172 találat a(z) ügyvédi iroda cimkére
Nyugdíjas ügyvéd foglalkoztatása
Kérdés
Ügyvédi iroda kamarai regisztrációval rendelkező nyugdíjas tagja munkaviszonyban elláthatja-e az ügyvédi tevékenységet?
Ügyvédi iroda nyugdíjas tagja
Kérdés
Ügyvédi iroda tagja minden esetben társas vállalkozó. 2019-ben a nyugdijas tag napi 6 órás munkaviszonyban látná el az irodavezetést havi 300 ezer forintért (a garantált bér minimum 6 órára eső része). 1. kérdés: Ügyvédi iroda nyugdíjas tagja foglalkoztatható-e 6 órás munkaviszonyban, és milyen járulékfizetési kötelezettség lenne? 2. kérdés: Osztalék és árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna-e úgy, hogy a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét tehát nem kell szochót fizetnie? 1./ Milyen járulék fizetési kötelezettség lenne. 2./ Osztalék, árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna -e úgy hogy a jövedelme eléri a minimál bér 24 szeresét tehát nem kell Szochót fizetnie. Köszönettel: Mohácsiné
Katás ügyvédi iroda tagjainak jövedelemigazolása
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy katás ügyvédi iroda 2 tagja, akik után minden hónapban megfizették az 50 ezer forint adót, hogyan kap jövedelemigazolást majd a 2018. évre? Hogyan kell a 18KATA bevallást beadni? Személyenként vagy az ügyvédi iroda adja be? Hogyan osztjuk szét az éves bevételeket a kata-bevalláshoz? Köszönöm
Ügyvédi kamarai tagdíj
Kérdés
Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának a kamaraitagdíj-számlája az ügyvéd nevére szól, a tagdíjat az iroda utalta. Ez esetben elszámolható-e költségként a kamarai tagdíj? Ügyvédi iroda a munkavállalói (ügyvédek) tagdíját átutalja. Elszámolható ez költségként? Az ügyvédeknek keletkezik ebből jövedelmük?
Ügyvédi iroda közvetített szolgáltatása
Kérdés
Tisztelt Adózóna Szakértő! Ügyvédi iroda ügyfelei részére saját nevében rendeli meg, és fizeti ki a különféle jogi eljárások során felmerülő alábbi kiadásokat. Ezen szolgáltatásokról a számlát/számviteli bizonylatot a hatóságok az ügyvédi iroda nevére állítják ki. Az ügyvédi iroda ezen költségeket továbbterheli az ügyfélre (továbbszámlázza ). A számlán szerepel a jogi szolgáltatás (27 százalék áfával, mivel áfakörös az ÜI), valamint a hatósági eljárások továbbhárított kiadásai (áfamentesen) mint közvetített szolgáltatások. Jogos az áfamentesség alkalmazása, mivel ezek a kiadások a jogi szolgáltatástól függetlenül az ügyfelet minden esetben terhelő, áfakörön kívüli/tárgyi adómentes hatósági/eljárási díjak? Az ügymenet gördülékenyebb vitele érdekében ezeket a díjakat nem az ügyfeleknek kell a hatóságok felé közvetlenül megfizetni, hanem utólag kerülnek továbbszámlázásra az elvégzett jogi munkával egyidejűleg. Az átszámlázáskor az áfakulcs jelölésénél milyen mentességi kitétel alkalmazható? T.A.M. ( tárgyi adómentesség): - illeték-átterhelés - postai szolgáltatás Á.K.K. (áfakörön kívüli) - tulajdoni lap díja - földhivatali ügyintézési díj - közzétételi díj (Cégbíróság, IM) - közjegyző. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Horváth Éva
Ügyvédi iroda megszűnése tag halála esetén
Kérdés
Egyszemélyes ügyvédi iroda tagja meghal. Milyen teendői vannak a könyvelőnek?
Katából kilépő ügyvédi iroda
Kérdés
T. Címzett! 2018. január 1-jétől a 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 3. §-a alapján a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet az ügyvédi iroda is. A 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) kihirdetést követő 31. naptól, azaz 2018. augusztus 25-étől hatályos rendelkezése alapján a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásra áttérő ügyvédi irodák a betéti társaságokra, közkereseti társaságokra, egyéni cégekre vonatkozó általános szabályok szerint kötelesek megállapítani, bevallani és megfizetni az osztalék utáni adót kiváltó adót. A rendelkezés értelmében azon ügyvédi irodáknak, amelyek az új szabály hatályba lépését megelőzően választották a Katv. szerinti adózást, nem kell teljesíteniük az osztalék utáni adóval összefüggő adókötelezettséget, azonban ha az ügyvédi irodák adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, akkor az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját nem képező összeg nem minősül vállalkozásba befektetett összegnek és csökkenti a nyitó mérlegben kimutatott saját tőke összegét. Kérdésünk, hogy jól értjük-e, hogy abban az esetben ha az ügyvédi iroda kikerül a Ktv. hatálya alól (2018.01.01- től volt kataalany), akkor meg kell fizetni az osztalék utáni adót kiváltó adót azon összeg után, amivel a nyitó saját tőkét csökkenti. 2018.09.11.
Tájékoztató a katára áttérő ügyvédi irodák osztalék utáni adót kiváltó adófizetési kötelezettségéről
Cikk
2018. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 3. §-a alapján a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet az ügyvédi iroda is – írja tájékoztatójában a NAV.
Fontos számviteli változások az adócsomagban
Cikk
Az Országgyűlésnek T/625. számon benyújtott adócsomag (a továbbiakban Javaslat) többek között az egyéb bevétel, ráfordítás, az átalakulás számviteli szabályait is módosítaná.
Ügyvédi iroda áttérése katára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben kérném a segítségüket. Egyszemélyes ügyvédi iroda 2018.01.01-től áttért a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá. Mivel a törvény szerint a megszűnés szabályait kell alkalmazni, így az iroda szerette volna megfizetni az osztalékot kiváltó adót. Erre azonban a törvény nem biztosít lehetőséget. Így szeretném megkérdezni, hogy jelen esetben mi a követendő eljárás? Az osztalékadót kell megfizetni az irodának az eddig felgyűlt eredménytartaléka alapján? Vagy nem kell sem az osztalékadót, sem az osztalékadót kiváltó adót megfizetnie az áttérés során, csak később, egy esetleges megszűnéssel egyidejűleg? Esetleg később várható még módosítás ez ügyben és a kata adózást választó irodáknak is lehetőségük lesz választani az osztalékadót kiváltó adót? Segítségét előre is köszönöm!
Ügyvédi iroda beszámolási kötelezettsége 2017-re
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszerűen sehol sem találom, hogy az általam könyvelt ügyvédi irodának idén hogy tudunk eleget tenni a letétbe helyezési kötelezettségének. Tavaly az ügyvédi kamara oldaláról letölthető ÁNYK-s nyomtatványon tudtuk beküldeni, de a kamara oldalán SEMMI ilyesmi nincs. Kérem segítségüket. Köszönettel: Bércesi Andrea
Ügyvédi iroda – osztalék utáni adót kiváltó adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyvédi iroda 2018. január 1-jétől – élve az új lehetőséggel – áttért a katás adózási módra. Benyújtotta a 2017-es üzleti évről a 1771-es bevallását, aminek 06-os mellékletében elszámolt az osztalékot kiváltó adóval. A NAV a bevallásra hibaértesítést küldött, miszerint az ügyvédi irodáknak nem kell osztalékot kiváltó adót bevallaniuk és fizetniük. Ha a katatörvény 26. § (3) bekezdését olvassuk, akkor itt tényleg nincs említve az ügyvédi iroda, a 1771-es bevallás kitöltési útmutatója (bár ez nem jogforrás), viszont határozottan említi őket is, mint ezen adó érintettjeit. Kérdésem, hogy kell-e vagy sem osztalékot kiváltó adót fizetniük, illetve ha nem kell, akkor milyen formában tudják leadózni és kivenni a katás időszak előtt képződött és felhalmozott eredménytartalékot? Válaszát előre is köszönöm.
Ügyvédi iroda beszámolójának közzététeel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes ügyvédi iroda beszámolójának közzétételének mi a gyakorlati megvalósítása? ÁNYK-ban a NAV-hoz nem kell megküldenem csak a területileg illetékes ügyvédi kamarához? Segítségüket előre is köszönöm!
Eva alatti áfa
Kérdés
2018. január 1-jével ügyvédi iroda áttért az eva hatálya alá, addig alanyi mentesként számlázott. Eva alatt kiállíthat áfatartalmú számlát?
Kivás ügyvédi iroda átalakulása
Kérdés
2017.12.31-én a kiva hatálya alá tartozó ügyvédi iroda átalakult két egyéni ügyvédé, akik a kata alá jelentkeztek be. Az egyik ügyvéd viszi tovább az irodát –az ügyvédi kamara határozatában foglaltak alapján jogutódként –, a másik pedig mint vagyoni befektető szerepel. Kérdésem az, hogy milyen formában kell lezárni a 2017. évét az ügyvédi irodának, mi lesz a sorsa a vagyonnak, hogyan számolom el a kötelezettségeit és a követeléseit, a 2017. évet érintő kifizetéseket, és mi a sorsa a megkötött és jelenleg is élő eltartási szerződéseknek?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
