742 találat a(z) értékesítés cimkére
Saját üzletrész bevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Következő esemény helyes kezeléséhez kérném segítségüket, állásfoglalásukat! "A" Kft. 3.000.000 Ft jegyzett tőkével rendelkezik, amelyen a társaság négy természetes személy tagja különböző arányok szerint osztozkodik. 2016. év folyamán a társaság - közbenső mérleg alapján - az egyik tag kft.-ben fennálló üzletrészéből egy bizonyos hányadot megvásárolt 50.000.000 Ft vételáron, ezzel egy 190.000 Ft névértékű saját üzletrész jött létre. (Az eladó tag is tulajdonos maradt, csak egy részét adta el az üzletrészének, az eladás utáni adókötelezettségének eleget tett.) Mivel a társasági szerződés szerint a saját üzletrészt 1 éven belül meg kell szüntetni, a szóban forgó kft. ezt a saját üzletrész bevonásával kívánja végrehajtani a Ptk. előírásainak megfelelően. Az üzletrész bevonása akként történik, hogy az üzletrész 190.000 Ft névértékű összegével a kft. jegyzett tőkéjét le kell szállítani, így a kft. jegyzett tőkéje 2.810.000 Ft-ra csökken, amely azonban nem éri el a törvényben meghatározott legkisebb jegyzett tőke összegét (3.000.000-Ft) Ezért a tagok a bevonással és a tőkeleszállítással egyidejűleg határoznának a törzstőke felemeléséről is, amely úgy valósulna meg, hogy a tagok a társaság jegyzett tőkéjét éppen 190.000 Ft-tal megemelnék, pótlólagos vagyoni hozzájárulások készpénzben történő befizetésével, hogy a kft. jegyzett tőkéje így végül is elérje a törvényi minimum mértékét. Kérdés: milyen adókötelezettségei vannak az érintett feleknek? Köszönettel:
1765A-17A60 összefüggései
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni az áfabevallás és az A60 bevallások adózás/adóbevallás helyes kitöltésével kapcsolatban. Bevételeinkkel kapcsolatosan: - ha közösség területén kívülre szolgáltatunk vagy értékesítünk, akkor a 65A bevallás 1. sorába beírjuk a bevételt - ha közösségen belülre terméket értékesítünk, akkor a 65A bevallás 2. sorába írjuk az összeget, majd ezen összeget az A60-01 lapján is feltüntetjük Kiadásainkkal kapcsolatban: - közösségen belülről terméket szereztünk be, akkor a 65A bevallás 14-es sor b.oszlopába írjuk, rászorozzuk a 27 százalék áfát, ezt beírjuk a c oszlopba. Majd mivel cégünk le is vonhatja ezt az áfát, így beállítjuk a 65A 67. sorába b oszlopba az alapot, c oszlopba az áfát. Majd az A60-02. lapján is feltüntetjük a termék értékesítőjének adatait és az összeget. - közöségen belül szolgáltatást vettünk igénybe, akkor a 65A bevallás 18. sorának B. oszlopába beírjuk a vásárolt összeget, majd rászorozzuk a 27 százalék áfát és ezt a C oszlopba írjuk. Majd a 67. sorba is beállítjuk a B oszlopba az alapot, a C oszlopba pedig a rászorzott 27 százalék áfát. Majd a szolgáltató adatait és a számla összegét beírjuk az A60-04 lapjára. Persze tudjuk, hogy az áfabevallás rengeteg sorból áll, de a külföldre történő értékesítés és szolgáltatásnyújtás és a külföldről történő termékbeszerzés és szolgáltatás igénybevételével szeretnénk teljesen tisztában lenni, ne kapjunk büntetést az esetleges hibás bevallás kitöltéséért. Köszönjük szépen a segítséget!
Használt személygépkocsi vásárlása és értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Belföldi cég saját használatra EU-n belülről, például Németországból vásárolna használt személygépkocsit. Az értékesítő cég német áfa nélküli számlát állítana ki, mivel autókereskedő, és nyilatkozik is a különbözeti adózásról. Ebben az esetben a magyar cégnek nincs áfafizetési kötelezettsége. Ezt a cégautót 2 év múlva értékesíteni szeretné. Áfás számlát kell kiállítania? 2. Mi a helyzet abban az esetben, ha áfásan vásárolja meg a magyar cég az autót a német kereskedőtől? Az áfát nem vonhatja le. Áfásan, vagy áfa nélkül kell tovább számláznia értékesítéskor? 3. Áfa szempontjából jobban jár-e a magyar cég, ha magyar autókereskedőn keresztül szerez be használt autót? Értem ezt a beszerzéskori és az értékesítéskori áfára is. Köszönöm a segítséget!
Társasház építésének áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég vesz egy építési telket és ezen generálkivitelezővel társasházat építtet. A generálkivitelező az alvállalkozók munkáját is összehangolja. A cég az így felépített lakásokat hasznosítja, bérbeadással és/vagy eladással. A kérdés az, hogy már a telek megvásárlásakor be kell-e jelentkeznie "A lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan [ingatlanrész] bérbeadása, haszonbérbeadása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk" illetve az áfatörvény 88. §-a alapján bejelentkezik az ingatlanértékesítés, -szolgáltatatás vonatkozásában az áfa hatálya alá. Ebben az esetben a generálkivitelezővel – fordított áfásan tud elszámolni a cég, értékesítéskor és bérbeadáskor pedig áfás értékesítést valósíthat meg. Ekkor még az is kérdés, hogy magánszemély felé történő értékesítésnél 5 százalékos a felszámítható áfa a szabályoknak való megfeleléskor? Milyen modón történhet meg szabályosan az, hogy az így felépült egyik társasházi lakás az ügyvezető tulajdonába kerül, vagy ő veszi bérbe? Ekkor milyen áfás szabályokat kell betartani, vagy milyen előírásoknak kell megfelelni, hogy ez szabályosan történhessen meg? Köszönöm válaszát!
Ingatlanok áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég megvásárolt egy ingatlant, amelyen két különböző méretű lakás és egy raktárhelyiség volt egy adott összegért, megbontás nélkül. A cég a két lakást átalakította és fel is újította, két kiadható lakást alakított ki és a raktárhelyiség is felújításra került. Itt szintén nem volt elkülöníthető a felújítási költség a két különböző méretű lakás, illetve a raktárhelyiség vonatkozásában. A lakóingatlannak minősülő és nem minősülő ingatlanok bérbeadására áfakört választott a cég, mert bérbeadással hasznosította a felújítás után a lakóingatlanokat. Már a felújítás áfáját is ennek megfelelően vonta le. Most jelentkezett egy magánszemély az egyik lakóingatlan megvásárlásra. Több kérdés merül fel, így: Milyen módszerrel lehet megállapítani, hogy jelenleg milyen értéket képvisel az egyik lakóingatlan? A négyzetméterre jutó ár + felújítási költség szintén négyzetméterre vetítetten a kézenfekvő megoldás. Ez elfogadható-e, vagy van-e erre más szabály? A másik kérdés az, hogy mivel magánszemély a vevő, így értékesítéskor az 5 százalékos áfát kell felszámítani, ha a szabályoknak megfelelő a lakóingatlan? Akkor is, ha 27 százalékos áfa került levonásra a felújítási költségeknél, illetve a felújítás az idén fejeződött be, a telek és a rajta lévő ingatlanok tavaly kerültek megvásárlásra, ekkor történt a lakóingatlanokra történő áfá- bejelentkezés is. A harmadik kérdés pedig az, hogy az egy helyrajzi számon lévő telken kötelező-e az alszámos megosztás? Köszönöm válaszát. Törökné
Nonprofit számvitel és társasági adó
Kérdés
Közhasznú alapítvány, vállalkozási tevékenységet nem végez, hagyatékként örökölt egy lakást. A lakást nem használja, értékesíteni fogja. A kapott vételárat a végrendelet szerint az alapítvány céljaira fogja használni. Hogyan kell könyvelni az öröklést, illetve az értékesítést? A társaságiadó-bevallásban a megszerzést, illetve az értékesítést kell-e szerepeltetni? Kell-e társasági adót fizetni? Hogyan történik a könyvelés és adózás ha 1. idén lesz értékesítve? 2 jövőre lesz értékesítve? Köszönöm
Üzletrészeladás, kapcsolt felek esetében
Kérdés
Vevő Kft. 2,5 millió forint részesedéssel rendelkezik az Eladó Kft.-ben. Eladó Kft.-nek 3 millió forint jegyzett tőkéje van. A fennmaradó 0,5 millió forint egy magánszemély tulajdona. A magánszemély eladja a 0,5 milliós részesedését 5 millió forintért a Vevő Kft.-nek, így a Vevő Kft. 100 százalékos tulajdonossá válik. Az eladó magánszemélynek van részesedése a Vevő Kft.-ben is. A Vevő Kft. többi tulajdonosa is családtag. Hogy célszerű meghatározni a piaci árat? Hogy adózik a magánszemély? A Vevő Kft. által kifizetett 5 millió forintból le kell-e vonni az adókat? A Vevő Kft. 0,5 milliós részesedést szerzett 5 millió forintért. Kell-e értékelnie a részesedést, vagy majd csak eladás esetén? Előre is köszönöm
Őstermelő járulékalapja
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Őstermelő járulék bevallásával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy mit kell alapul venni a járulék számításnál? Például 2016. évben ha a bevétele nem érte el a 600 ezer forintot, akkor részére 1758-as járulékbevallást kell-e készíteni és az alapja az összes bevétel (értékesítés+támogatás) 20 százaléka? Vagy mivel nyilatkozattételi kötelezettségi sincs, akkor 1758-as bevallást sem kell készíteni? Abban az esetben, ha az őstermelésből származó bevétele (értékesítés 7 500 ezer és 3 000 ezer támogatás), akkor mi lesz az alapja a 1758-as járulékbevallásnak helyesen? Válaszukat köszönöm. Pné
Főállás mellett piacozási tevékenység végezhető-e és milyen formában?
Kérdés
Hétvégeken saját készítésű kézműves termékeimet szeretném vásárokban értékesíteni. 8 órás munkaviszonyom van egy cégnél, milyen formában tehetem meg? Kell-e egyéni vállalkozói vagy más formában adószámot kérnem hozzá?
Ingatlanértékesités adózása, áfa és egyéb adók
Kérdés
Társaság magánszemélytől 2015. évben ingatlant (lakást) vásárolt. A magánszemély nem volt alanya az áfának. A társaság a Tao szabályai szerint évente 2 százalék értékcsökkenést számolt el. A vásárolt ingatlanon nem történt felújítás, az változatlan állapotban bérbeadásra került. Bérleti díj számlázása és pénzügyi rendezése folyamatosan megtörtént. A társaságnak pénzeszközre van szüksége, ezért az ingatlan felét magánszemélynek értékesíteni kívánja úgy, hogy a vevő első lépésként az ingatlan 5o százalékát kívánja megvásárolni, a másik felét díj ellenében bérelni fogja. Mivel az ingatlan lakás, nem volt áfa visszaigénylési jogosultság, A jelenlegi értékesítésnél sem kívánnak áfát felszámítani. A bérleti díj áfásan került megállapításra. A vevő, aki egyébként az új bérlő, kötelezettségvállalás nélkül vélhetően néhány év múlva meg kívánja vásárolni az ingatlan másik felét. Milyen adófizetési kötelezettségek jelennek meg abban az esetben ha a társaság év végén, 2018. január 1-jére kijelentkezik, az áfakörből. Szíves válaszukat köszönöm Számmester Kft.
Fejlesztési tartalék
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy kft. fejlesztési tartalékot képzett, melyet fel is használt 4 éven belül, személygépkocsit vásárlásra. A személygépkocsi értékcsökkenése 20 százalék a számviteli és az adótörvény szerint is. A leírás így 5 év. Eladhatja-e ezt a személygépkocsit a cég 5 éven belül (écs elszámolás időszaka alatt). Ha igen, az eladás évében mennyivel növelem és csökkentem a társaságiadó-alapomat, a kivezetéskor elszámolt hátralévő écs-vel? Köszönöm a választ. Polyák Márta 70-3872719
Ingatlanértékesítés áfaszabályai
Kérdés
Szeretném a szakmai véleményüket kérni az alábbi témában. Egy "fa" cég az ingatlanértékesítésnél még felszámolás előtt bejelentkezett az általános szabályok szerinti adózásra, vagyis mentesség helyett áfafizetési kötelezettséget választotta, akkor hogyan tud visszalépni az adómentességre, illetőleg mikor? Válaszukat előre is köszönöm. Pasztorális Éva júlia
Ingatlanvásárlás
Kérdés
Egyszemélyes kft. vehet-e házat (lakást) árverésen? Használt ingatlanról van szó. Ha vehet, milyen áfakulccsal és milyen kikötések lehetnek a vásárlással kapcsolatban? Mire kell figyelni, vigyázni? Milyen követelmények vannak a további felhasználással kapcsolatban? Milyen tevékenységi kör kell hozzá? Lehet-e bérbeadni, munkásszállónak használni, illetve ha mégis eladná később, milyen áfakulccsal értékesítheti?
Feles bérlet, terményértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A témával kapcsolatosan volt már két kérdésem: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_25_Felesberlet_termenyertekesites_sz_ejq és http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_22_Feles_berlet_termeny_ertekesites__vkp További kérdés merült még fel a feles bérlet fejében kapott termény értékesítésével kapcsolatosan. A konkrét esetünkben a bérbeadónak van adószáma 1-es alanyi adómentes áfakóddal egyéb tevékenységre, melyben nem szerepel gabonaértékesítés, emellett őstermelő is, de nem műveli a földjét, így nincs érvényes betétlapja. Ez esetben, az előző két kérdésemre adott válaszok alapján jól értelmezem, hogy a terményt továbbra is megállapodás alapján magánszemélyként a 8-as adóazonosítójával értékesíti? Mivel egyéni vállalkozóként nincs benne a tevékenységében, őstermelőként pedig ezzel kapcsolatosan nem jogosult kompenzációs felárra és érvényes betétlapja sincs. Ugyanezen példánál maradva, ha annyiban módosul a bérbeadó, hogy továbbra is mentes adószámos és őstermelőként van érvényes betétlapja, mert bizonyos földjeit műveli, bizonyos földjét pedig feles bérletbe adja. Ez esetben is a bérletért kapott terményt magánszemélyként a 8-as adóazonosítójával értékesítheti megállapodás alapján? Köszönöm válaszát.
Tárgyi eszköz értékesítése tulajdonjog-fenntartással
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem korlátolt felelősségű társaság (kft.), amely egy nagy értékű nyomdagépet vásárolt. Ügyfelem a vételár felét előlegként kifizette, erről az eladó előlegszámlát bocsátott ki a banki jóváírás napját szerepeltetve teljesítési időpontként. A gép birtokbaadása, beüzemelése megtörtént, a nyomdagép üzemel. Az értékesítésről készült adásvételi szerződés szerint a kft. a vételár második felét 12 havi részletben fizeti meg az eladónak. A szerződében kiemelik, hogy mindaddig, amíg a kft. ki nem fizeti a teljes vételárat, addig a nyomdagép az Eladó kizárólagos tulajdonát képezi. Az Eladó nem hajlandó kiállítani a számlát a nyomdagépről, mivel arra hivatkozik, hogy a kft. még nem fizette ki a vételárat, így nem is szerzett tulajdont felette. Mindezen túl az Eladó az esedékes részletekről áfás számlát kíván kiállítani. Álláspontunk szerint a teljes vételárról kellene kiállítani a számlát, amelyen teljesítési időpontként a birtokbaadásnak kellene szerepelnie, az egyes részleteket pedig nem kell számlázni, mivel ott már csak a vételár részletekben történő megfizetése fog történni! Kérjük a szíves iránymutatását a számlázásra vonatkozóan! Köszönettel, Kiss Zoltán
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
