211 találat a(z) apport cimkére
Apportból származó bevétel társasági adója
Kérdés
"A" társaság folyamatban lévő beruházást apportál "B" társaságba, a könyv szerinti értéknél magasabb összegben fogadják el az apport értékét. Mi a teendő "A" társaság adóalapjának számításánál, mivel nem valósul meg bevételszerzés, csak üzletrészt kap helyette? Véleményem szerint ebből nem lehet adóalap, csak akkor, ha az üzletrészt elidegenítik. Milyen jogszabályi paragrafusokra kell hivatkozni? Hogyan lehetne ez utólag bejelentett részesedés szerzése?
Telekapport
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja apportként vinne be telket a kft.-be. A telekre autószerelő műhelyt szeretne építeni. Hogyan kell kezelni a könyvekben majd a telket és a rá megépülő műhelyt? Kérem részletes válaszát! Tisztelettel.
Tőkeemelés szellemi termék apportjából
Kérdés
Ajánlott-e és ha igen, hogyan és mi a menete, ha jegyzett tőkét szeretnénk tanulmány mint immaterialis javak apportálásaval emelni? Milyen az erre megfelelő tanulmány? A tanulmány lehet-e a kft. tagjai által készített tanulmány is, amelynek forgalmi értékét a könyvvizsgáló közreműködésével határoznánk meg?
Egyéni vállalkozásból kft.-vé alakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretne egyszemélyes kft.-vé átalakulni, és ezzel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az alapítás során az egyéni céget lehet-e jogi értelemben jogutódnak tekinteni, vagyis a működéséhez kapcsolódó engedélyeket automatikusan örökli-e az egyéni cég? Amennyiben igen, azokat csak a magyar jogrendre való tekintettel vagy az EU-ra vonatkozólag globálisan? Ha az egyéni cég örökli a jogokat, akkor azt a kft. mint általános jogutód is örökli? (Az egyéni vállalkozó Ausztriában dolgozik, a nevére szóló engedéllyel rendelkezik és osztrák áfaalany is az ottani értékesítései tekintetében.) 2. Az egyéni cég alapításakor kell illetéket fizetnie az apportként megjelölt ingatlanok és gépjárművek után? 3. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség az egyéni cég kft.-vé való átalakulása során? 4. Jól tudom-e , hogy az áfatörvény szerint sem az egyéni cégbe való apportáláskor, sem pedig az egyéni cég kft.-vé való átalakulásakor nem keletkezik áfafizetési kötelezettség a 17-18. § alapján (a törvényben felsorolt feltételeknek megfelel). 5. Az egyéni cégbe nem vihet be kötelezettségeket, azonban az egyéni vállalkozóra kiállított szállítói számlákat az egyéni cég kifizetheti (és a nem szállítói egyéb kötelezettségeket is). Ezek a kifizetések, egyéb ráfordításnak könyvelendőek a kettős könyvvitel rendszerében (nyitó kötelezettség hiányában)? Ha igen, akkor ez tao-alap növelő tétel lesz-e?
Apport
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. törzstőkeként tárgyi eszközt vitt be. Az eszköz egy része nullára íródott, vagy a gép javíthatatlanná vált. Mi a teendő? A törzstőke ezzel csökkent? A gép helyett újat szerzett be a cég, hogyan kell elszámolni? Válaszát köszönöm.
Magánszemély által nyújtott apport
Kérdés
Kétszemélyes kft. esetén az egyik cég a törzstőkerészét apportban (készletet ad át) teljesíti. Erre a egyéni vállalkozásából áfás számlát akar kiállítani és azt szeretné, hogy helyezzem levonásba az áfát. Szerintem az apportot magánszemélyként adja és így áfalevonásra nincs lehetőség. Jól gondolom? Előre is köszönöm a válaszát
Apport áfája ingatlan esetében
Kérdés
Van "A" és "B" cég. Mindkettő ingatlanértékesítéssel foglalkozik. "A" cég az általános szabályok szerint, "B" cég az általános szabályoktól eltérően adókötelessé tételt választott. "B" cég ingatlanokat vásárolt, továbbértékesítési céllal. Sajnos a felújításra nincs fedezete, így "A" cég szeretné ezt elvégezni. Felmerült az apport lehetősége. Ebben az esetben ki fizeti az áfát? Hisz az apportot kapó az általános szabályok szerint az adómentességet választotta az ingatlanok esetében. Előre is köszönöm.
Saját előállítású szellemi termék apportálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy "A" Kft., amely 3 magánszemély tulajdonosból áll. A tulajdonosok az "A" Kft. tevékenységében személyesen közreműködnek, de bért nem vesznek fel (más társaságban megfizetik a kötelező járulékokat). Az "A" Kft. magánszemély tagjai létrehoznak egy szellemi terméket (cég logó, design). Bérköltség és más igénybe vett szolgáltatási költség nem merül fel. Ennek az arculati elemnek a piaci értéke 1000 e Ft körül van. Kérdések: - Hogyan kell ezt a terméket az "A" Kft. könyveiben szerepeltetni? T 1 Szellemi termék - K 58 Saját előállítású eszközök aktivált értéke az összeg a piaci érték? - Áfafizetési kötelezettség van? - Bármilyen más adófizetési kötelezettség van? Akár "A" Kft.-nek, akár a magánszemély tulajdonosoknak pl. szja, eho? Az "A" Kft. 49%-os tulajdonos egy másik "B" Kft-ben. Az általuk kifejlesztett szellemi terméket szeretnék apportként bevinni a "B" Kft.be. Kérdések: - "A" Kft-nél hogyan könyveljük ezt az eseményt? T 86 Egyéb ráfordítás - K 1 Szellemi termék (1 M Ft) majd cégbírósági bejegyzéskor T 1 üzletrész - K 96 Egyéb bevétel (1M Ft) Az arculati elemet a "B" Kft. áfa köteles tevékenységhez használja fel. Ilyenkor az ÁFA tv. 17§ (1) bekezdése alapján áfa mentes az apport? Vagy fel kell számítani az áfa-t az 1 M Ft után? Van-e más adófizetési kötelezettség? Kérem, hogy a jogszabályi hivatkozáson túl egyértelmű igen / nem válaszokat is adjanak a kérdésre. Köszönettel:
Apport üzlethelyiség áfája
Kérdés
A kft. áfaköteles tevékenységet végez, de szeretné eladni 1999. évben apportként bevitt üzlethelyiségét. Ezt áfamentesen megteheti-e?
Apport illetékmentessége
Kérdés
Helyi önkormányzat ingatlant apportál a 100 százalékban a tulajdonában álló kft.-be. A társaságot az ingatlanszerzés után megilleti az illetékmentesség (illetéktörvény 26. § (1) t) pont)?
Apport utáni áfafizetés II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm a gyors válaszát. A válasz kapcsán még egy kiegészítő információval szeretném a kérdésemet kiegészíteni, hogy az apportot kapó társaság gépjármű-bérbeadással foglalkozik, és az apportként kapott személygépkocsit is bérbe kívánja adni. (Vagyis az áfatörvény 125. § (2) b) pontja szerint az áfa levonható). Ezen információk ismeretében is keletkezik e áfa fizetési kötelezettség. Köszönettel: Judit
Apport utáni áfafizetés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy belföldi székhelyű kft. külföldi tulajdonosa (egy külföldi társaság – AG) apporttal kíván tőkét emelni a kft.-ben. Az apport tárgya egy személygépkocsi lenne, amely jelenleg az apportáló anyavállalat tulajdonában áll. Kérdésem lenne, hogy kell-e az apport tárgya – jelen esetben a személygépkocsi – után importáfát fizetnie a magyarországi apportot kapó kft.-nek, vagy ebben az esetben is az áfatörvény 18. §-át kell alkalmazni? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Judit
Ingatlan apportba adása
Kérdés
Egy magánszemély apportba adná azt a tulajdonában lévő üzletet egy kft.-nek, amelyet bérleményként jelenleg is a kft. működtet. Milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek apportba adáskor? A magánszemély a kft. többségi tulajdonú tagja. Van-e kapcsolt vállalkozásként bejelentési kötelezettsége ez ügyben a kft.-nek?
Kivezetett szellemi termék k+f adóalap-kedvezménye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy k+f keretében létrehozott szellemi termék esetében a vállalkozás úgy döntött, hogy a közvetlen k+f költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt több éven át, a szellemi termék értékcsökkenésének arányában érvényesíti. A szellemi terméket még a teljes leírása előtt apportba adták. Ebben az esetben a kivezetett nettó érték arányában érvényesíthető az adóalap-kedvezmény, vagy az arra eső, még nem érvényesített adóalap-kedvezmény elvész? Ha ez utóbbi történik, akkor a vállalkozás azáltal, hogy hasznosította a k+f során létrehozott szellemi terméket, hátrányba kerül ahhoz képest, mintha a felmerülés évében az összes közvetlen k+f költségre érvényesítette volna az adóalap-kedvezményt. Válaszát előre is köszönöm.
Követelés apportnál jelentkező árfolyamkülönbözetek kezelése
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Egyik ügyfelünk, X Kft., amely forintban vezeti könyveit, 2016 szeptemberében vásárolt egy követelést Y Kft.-vel szemben, amelyet októberben apportált Y Kft.-be tőkeemelés keretében. Így a követelésből tartós részesedés (befektetett eszköz lett). A követelés EUR-ban volt, és az Y Kft. jegyzett tőkéje is EUR-ban van meghatározva, könyveit az Y Kft. EUR-ban vezeti. X Kft.-nél a vásárolt követelés bekerülésének napján érvényes és az apport bejegyzésekor érvényes EUR/HUF árfolyamok különbözetéből adódó árfolyamkülönbözet hogyan számolandó el X Kft. könyveiben? Valóban árfolyamkülönbözetként kell elszámolni a két tétel (a követelés bekerülése és apportja) HUF értéke közötti különbséget az októberi apport bejegyzéskor? Kell-e a továbbiakban év végén (fordulónapon) átértékelni a befektetett eszközt (tartós részesedést) amiatt, hogy EUR-ban van (az Y Kft jegyzett tőkéje EUR) és forintban vezetjük az X Kft. könyveit? Segítségüket előre is köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
