744 találat a(z) önellenőrzés cimkére
Béren kívüli pénzjuttatás elszámolása munkaviszony megszűnésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a munkavállalók év elején egy összegben kapták meg a 100 ezer forint összegű pénzbeli juttatást. Ha egy dolgozó munkaviszonya év közben (például 09. 30-án) megszűnik, hogyan kell eljárjon a munkáltató a túlfizetett cafetéria és annak adója tekintetében? A túlfizetett összeget munkabérként kell elszámolni, számfejteni? A túlfizetett pénzösszeg (vagyis annak 1,18-szorosa) után megfizetett szja és eho önellenőrzéssel visszaigényelhető? Valamint abban kérném a tanácsát, hogy a kilépés miatt felmerült túlfizetést és annak adóvonzatát hogyan kell mind adózásilag, mind számvitelileg elszámolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel, P. Anikó
Késett számla
Kérdés
T. Adózóna! 2018. augusztus hónapban fordított adózású számla érkezett, melynek teljesítési ideje 2018.04.25., a kelte pedig 2018.06.28. Negyedéves bevallók vagyunk. A kérdésem, hogy a 2. negyedévi bevallást ugye önellenőrzni kell, de levonhatóként is be lehet állítani a 2. n.évi bevallásba? Köszönöm a választ!
Számla 100 000 Ft feletti áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás most talált meg 04. havi készpénzes költségszámlát, melynek áfatartalma magasabb, mint 100 000 Ft. Mivel bejött az új szabály 07. 01-től és a számla ráadásul készpénzes, mi a helyes eljárás? Önellenőrizni kell a 04. hónapot, vagy beletehetem a júliusiba és a 1865M lapon teljesítési dátumhoz 07. hót írok? Köszönettel.
Átalányadózásról áttérés (58-as módosítás)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 52. § (2) bekezdése szerint: "... ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására." Elöbbi törvény szövege értelmezésem szerint azt jelenti, hogy ha egy átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását és azt követően még ugyanabban az adóévben újra egyéni vállalkozást kezd új adószámmal, és ekkor már a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választja, akkor az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerint kell adóznia. Első kérdésem, hogy ez valóban így van -e? Az előbbi helyzetet feltételezve a már beküldött 1858-as bevallások, amelyekben az átalányban megállapított jövedelem után lettek bevallva a járulékok, önellenőrzéssel módosíthatók-e? Tehát azok is a vállalkozói jövedelem szerinti adózásnak megfelelően változhatnak-e? Tehát a második kérdésem, hogy a korábban – átalányadózóként beadott – 1858-ok módosíthatók-e annak megfelelően, hogy az egyéni vállalkozó immár -– az utólagos kötelező áttérés miatt (szja tv. 52. § (2)) – az év első felében is vállalkozói jövedelem szerinti adózás alá tartozott és nem átalányadózó volt? Köszönöm válaszát!
Új lakás továbbértékesítése esetén utólagos áfalevonás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Új lakás értékesítésével kapcsolatos áfaügyben szeretnék segítséget kérni. Adott egy bt., aki építési szerződés keretében megrendelt egy új lakás építést, saját célra 2017-ben. A kivitelező a telekhányadról áfás számlát, a lakás építésről pedig fordított áfás számlákat állított ki a kivitelezés során (vállalkozói díj), ami után az 5 százalék áfát a bt. befizette, mivel nem helyezhette levonásba az áfatörvény 124. §-a alapján. Jelenleg a lakás szerkezetkész állapotban van, még nincs használatbavételi engedély. A bt. meggondolta magát és szeretné értékesíteni a lakást, mivel nem az elképzelése szerint készült el. Kérdésem, hogy amennyiben most értékesíti a lakást nettó + 5 százalék áfa értékben, a kivitelezés során befizetett áfa utólag levonásba helyezhető-e? Ha igen, akkor ennek mi a módja, önellenőrzés keretében visszaigényli vagy utólagosan helyezi levonásba? A könyvelésben befejezetlen beruházásként szerepel a lakás. Köszönöm a segítséget!
Áfabevallás, önellenőrzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik partnerünknél sajnos rendszeresen előfordul, hogy a szállítói számláit nem adja át határidőre a könyvelésnek, így ezek már csak a bevallási határidőt követően – néha több hónappal késve – jutnak el a bevallást készítő könyvelőhöz. Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben alkalmazható-e az áfatörvény 153/A § (1) bekezdésben foglalt 2 éves szabály, ami alapján tulajdonképpen a tárgyévben és az azt követő adóévben bármely bevallásban gyakorolható – a levonhatóság vizsgálata mellett – a levonási jog? Vagy a levonhatóság érdekében önellenőrizni szükséges a számla teljesítési időpontja szerinti időszakra a korábban beadott bevallást?
Cégfelvásárlás és önellenőrzés – veszteségleírás a tao.-ban 4. rész
Cikk
Veszteségfelhasználással kapcsolatos cikksorozatunk utolsó eleme a cégfelvásárlás és az önellenőrzés vonatkozó szabályaival, lehetőségeivel foglalkozik – példákkal.
Társasági adó önellenőrzése
Kérdés
Az iparűzési adót az előző üzleti évben helytelenül osztottuk meg cégünk és anyavállalatunk között a törvény változása miatt. Ez 4 millió Ft-os eredménycsökkentést jelent cégünknél, ami nem jelentős összegű hibának minősül. Kérdésünk: kell-e az előző üzleti évi társaságiadó-bevallást önellenőriznünk a helyiadó-bevallások önellenőrzése mellett? A társasági adó törvény 8. § (8) bekezdése szerint ebben az esetben nem szükséges helyesbíteni a korábbi évek adóalapját, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. Nálunk az előző évi adóalap 900 ezer Ft, a hiba pedig 4 millió Ft. Akkor nekünk emiatt önellenőrzést kell végrehajtanunk, vagy elég, ha az idén könyveljük a különbséget? Kapcsolt vállalkozásunknál ez a hiba eredménynövekedést hozott. Az ő esetükben mindenképpen önellenőrizni kell a társasági adót?
1753 önellenőrzése családi kedvezmény miatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1753 önellenőrzéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A munkavállaló elfogadta a NAV tervezetet, amelyben fizetendő adója keletkezett és most gondolkodik, hogy jó-e a bevallása. Az szja-bevallásban 1 gyermek után járna a családi kedvezmény, amit vissza szeretne igényelni az apa, az anyánál nincs érvényesítve semmi. Az elfogadott tervezetben az eltartottak után járó családi kedvezmény 22. sor 333 350 Ft, tényleges 800 040 Ft. tervezet (az ön által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege) 26. sor 333 350 Ft, tényleges 800 040 Ft tervezet (adó különbözet) 79. sor + 29 332 Ft fizetendő tényleges 40 671 Ft visszaigényelhető. A gondot a 16-01 önellenőrzési lap jelenti, a kötelezettség alapjának a különbözete a 800 040 Ft – 333 350 Ft = 466 690 Ft és a a kötelezettségváltozás összege a 466 690*15% = –70 003 Ft visszaigényelhető szja? Vagy a családi kedvezmény érvényesítése után a kiszámolt 40 671 Ft, visszajáró adó a kötelezettség a kötelezettség az alapja pedig nulla? A 1753-as bevallás önellenőrzésénél hibaüzenetet kapok, hogy a 170 lap összegének meg kell egyeznie a 16-01 és 16-02 negatív összegével. Akkor a 16-01 lapon csak – 40 671 Ft lehet? A kötelezettség alapjának és a kötelezettség összegének helyes megállapításához kérném szíves iránymutatását. Köszönöm szépen.
Tanulószerződés adóalap-csökkentő tétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók után a munkáltató nem érvényesítette 2018 januárjától havonta, a 08-as bevallásokban az adóalap-csökkentő kedvezményt, és jelenleg már június van, önellenőrzéssel visszamenőleg módosítania kell-e a 08-as bevallásokat, vagy megteheti-e azt, hogy csak majd az éves elszámolásnál érvényesíti az egész évre járó kedvezményt? Tehát, ha havi szinten nem érvényesítette, akkor is szerepeltetheti az éves elszámolásnál az adóalap-csökkentő tételt, vagy csak akkor, ha havi szinten is feltüntette azt a 08-asokban? Válaszukat előre is köszönöm!
Társaságiadó-alap csökkentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő Két kérdésem van: 1.) Egy vállalatnál irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatosan felmerülő kiadások több éven át jelentkeznek a cégnél. Megvásárolták a szoftver jogát, aztán hosszabb időn keresztül folytak a fejlesztések az egyéni igények rendszerbe történő beépítésére. Kérdésem, hogy a tao-törvény 7. § zs) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként mi vehető figyelembe és mikor a beszerzéssel kapcsolatban, ha az alapprogram jogát 2016-ban megvásárolták, a fejlesztések 20162017 évben folyamatosan folytak és azok számlázása is folyamatos volt, az aktiválás 2017-ben történt meg. Helyes-e az aktiválás, ha a program egy részét (számlázás-készlet nyilvántartás) már 2017-ben élesben használták, de az egész programrendszert csak 2017-ben kezdték alkalmazni. Ha számlázás már 2016-ban ezzel folyt, akkor a 2017-es beszerzések is figyelembe vehetők adóalap csökkentő tételként, vagy már nem minősül új szoftver beszerzésnek a további fejlesztés költsége? 2.) Társasági adó önellenőrzésekor figyelembe lehet-e venni utólag a megképzett, lekötött tartalékként is könyvelt, de a tao-elszámolásnál nem érvényesített fejlesztési tartalék összegét? Ha a tao önellenőrzése során az adóalap megnő, akkor az elhatárolt veszteség összege változtatható-e, ha van még fel nem használt előző évek vesztesége? Minden esetben növelhető a veszteség elhatárolás összege vagy csak akkor, ha eredetileg is, az a nélkül számított adóalap 50 százalékát érvényesítették a veszteség elhatárolásnál?
Taóból katába év közben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném a segítségét: egy bt.-ről van szó, amelyet április 1-jétől katába jelentettem át, addig a társasági adó szerint adózott. Azért történt ez év közben, mert a tag nyugdíjas lett, s ez az adózási forma a legkedvezőbb számára. Miután a 1871-es bevallást be kell adnom, s a tag nyugdíjas, szeretném március 31-ével "lezárni" a céget, kivenni a nyereséget, az eredménytartalékon lévő összeggel együtt. Hogyan csináljam? (Az osztalék utáni adókra gondolok.) Megtehetem-e, hogy júniusban leadózza, s a 08-as bevalláson most bevallom, vagy készítsek márciusra önellenőrzést, és akkor valljam be a 08-as bevalláson a fizetendőket? Válaszát, javaslatát előre is köszönöm!
2017. évi mérleg javítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét a 2017. évi beküldött, jóváhagyott beszámolóval kapcsolatosan: adott egy vendéglátó tevékenységgel foglalkozó, alanyi adómentes kft. A beszámoló jóváhagyva, beküldve, a 2018. év könyvelésének elkezdésekor kiderül, hogy 2 db számla (szállítói számla, kelte, teljesítési idő 2017. év, fizetési határidő 2018.01.02) nincs a 2017. év könyvelésében. A 2 számla értéke bruttó 79 941 forint. A 2017. évet újra végig vezetem a szállító számla könyvelése T:814 K:4541 79 941 forint és ki nem egyenlített tételként marad. A szállítói számla miatt az elábé összege nő és az iparűzési adó átszámolva 1200 forinttal csökkenne. A társasági adót 12 000 forintot a jövedelem, nyereség-minimum alapján fizette meg a kft., de az elábé növekedése miatt az üzemi tevékenység eredménye +15448 forint eredményről 64 493 forint veszteségre változik. Hogyan kell ebben az esetben helyesen eljárni, mit kell könyvelni 2017. évben vagy esetleg 2018. évben, ha ez a hiba nem jelentős? Az iparűzési adót és a társasági adót 2017. évre meg kell önellenőrizni? Kérném segítségét abban, hogy 2017. és 2018. években mit kell javítani, könyvelni a helyes beszámoló elérése érdekében. Köszönöm szépen a segítséget.
Megelőző évre szóló jóváíró számla kezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017-ben tartályokat értékesítettünk, amelyeket mi is vásároltunk. Szállítónk a tavalyi évben le is számlázta a tartályokat, és az értéküket el is számoltuk elábéként. A tartályokkal kapcsolatban garanciális problémák merültek fel, melyre tekintettel a szállítónk jóváíró számlát bocsátott ki, de már 2018-ban. Addigra már elfogadtuk és közzétettük a beszámolót. Kérdésünk az lenne, hogyan kellene kezelnünk a jóváíró számlát? Mivel 2018-as a garanciális probléma, az idei évben könyveljük le, mint elábécsökkentő tételt, esetleg egyéb bevételt? Vagy úgy kell kezelni, mint az önellenőrzés esetén feltárt hibákat, és tekintve, hogy nem jelentős összegű hibáról van szó, ezért az idei évre lekönyveljük, de önellenőrizzük a 2017. évi tao- és hipa-bevallásokat? Segítségét előre is köszönjük!
Beruházási kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás a tao-bevallásban beruházási kedvezményt vett igénybe egy új gép után. A bevallás beküldése után derült ki, hogy a gépet tévedésből aktiválta a 10. hónapban, és az értékcsökkenése is szerepel a bevallásban. Ebben az esetben így helytelen a beruházási kedvezmény igénybe vétele. Önellenőrzéssel javíthatjuk a hibát? Melyik eljárás megfelelő? A vállalkozónak mindenképpen az lenne jó, ha az értékcsökkenést javítanánk, és a kedvezmény maradna, az értékcsökkenéssel megnőne az adóalap; vagy ez az út nem járható, és mindenképpen ki kell venni a beruházási kedvezményt és ezáltal nőne az adóalap? Gondolom, ebben az esetben nem kell duplán figyelembe venni a kedvezmény összegét?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
