27 találat a(z) üzleti út cimkére

Üzleti úton sajátgépkocsi-használatnál keletkezett kár Kérdés

Megjelent az augusztusi VálaszAdó Cikk

A nyári adótörvény-módosítási csomag – azaz a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény – ugyan nem szabja át alapjaiban az adó- és járulékszabályokat, de több ponton tartalmaz említésre méltó változásokat.

Üzleti út és nyaralás: beleszaladhat a NAV-ba, aki nem körültekintő a költségek elszámolásakor Cikk

Az üzleti utak költségeinek elszámolása ugyan nem függ az évszakoktól, mégis érdemes nyáron nagyobb figyelmet fordítani a megfelelő dokumentációra. Ennek oka, hogy nyáron a népszerű üdülőhelyekre utazással könnyebben felhívhatják magukra a revizorok figyelmét az adózók.

Üzleti út elszámolása Kérdés

Céges bankkártyával fizetett költségek elszámolása Cikk

A társaság ügyvezetője üzleti utazásai alkalmával céges bankkártyával fizet, de nem mindig kap számlát. Hogyan számolható el a költség? Olvasónk kérdéseire Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

PCR teszt kiküldetéskor Kérdés

Üzleti úton biztosítás Kérdés

Belföldi napidíj: kinek, mikor, mennyi költségtérítés jár? Cikk

A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan adódtak [munka törvénykönyve 51. § (2) bekezdés]. Jellemzően indokolt költségek merülnek fel kiküldetés esetén, amelyek megtérítése több módon, többek között napidíj fizetésével, lehetséges.

Külföldi munkavégzés: buktatók a 183 napos tartózkodás kiszámításakor Cikk

Rövidtávú külföldi kiküldetéseknél, ismétlődő üzleti utazásoknál gyakran tapasztalható, hogy a munkáltatók/kifizetők annak érdekében, hogy az adóztatáshoz való jog továbbra is Magyarországon maradjon, kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a külföldön történő munkavégzés ne haladja meg a 183 napot, pedig az adóztatás nem mindig ettől függ. Az alábbiakban két olyan adózást érintő témát ismertetünk, melyeknél fontos a külföldön töltött napok nyilvántartása.

Kiküldetés díjazása: így változtak a tb-törvény egyes rendelkezései és az uniós irányelv Cikk

A koronavírus jelentős hatást gyakorol a külföldön munkát végző magánszemélyek utazásaira. A rövidtávú kiküldetések, üzleti utazások száma jelentősen csökkent. A személyes munkavégzés helyett sokan videokonferencia-beszélgetéseket szerveznek. Azonban nem lehet minden szolgáltatást a webes felületek segítségével lebonyolítani. Bizonyos megrendelések elvégzéséhez elengedhetetlen a személyes jelenlét, nem beszélve a hosszabb távra szóló szerződésekről, melyek teljesítése érdekében a dolgozók külföldi munkavégzése elkerülhetetlen.

Koronavírus: enyhített a határzáron és az tesztelési előírásokon a kormány Cikk

Módosította a koronavírus-járvánnyal összefüggő határzárra vonatkozó előírásait a kormány. A tesztelésre, sport- és kulturális rendezvényekre, továbbá az üzleti célú utazásokra vonatkozó enyhítések szeptember 5-én lépnek életbe.

Gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos nyilvántartás és költségelszámolás II. Kérdés

Kiegészíteném az fenti címmel korábban feltett kérdésemet, ami így a következő: Egy alapítvány saját gépkocsival rendelkezik. Azt mindig más és más munkatárs vezeti hivatalos üzleti útjain, több esetben több munkatárs is együtt utazik. Kérdésem, hogy milyen nyilvántartásokat kell vezetni, és milyen költségek és hogyan számolhatók el hivatalos üzleti utazás alkalmával? Amennyiben két munkatárs heti kettő alkalommal munkába járásra használja ugyanezt a gépkocsit, akkor keletkezik-e a magánszemélynek adóköteles jövedelme és mit kell fizetnie, ha egyáltalán kell. Ilyen esetben kell-e egyéb kimutatást (kiküldetési utasítást, rendelvényt) használni. Köszönettel várom a tájékoztatást.

Üzleti útnak minősítés szja-törvény alapján Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy háziorvos egyéni vállalkozó minden rendelési nap a székhelyéről egy 30 kilométerrre fekvő másik településen lévő telephelyére (ahol a rendelő található) utazik saját tulajdonú személygépkocsijával. Kérdésem: az szja-törvény 11. számú melléklet III. pontja alapján ez a megtett út (rendelési naponta oda-vissza távolság egyszer számítva) üzemi használatnak minősül-e, az szja-törvény 5. számú melléklet II.7. pontja szerinti útnyilvántartásban üzleti célú futásként szerepeltethető-e? Válaszát előre is köszönöm!

Személygépjármű lízingdíjának áfája azonos székhely, lakcím esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy áfakörös egyéni vállalkozó, aki operatív lízing formájában szeretne lízingelni egy személygépjárművet. Az lízingdíj áfáját az üzleti célú használat arányában szeretné levonni, mert az üzleti célú utak igazolhatóan a teljes futás 50 százaléka felett lesznek. Az egyéni vállalkozó székhelye azonos a lakcímével. A kérdésem az lenne, hogy ha a lakcíméről/székhelyéről indul üzleti célú útra, és az üzleti útról a lakcímére/székhelyére érkezik vissza, akkor ebben az esetben is levonható a lízingdíj áfája (elvégre nem tud máshonnan elindulni/máshova visszatérni)? Nem minősül-e ez a fajta üzleti célú út munkába járásnak? Válaszát előre is köszönöm!

Mol-kártya elszámolása, adófizetési kötelezettség Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) és közigazgatási intézetünk között megkötött megállapodás alapján intézetünk egy munkatársának a KEF Mol-kártyát biztosít. A kártya a munkatárs nevére szól, hivatali-üzleti utazás esetén a saját gépjárműve használatához biztosít üzemanyagot és a Mol-kártyához kapcsolódó szolgáltatás igénybevételét. A felhasznált üzemanyagról és az igénybe vett szolgáltatásról a számla a KEF részére készül, amelyet intézetünk utólag térít meg a KEF-nek. A hivatali-üzleti utazás nem kiküldetési rendelvény alapján kerül elszámolásra, a munkatárs hivatali-üzleti utazásairól útnyilvántartást vezet a költségelszámoláshoz, amely egy időszakban hiányos (az előző időszak elszámolása alapján a kilométerenkénti üzemanyagköltséget alapul véve). A Gjt. tv. alapján a magánszemélynek saját gépkocsija használatakor a hivatali-üzleti útjaihoz az elszámolt költség után cégautóadót kell megfizetnie, azonban az útnyilvántartás hiányosságából adódó költségkülönbözetet hogyan, milyen adófizetési kötelezettséggel vegyük figyelembe? A cégautóadón kívül – a juttatás után – az szja-törvény rendelkezéseire tekintettel akár a magánszemélynek, akár Intézetünknek van-e adófizetési kötelezettsége? Egyes meghatározott juttatásként vagy bérjövedelemként kell az adót és járulékot megfizetni a juttatás után? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!