2103 találat a(z) adó cimkére
Kata mellett őstermelő Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó szeretné kiváltani az őstermelői igazolványt. A kisadózó 50 ezer forint tételes kisadót fizet. Alanyi áfamentes egyéni vállalkozó. Kérdésem: mint őstermelő járulék fizetésre kötelezett lesz-e a személy, vagy az 50 ezer forint megfizetésén túl nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége? Köszönöm!
Önkéntes nyugdíjpénztár hozam- és tőkivétel adózása Kérdés
Szeretném megszüntetni az önkéntes nyugdíjpénztári tagságomat. A kérdésem, hogy milyen adó- és járulékterhek terhelik a tőke, illetve a hozamrészt?
Tulajdonosváltozás Kérdés
A zrt.-nek (nem ingatlantársaság) két magánszemély tagja van. A külföldi tag el akarja adni a tulajdonrészét névértéken annak a külföldi társaságnak, ahol ő a 100 százalékos tulajdonos. Van-e társaságunknak teendője ezzel kapcsolatosan? Van-e társasági adó, személyi jövedelemadó és illeték-fizetési kötelezettség Magyarországon ? Kedvezményes vagyonátruházást milyen nyomtatványon kell a NAV-nak bejelenteni?
Ilyen adókövetkezményekkel jár az apport Cikk
A társaságok alapításának, tőkeemelésének, cégcsoportok átszervezésének alapvető eszköze a társaság tőkéjének nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, más néven apport formájában történő biztosítása. A cégműveletek ezen pénzkímélő módozata rendkívül közkedvelt, ugyanakkor számos adónemet érintő hatásaival érdemes tisztában lenni az adótervek készítésekor.
Több adót és járulékot fizettünk, mint tavaly Cikk
A 2018. január-májusi időszakban továbbra is az elmúlt hónapok folyamatai jellemezték az államháztartást: az uniós támogatások megelőlegezése és a meghozott kormányzati intézkedések nyomán növekvő adóbevételek emelhetők ki. Az idei évre a kormány változatlanul 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol 4 százalék feletti gazdasági bővülés mellett – közölte honlapján a Pénzügyminisztérium.
Cégeladás tagi kölcsönnel együtt: mi lesz a tartozással? Cikk
Mi a teendő, ha egy korlátolt felelősségű társaságot eladnak, amelynek van tagikölcsön-tartozása? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Forrásadó visszaigénylése németországi osztalékadóból Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar vállalkozás Németországban, egy német pénzintézetnél is rendelkezik értékpapírszámlával. Az értékpapírok között több részvény is van, német, amerikai, svájci cégek részvényei. A részvényekre fizetett osztalékokból különböző mértékben vontak le forrásadót 0-35 százalék között. A kettős adóegyezmények alapján az osztalékból levont adó maximum 15 százalék lehet. Hol (országonként, Németországban, Magyarországon) és milyen módon tudjuk visszaigényelni a túlvont forrásadót? Mi a visszaigénylés menete? Válaszát előre is köszönöm.
Alapítókkal szembeni kötelezettség rendezése ingatlannal Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átvettem egy kft. könyvelését, a tárgyi eszközök között van ingatlan, és felhalmozódott tagokkal szembeni kötelezettség, elég nagy összeg most már, és szeretném rendezni úgy, hogy a kft. eladja a tagoknak az ingatlant. A tagok a kft.-ben 80-20 százalékban tulajdonosok. Így megszűnhetne az évek óta "cipelt" kötelezettség a tagok felé. Kérdésem az, hogy milyen adókat, illetéket, esetleg járulékot kell fizetni a kft.-nek, illetve a magánszemélyeknek, hogy így egy ingatlanhoz jutnak, milyen bevallási és fizetési kötelezettségük keletkezik? Köszönöm a választ előre is. Tisztelettel: Sné Marianna
Az adórendszer eredményeiről és céljairól beszélt Izer Norbert államtitkár Cikk
A szabályok megalkotásakor és alkalmazásakor is partnernek tekintünk minden jogkövető, tisztességes adózót – hazait és külföldit egyaránt. Az egyszerűsítésnek érezhetőnek kell lennie az adók számában, a kedvezményrendszer és a részletszabályok racionalizálásában is – foglalta össze a PM Izer Norbertnek, adóügyekért felelős államtitkár Budapesten, a Nemzetközi Adókonferencián elhangzott előadását.
Bevallás adóról, a járulékokról és egyéb adatokról Esemény
Adók befizetése Esemény
Magánszemély bérleti díjának adóztatása kinek a feladata? Kérdés
Magánszemély részére bérleti díjat ítéltek meg, melyet végrehajtás útján teljesítettek. Annak okán, hogy a bírói végzés nem rendelkezett az szja levonásáról kérdésem, hogy az összeg adóztatását és az adóztatás jelentésének kinek kell eleget tennie? A bérleti díjról kinek kell a számlát bekérnie a magánszemélytől? A bírói ítélet erre nem tért ki. Kérdésem: a bérleti díjat hogyan adóztassa az a cég, ahol ez elszámolásra kerül? És hogyan jelentse a NAV felé ?
Hatszáz milliárd forinttal több adót fizettünk 2017-ben, mint egy évvel korábban Cikk
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt bevételek 2017-ben összességében kedvezően alakultak – olvasható a NAV friss évkönyvében. A szervezet által kezelt bevételek együttesen a végleges adatok alapján 13 401,7 milliárd forintot tettek ki, mely összeg 608,6 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal meghaladta az előző évben realizálódott bevételt.
Reklámcélú ajándék Kérdés
Segítenétek egy kicsit? A következő a téma: nonprofit kft. egy rendezvény keretén belül, ahová belépődíjat szedett, a vendégek részére ajándékcsomagot adott (logójukkal ellátott méz), melynek egyedi értéke 1000 forint. Tekinthetem-e ezt az ajándékot az szja-törvény 1. sz. melléklet 8.14 pontja alá tartozó reklámcélú ajándéknak, vagy mindenképpen meg kell fizetni a repi adót utána? A rendezvény széles körben meg volt hirdetve, de nekem ott sántít, hogy belépő díjat szedtünk, tehát nem mindenki által elérhető, csak aki részt vett a rendezvényen. "8.14. * a kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által * a) üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének - ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye - megfelelő magánszemély számára adott b) visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az - megjelenési formájától függetlenül - árura vagy szolgáltatásra váltható érték;"
Külföldi munkavégzés munkaviszonyban Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem tanácsadói/szakértői tevékenységű munkakörre köt munkaszerződést egy dán céggel. A szerződés tartalmazza, hogy a dán munkajog lesz az irányadó, a munkavégzés helyszíneként pedig Magyarországot jelöli meg, átlagosan havi 10 nap alkalmazásban, ebből átlagosan 6 nap Brüsszelben, vagy más európai országban lesz fizikailag. Tehát az ügyfél valószínűleg az ideje 60 százalékában Brüsszelben fog tartózkodni. A kérdésem az lenne, hogy az így megszerzett jövedelme milyen adóilletőségű lesz? Illetve, ha magyar, akkor a 15 százalékos szja-n kívül mit kell még megfizetnie a jövedelme után? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel.