ingatlanon végzett beruházásnak minősülnek, akkor tudomásunk szerint ezekre a beruházásokra a kft. nem igényelheti vissza az áfát, és értékcsökkenést kell rájuk elszámolnia. Kérdésünk erre az értékcsökkenésre vonatkozik: a.) Igaz-e, hogy 100 ezer forint értékig egy összegben leírhatók, 100 ezer forint feletti érték esetén pedig évi 6 százalékos leírási kulcsot kell alkalmazni? b.) Itt a 100 ezer forintos értékhatár a nettó vagy a bruttó értékre vonatkozik? 3.) Az 1. pontban felsorolt beruházások esetén, ha ezek idegen ingatlanon végzett beruházásnak minősülnek, a kft. végezheti-e ezeket a beruházásokat a korábbi években elkülönített fejlesztési tartaléka terhére? Továbbá ezeknél a beruházásoknál a kft. alkalmazhatja-e a Tao törvény 7. § (1) bekezdés (zs) pontjának előírását az adózás előtti eredményének csökkentésére?
Beruházás vagy költség?
Kérdés
Bekerülési költséget beruházásként vagy költségként kell elszámolni?
Mezőgazdaság: fontos változások az adókedvezményekben
Cikk
2014. július 1-jétől, az új uniós költségvetéshez igazodva változtak a vállalkozásoknak nyújtott támogatások feltételei. Cikkünk a társasági adó és az szja keretében a kis- és közepes vállalkozások számára adható, állami támogatásnak minősülő, az elsődleges mezőgazdasági termelést szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó kedvezményeknek a közösségi támogatási rendeletek változásával kapcsolatos feltételeinek változását taglalja.
Igyekeznie kell, ha adókedvezményt érvényesítene!
Cikk
A nagyvállalkozásoknak és azoknak, akik Budapesten, Pest megye jövőben nem támogatott településein és a Közép- és Nyugat-Dunántúl megyéiben terveznek jelentős beruházásokat, mielőbb, de legkésőbb június végéig érdemes benyújtaniuk támogatási és fejlesztési adókedvezmény iránti igényüket – hívta fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója blogbejegyzésében.
Mikrogazdálkodói beszámoló: ezekre az eltérésekre figyeljen!
Cikk
A mikrogazdálkodói beszámoló készítése során számos speciális előírást kell figyelembe venni. Folytatjuk az első alkalommal idén május 31-éig beküldendő beszámoló fontos részleteinek ismertetését.
Fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés
Kérdésem, hogy a fejlesztési tartalékot feloldhatom-e beruházási előleg után? Ha nem valósul meg a beruházás, akkor mi történik a beruházási előlegre elszámolt fejlesztési tartalékkal?
Játszótér értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem: községi sportegyesület az önkormányzattal társulva pályázatot adott be játszótér építésére. A terület az önkormányzat tulajdona. Az egyesület nevén futottak át a számlák. Megépült, és átadták a játszóteret. Kérdésem, hogy az egyesület az értékcsökkenést hogyan számolja el? Kikötés volt, hogy 5 évig kell üzemeltetni a teret. Én öt évre gondoltam felosztani az értékcsökkenést a számvitelben. MIvel nem kell tao-bevallást beadni, mert mentes. A tao szerinti értékcsökkenés is lehet 5 év? A támogatást következő évben fogják folyósítani. Köszönettel.
Földterület-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy egyéni vállalkozó 2007-ben földet vásárol, mint magánszemély. A földet pályázatkiírás útján vásárolta, amelyben feltétel volt, hogy egyéni vállalkozóként művelje a földterületet. A vásárlás birtok-összevonási hitellel történt, amelyhez kamatköltség és kamattámogatás társult. A számla alapján felvette tárgyi eszközként az egyéni vállalkozásába. A vásárolt földterület (kiselejtezett gyümölcsös) művelésre alkalmatlan volt, ezért pótlólagos beruházásokat kellett végezni, mint például területtisztítás. Az ehhez kapcsolódó költségeket minden évben elszámolta. A számlák összegével növelte a beruházás értékét. Majd 2011-ben a földterület értékesítése mellett döntött. A vételárat két részletben kapta meg, 2011-ben és 2012-ben, az új tulajdonos bejegyzése a földhivatali nyilvántartásba 2012-ben történt. Melyik évben kell ezután adózni? Az adásvételi szerződés dátuma, amely 2011. szeptember (ekkor nyújtotta be a földhivatalhoz) vagy a birtokbaadás éve számít? A részösszegek után kell adózni vagy a teljes vételár után egy adott évben? Az eladott földterületért járó összeg 21 millió forint, csökkenthető-e valamilyen összeggel? A vásárláskori értéke 6,05 millió forint, az eladás évében a pótlólagos beruházások miatt 7,3 millió forint az értéke, de nem lett aktiválva, ez jelent-e akadályt a csökkentő tétel figyelembe vételénél? Helyesen járt-e el, hogy az egyéni vállalkozásában számolta el a bevételeket és kiadásokat, és együttesen adózott a vállalkozás összes jövedelmével?
Pályázati könyvelés: GOP 1.1.1.-11-2012.
Kérdés
Beruházás, tárgyi eszköz beszerzés 161-re könyveljük, a kapott támogatási előleget a 4-esben (K 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek) tartjuk nyilván pályázatonként elkülönítve. Ha jóváhagyják a tényleges támogatást, azt teszem a 9-esbe. A K+F (tárgyi eszközre) a támogatási előleget a rendkívüli bevételekkel szemben (T 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség – K 98 Rendkívüli bevétel), majd a bevételt halasztott bevételként elhatárolom (T 98 Rendkívüli bevétel – K 483 Halasztott bevétel) és a halasztott bevételt feloldva arányosan, amikor költség merül fel (pl. az értékcsökkenési leírások arányában) – T 483 Halasztott bevétel – K 98 Rendkívüli Bevétel. A munkabér és járulékaira kapott támogatás esetén a munkabéreket teljes egészében elszámolom költségként. Nem lehet elhatárolni. Az ezzel szemben álló, kapott támogatást számolom el bevételként, abban az esetben, ha a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett. A 2013-ban beérkezett támogatást a bankkivonat alapján könyvelem, a 2014-ben várható támogatást időbeli elhatárolásba teszem. Itt előfordulhat, hogy a cég veszteséges lesz, az adott évben, mert a támogatás nem érkezik meg a mérlegkészítés időpontjáig. Ez így jó? Az egyik évben veszteséget mutatok ki, a másikban pedig nagy árbevételt. Nonprofit társaságról van szó. Kérem részletezzék, hogyan kell végezni a nem beruházási költségre kapott támogatások könyvelési lépéseit. Köszönöm.
Lekötött tartalék feloldása
Kérdés
Egy kft. 2009-es évi eredményéből 11 millió forint lekötött tartalékot képzett. 2010-ben vett egy ingatlant, amelyet csak 2011-ben helyezett üzembe. A lekötött tartalékot 2011-ben oldotta fel a beruházással szemben, de már tudjuk, hogy ezt 2010-ben meg kellett volna tennie. Lehet-e ezt önellenőrzéssel korrigálni? Ha igen, akkor hogyan?
Beruházási adókedvezmény
Kérdés
Egy társaság 2012. évben beruházást hajtott végre részben saját erőből, részben támogatásból. A beruházással 2013. évben számolt el, és akkor is aktiválta. 2012. évben a Tao. törvény 7. § 1. bekezdés zs) pontja szerint nem vette igénybe a kedvezményt. A kérdése az, hogy 2013.évben igénybe veheti-e, illetve önellenőrzéssel 2012. évet módosíthatja-e? A NAV álláspontja az, hogy a zs) pont egy választási lehetőség, és annak kihagyásával nem hibás a bevallás, így nincs lehetőség önellenőrzésre, illetve 2013. évben csak azt a részt veheti igénybe a vállalkozás, amelyet az adott adóévben ráköltött még az aktiválásig. Kérdésem, hogy az ötéves elévülési időn belül sem módosíthatja elhatározását a vállalkozás, ha már egyszer döntött?
TÉSZ beruházás kérdés kiegészítés
Kérdés
A rendekezésemre álló anyagból kiegészítem a korábbi kérdésem. A határozatban az alábbi hivatkozások vannak: 2007. október 22-ei 1234/2007/EK tanácsi rendelet részletes szabályaira való hivatkozás megállapításáról szóló 2011. július 7-ei 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 39. cikke, valamint a zöldség-gyümölcs termelői csoportok szabályozásáról szóló 150/2012 (XII.28) VM rendelet 13 §.1234/2007 EK rendelet 103a cikkének (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva az alábbi beruházások keretösszegéig jogosultak a támogatásra (hűtőház, és különböző gépek felsorolása... ). Köszönöm előre is a válaszát: Üdv Guráné [email protected]
Ingatlanbérlés megszűnése beruházás után: ki fizeti az adókat?
Cikk
Gyakori, hogy a társaságok magánszemélytől bérelt ingatlanon jelentős összegű beruházást végeznek. Hogyan kell elszámolni a bérleti időszak lejártát követően? Kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás szakértőnk válaszolt.
Egyéni vállalkozó beruházása
Kérdés
Gyógyszertárat üzemeltető egyéni vállalkozó, bérelt ingatlanon nettó 75 millió forintos beruházást végzett (30 millió forint vissza nem térítendő támogatással) uszoda és egészségmegőrző központot létesítve. Egyszeres könyvvitelt vezet napló főkönyvben. Kell-e aktiválni és ha igen hogyan? A beruházás befejeződött és tudni szeretnénk, milyen bizonylatokat kell ehhez még vezetni, például állományba vétel? Ilyen nagy cég esetében nehézkes sokszor az egyszeresben gondolkodni és könnyen elbizonytalanodunk, igazán szeretnénk megnyugtató részletes választ kapni.
Egyéni vállalkozó tartalék alapjának felhasználása.
Kérdés
Egyéni vállalkozó 2012-ben 15 millió Ft fejlesztési tartalékot képezett, ezzel adóalapja csökkent. 2013-ban vásárolt 20 millió Ft-ért egy traktort. 2013 évi bevallásában ez hogyan érinti az adóalapot, hogyan történik a fejlesztési tartalék kivezetése, értékcsökkenés elszámolása, hogy alakul a traktor nettó értéke?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
