211 találat a(z) apport cimkére
Telekapport és a telekadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném az állásfoglalását kérni. Az egyik cégünk jelentős értékű telket fog apportálni a leányvállalata felé. Miután január 1-jén az anyacégnek volt a tulajdonában a telek, ezért a jelentős összegű telekadót részére vetették ki. Jól gondolom-e, hogy az értékbecslő állapítja meg az apport értékét, melynek fedezetet kellene nyújtani a főkönyvi telek értékére és a telekkel kapcsolatos költségekre, ráfordításokra, másként veszteséges az apport. Más módja nincs annak, hogy az anyacég által elszámolt és kifizetett telekadó átkerüljön a leánycég könyveibe, hisz majd a következő évben a leánycég, mint tulajdonos elszámolja a részére kivetett telekadót. Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Varró Mária
Illeték
Kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! Illeték és átalakulás témában kérnénk Önöktől szakmai véleményt. „A” Kft., amelynek két magánszemély tulajdonosa van, 50-50%-os tulajdonmértékkel, rendelkezik önálló ingatlanokkal (lakások), a lakásoktól teljesen független két telekkel, valamint a telkekhez kapcsolódóan a befejezetlen beruházás főkönyvön gyűjtött olyan számlákkal, amelyek a telkeken később épülő ingatlannal kapcsolatosan. „A” Kft. jelenleg ingatlan-bérbeadással foglalkozik.„A” Kft. az utolsó lezárt beszámoló számai alapján belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság. A társaság tagjai szeretnék „A” Kft.-ben hagyni az önálló ingatlanokat (lakásokat), és egy újonnan alapított („B”) kft.-be átvinni (apporttal, kiválással vagy szétválással) a két telket, valamint az azokhoz kapcsolódó befejezetlen beruházás értékének megfelelő tárgyieszközértéket. „B” Kft.-nek „A” Kft.-n keresztül ugyanaz a két magánszemély lesz a tulajdonosa, ugyanazzal az 50-50%-os tulajdoni aránnyal. Kérdés1: Keletkezik, vagy sem a két telek után illetékfizetési kötelezettség „B” Kft. létrejöttekor? Kérdés2: A „B” társaság alapításának módja szerint (apport, kiválás vagy szétválás) van-e különbség az illetékfizetési kötelezettségben?
Tagi kölcsön engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft.-t a magánszemély tulajdonos eladja egy másik magánszemélynek. A vevő az üzletrészt az eladó törzsbetétének értéke alatti áron adja el, és ezzel együtt az eladó a céggel szembeni kölcsönkövetelését is engedményezi a vevőre. Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege. Az üzletrész megszerzésekor, illetve a követelés engedményezésekor a vevőnek keletkezik-e szja-, illetve járulékköteles jövedelme? Változik-e a helyzet, amennyiben az eladó a tagi kölcsön összegével apportként jegyzett tőkét emel, és a megemelt jegyzett tőkével együtt megemelkedett törzsbetétének megfelelő összegért adja el a kft.-n belüli részesedését? Köszönöm a választ.
Gazdasági társaság ingatlanapportjának illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság a tulajdonában álló ingatlant apportálná egy 100 százalékban a tulajdonában álló új gazdasági társaságba. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Köszönöm válaszát.
Apportált ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy új vállalkozás ingatlant apportált a vállalkozásba jegyzett tőkeként. Ezt az ingatlant azonban el szeretné majd adni, mivel a vállalkozás fő tevékenysége ingatlan adásvétele. A kérdésem egyrészt az lenne, hogy ha értékesíti az ingatlant, miként kell könyvelnünk? Illetve, hogy az illetéktörvény alapján kell-e a vállalkozásnak illetéket fizetni az ingatlan után? Válaszát előre is köszönöm!
Apport áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A következőkben kérnénk segítségüket. A társaság lakóingatlant apportál az általa létrehozott társaságba. Az apportáló a lakóingatlan értékesítésére nem jelentkezett be áfakörbe. Az ingatlan beszerzéséhez kapcsolódóan nem merült fel áfa (nem volt levonható áfa). Az apportáló a lakóingatlan bérbeadására be van jelentkezve áfakörbe. (A közüzemi díjak áfája kerül ezzel összefüggésben levonásra.) Az apportot fogadó cég az általános áfaszabályok szerint adózik majd, és a lakóingatlan bérbeadását áfamentesen tervezik. Más tevékenység a cégben nem lesz. Az apport az Áfa tv. 259. § (6), 9. §, 13. § alapján ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősül. Hogyan kell értelmezi az adott helyzetben a 18. § (1), (2) bekezdésnek való megfelelést? Az apportálónál nem volt áfalevonás a beszerzéskor, tehát jogutódlás itt nem merül fel; az apportáláskor fel kell-e számítani az áfát, ha a társaság az apport tárgyat áfamentes bérbeadási tevékenységhez hasznosítja, vagy áfamentesen kezelhető-e a lakóingatlan apport, ebben az esetben? Köszönettel, Veres Andrea EcoPartners Kft
Cégeladás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes nonprofit kft. 2017-ben nulla forintért került a jelenlegi tulajdonoshoz (továbbiakban: "A"), akkor még 500 ezer forint törzstőkével. A tőkeemelést apporttal biztosította "A": 3 millió forint értékben vitt be apportot, értékbecsléssel alátámasztva. Jelenleg tehát a törzstőke 3,5 millió forint. "A" most el akarja adni a tulajdonrészét (100%) egy magánszemélynek. Kérdéseim az alábbiak: 1. Ha 3 millió forintért adja el (amennyi értékben belevitte ő a tőkét, és amennyibe összességében került neki a cég), milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik "A"-nak? A szerzett bevételt hogyan kell szerepeltetni majd az adóbevallásban? 2. Ha 3,5 millió forintért adja el (azaz a törzstőke értékén, viszont 500 ezer forinttal többért, mint amennyibe neki a megszerzése került), milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik "A"-nak? A szerzett bevételt hogyan kell szerepeltetni majd az adóbevallásban? Válaszát nagyon köszönöm! Kovács Péter
Üzletrész apportba adása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérjük segítségüket. Egy magánszemély rendelkezik 40% tulajdonrésszel egy kft.-ben, melynek névértéke 8000 EUR. Az üzletrész piaci értéke azonban valójában lényegesen meghaladja a névértéket, értéke kb. 400 000 EUR. A magánszemély szeretné apportba adni egy 100% tulajdonában lévő másik társaságnak a 40% üzletrészt. Kérdésünk hogy megteheti-e ezt piaci értéken (az apportba adást) vagy csak a névértéken történhet az apportba adás? Amennyiben piaci értéken apportálja be a 100% tulajdonában lévő társaságba a másik társaságban lévő 40% mértékű tulajdonrészt (ha ez egyáltalán lehetséges), keletkezik adóköteles jövedelme az apportba adó magánszemélynek? Köszönettel: Molnár Tibor
Apport, vételár, adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégtulajdonos a magyarországi 1. számú kft.-ben lévő 25 millió forint névértékű üzletrészét apportálja egy másik magyar kft.-be, 125 millió forint értéken. Egy hónap múlva a 2. számú kft. kifizeti a 125 millió forintot az 1. számú kft. tulajdonosának, vételár címen. Kérdésem: az 1. számú kft. tulajdonosa szempontjából ezen ügyletnek milyen adójogi vonzata (fizetési kötelezettségei) vannak? Köszönöm.
Apport selejtezése: mi történik a jegyzett tőkével?
Cikk
Kft. magánszemély tagjai 2017-ben jegyzett tőke emelése gyanánt tárgyi eszközöket apportáltak. Ezek az eszközök tönkrementek, javíthatatlanok, le szeretnék selejtezni. A selejtezés miatt csökken-e a jegyzett tőke, kell-e társasági szerződést módosítani, vagy csak ki kell vezetni a selejtezés miatt ezen eszközöket a tárgyi eszközök közül? Tartoznak-e a tagok – akik egyben ügyvezetők is – felelősséggel az apport selejtezése miatt befizetési kötelezettséggel, mivel annak értéke már nem annyi, mint az apportáláskor volt? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Adómentesen apportként adott ingatlan áfakérdései
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa "B" vállalatnak. Adómentesen apportként ad egy ingatlant B vállalat részére. Hogyan kell kezelni a felmerülő költségek áfarészét üzembe helyezés/használatba vétel előtt és után? Főbb kérdéskörök: arányosítás, levonható áfa. Használatba vétel előtt levonhatók a felújításhoz tartozó áfarészek? Válaszát előre is köszönöm!
Apport selejtezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017-ben a kft. magánszemély tagjai jegyzett tőke emelése gyanánt tárgyieszközöket apportáltak. Ezek az eszközök tönkrementek, javíthatatlanok, le szeretnék selejtezni. A selejtezés miatt csökken-e a jegyzett tőke, kell-e társasági szerződést módosítani, vagy csak kivezetem a selejtezés miatt ezen eszközöket a tárgyieszközök közül. Tartoznak-e a tagok, akik egyben ügyvezetők is, felelősséggel az apport selejtezése miatt befizetési kötelezettséggel, mivel annak értéke már nem annyi, mint az apportáláskor volt. Üdvözlettel: Papp Gábor
Apporteszközök selejtezése
Kérdés
Kft. jegyzett tőkéjének egy része apporteszköz. Az idők során elavultak, tönkrementek, selejtezésre várnak. Kérdésem: a könyvekből történő kivezetés általános módján túl – mivel a jegyzett tőkét is érintő dologról van szó – van-e teendő?
Üzletrész apport
Kérdés
Egy magánszemély A Kft.-ben lévő üzletrészét apportálta B Kft.-be. Kérdés: 1. Milyen jogok illetik meg a magánszemélyt az A, illetve B Kft.-ben? 2. B Kft.-nek van-e bármilyen jogosultsága A Kft.-ben?
Egyéni cég vevő apportja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy az egyéni cégbe apportként bevitt vevőköveteléseket hogyan és mikor kell bevételként könyvelni? Árbevétel vagy egyéb bevétel lesz?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
