6235 találat a(z) ÁFA cimkére
Vendéglátás 5 százalékos áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. kávézót üzemeltet. A cégbíróságon bejegyzett tevékenységei: 5630 Italszogáltatás, 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás illetve 4761 Könyv-kiskereskedelme, 4779 Használtcikk bolti kiskereskedelme (használt könyvek értékesítésére). Az önkormányzat által kiadott hatósági nyilvántartásban a tevékenység formája: üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység A termékek megnevezése: 1.1 Meleg-, hideg étel ( előre csomagolt szendvics) 1.2 Kávéital, alkoholmentes- és szeszes ital 1.3 Csomagolt kávé, dobozod, illetve palackozott alkoholmente és szeszes ital 1.4 Cukrászati készítmény, édesipari termék Kereskedelmi tevékenység jellege: kiskereskedelem - vendéglátás Szeszes ital kimérést nem folytat. Helyben készítenek melegszendvicseket, melegítenek mirelit pékárut. Készítenek kávés italokat, turmixokat. Szervíroznak süteményeket, tortákat. A helyben fogyasztást 5 százalékos áfával értékesítik. Helyesen teszik? Vonatkozik a tevékenységükre az 5 százalékos áfakulcs, és így turizmusfejlesztési hozzájárulásra is kötelezettek? Köszönettel!
Helytelen teljesítési dátummal kiállított számla befogadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Befogadható és lekönyvelhető-e egy helytelen, a valósnál későbbi teljesítési dátummal kiállított szállítói számla, ha a befogadó cég a könyvelésében a teljesítésigazolással alátámasztott, helyes teljesítési dátumra könyveli a számlát, és ennek megfelelően vallja be a levont áfát? A konkrét esetben 2017-es decemberi teljesítés történt, az ellenérték egyébként díjbekérő alapján már a teljesítés előtt ki lett fizetve). A szállító elfelejtett számlázni, 2018 decemberében kiállította a számlát, de 2018 decemberi teljesítési dátummal (és ezt nem is hajlandó megváltoztatni). Én most befogadnám a számlát, lekönyvelném 2018 decemberére, és önrevíziót nyújtanék be a 2017. IV. negyedévre az áfa visszaigénylésére. Köszönettel. Meleg József
Optometriai tevékenyság áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 8690 egyéb humánegészségügyi (optometrista) ellátást is végző optikai szaküzlet, a szemüvegek értékesíthetősége érdekében látásvizsgálatot is vállal. A szolgáltatás ellenértékeként van, amikor számláznak külön vizsgálati díjat, van, amikor a szemüveg ára magában foglalja az optometria díját is. Meg szeretném kérdezni, hogy amikor felszámítanak díjat, akkor az mentes-e az áfa alól vagy áfás? Mi áfás tevékenységnek ítéltük meg és a kapcsolódó vizsgálati eszközök áfáját vissza is igényeltük. Eljárásunk helyes volt-e? Szíves válaszadását köszönöm.
Ukrán számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. ukrán eladótól vásárol árut. A vámügyintézést külsős cég végzi. Vámhatározat alapján az áfát befizeti a kft. Az áfabevallás soraiban kell-e szerepeltetni a számla összegét? Ha igen, mely sorokban? Tisztelettel.
Javításra behozott termék ideiglenes áfája visszaszállításkor II.
Kérdés
Az azonos című korábbi kérdésemre érkezett válasz nem válaszol a kérdésre. Egyáltalán nem kérdeztem a vámról, a kérdés az importáfa kezeléséről szólt. Az importáfával kapcsolatban semmilyen válasz nem érkezett... A kérdés a következő volt: A társaság EU-n kívülről gépet hoz be javításra. Vámoláskor importáfát kell fizetnie utána, melyet befizetés után a bevallásban levonásba helyezünk. Javítás után a gépet visszaszállít kerül az adott EU-n kívüli országba. Ekkor újra megállapít a vámhatóság egy áfatételt, ami visszakérhető. Ha a társaság visszakéri ezt az összeget, akkor úgy gondoljuk, hogy a társaságnak fizetendő adója keletkezik. Ha ez így van, akkor az áfabevallás melyik sorában kell ezt a fizetendő adót szerepeltetni? Illetve helyes-e ez az eljárás, tekintettel arra, hogy a két importáfa összege esetenként el is tér egymástól?
Bt. megszűnésekor ingatlan utáni áfa
Kérdés
A bt. 2019.02.01-ével elindította egyszerűsített végelszámolását. A társaság tulajdonában van egy gazdasági épület az alakulástól kezdve. Az alakulás éve 1998 volt. A cég az ingatlant adóköteles gazdasági tevékenységéhez használta, kisebb karbantartásokat megcsináltatott az évek alatt, és az áfát ez után visszaigényelte. Most megszűnéskor az ingatlan a vagyonfelosztási javaslat alapján kerülne kiadásra a bt. tagja részére. A bt. az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg, ingatlan tekintetében nem választott adókötelezettséget. Kérdésem: megszűnéskor az ingatlan után van-e áfafizetési kötelezettség? Köszönöm a válaszát.
Áfa-visszaigénylés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. adószámát 2018. 05. 25-ei dátummal törölték, mivel elmulasztotta a beszámolóját beadni. A beszámoló beadása után 2018. 09. 12-ei dátummal visszaállították az adószámot. Kérdésem: Levonásba helyezhető-e egy 2018. 03. 29-ei teljesítésű számla? A cég éves áfabevalló. Kérem, mielőbbi válaszukat. Köszönettel:
Dél-koreai társaságnak értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar, műszereket forgalmazó társaság egy dél-koreai társaságnak értékesítene műszert. A dél- koreai társaságnak nincsen sem magyar, sem közösségi adószáma. Az értékesíteni kívánt műszer nem hagyná el magyarországot, mert a koreai társaság egy másik magyar cégnek kívánja értékesíteni. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben mivel nem történik meg az országból a műszer kivitele, a forgalmazó társaság a dél-koreai cégnek a magyar áfa felszámításával értékesíti az adott műszert?
Végelszámolás lezárásakor vagyonelem kiadásának szabályai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: Egy kft. a végelszámolás zárásához készül. A tárgyi eszközei között személygépkocsi is a tulajdonában ragadt, amelyre a beszerzéskor levonásba helyezte az áfát (bérbeadási tevékenysége céljából). A személygépkocsi a vagyonfelosztási javaslat szerint a tulajdonosnak kiadandó vagyonelem. Az áfatörvény 11. § (2) bekezdése alapján ez értékesítésnek minősül és a végelszámolást befejező cégnek áfafizetési kötelezettsége keletkezik a személygépkocsi piaci értéke alapján. Ennek bizonylatolása hogyan történik? A végelszámolás alatt álló cég áfás számlát állít ki a tulajdonos cég felé? Ha igen, akkor a tulajdonos cégnek lehet-e áfa levonási joga erre, amennyiben ugyancsak bérbeadási célra használja a személygépkocsit tovább? A végelszámolást befejező cég az áfát átháríthatja a tulajdonosra, akinek a vagyont kiadja? Ez utóbbi csak lehetőség? Az áfa áthárítása milyen bizonylat alapján történhet? A szgk. számlázásakor, amennyiben az áfa befizetéséhez ez szükséges, a végelszámolását záró társaság egyéb bevételt is elszámol még?
Utazási bérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérem szíves állásfoglalását, ha egy áfás főállású kisadózó vállalkozó helyi BKV bérletet vásárol magának, melyet tevékenységéhez is felhasznál (mert egy-két üzleti partneréhez tömegközlekedéssel jut el) lehetősége van-e az áfa tevékenységgel arányos részének levonására? Főtevékenysége szoftverfejlesztés. Milyen dokumentáció szükséges az üzleti célú felhasználás arányának meghatározásához? Egyéni vállalkozóként ebben a formában felmerül-e bármiféle egyéb közteher fizetési kötelezettség? Köszönettel: Domján Melitta
TEAOR 5610
Kérdés
Fenti címen kérdést tettek fel, amiben arról érdeklődött a kérdező, hogy ha mint egyéni vállalkozó, a szakmakódja szerint 561001-es, akkor felszámíthat-e 5 százalékos áfátt, illetve fizetnie kell-e a turizmusfejlesztési hozzájárulást. (A kérdés linkje: https://adozona.hu/kerdesek/2018_3_20_TEAOR_5610_bgf) Szerintem a szakértő válaszában nem volt alapos: a KSH-hoz irányította a kérdezőt, mondván az 5610-es TEÁOR nem jogosít 5 százalékos áfára, csak az 5530-as, ezért javasolta annak felülvizsgálatát, hogy jó SZJ számot alkalmaz-e az egyéni vállalkozó. Egyrészt: az SZJ nómenklatúra nem ismeri az 5610-es számot, és fordítva: a szakmakódjegyzék nem tartalmazza az 5530-as számot. Magyarán: az egyéni vállalkozók nem tudnak 5530-as számmal kezdődő szakmakódot kérni, miután a rendszerben ilyen nem létezik! Az éttermi, cukrászdai szolgáltatást nyújtó vállalkozó csakis az 561001-es szakmakódot kaphatja meg. Ez akkor most azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozók ki vannak zárva az 5 százalékos értékesítés lehetőségéből?
Ingatlanáfa és illeték kérdése átalakulás során
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az átalakulás során átadott ingatlanok áfájával és illetékével kapcsolatosan a következő kérdésem lenne. Az ingatlanértékesítés szabályai az átalakulás során is érvényesek, vagyis, ha az ingatlant átadó cég nem jelentkezik be az áfás értékesítés szabálya alá, akkor felmerülhet a mentes átadás miatt a 240 hónapos szabály alkalmazása, vagyis ebben az esetben megvalósulhat a korábban levonásba helyezett áfa részbeni visszafizetésének esete? Ha igen, akkor ez minden átalakulásra igazz, vagy vannak esetleg kivételek? Amennyiben az átadó bejelentkezik áfásnak az ingatlanértékesítés tekintetében, és az ingatlant a jogutódban részt venni nem kívánó magánszemély tag kapja meg, akkor az egyenes áfa felszámítása lép életbe az átadó adóalany részéről? A kedvezményezett átalakulás illetékmentessége minden esetben fenn áll-e, ha készpénzt nem visznek ki a kiváló tagok? Illetve, ha ugyanazon magánszemélyek törzsbetétjük egy részével maradnak a jogutódban, egy részével pedig kiválnak, és egy már létező társaságba viszik be az ingatlanokat, az esetben feltétel ez illetékmentességhez, hogy mind a fogadó cégben, mind az átadó cégben a törzsbetétjük aránya ugyanolyan maradjon, mint a kiválás előtt ? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Földesi Péter
Időbeli elhatárolás
Kérdés
Az alábbiakban esetkre vonatkozóan kérném a segítségüket, hogy melyik évben kell könyvelnünk a kimenő naplóba, illetve a bejövő naplóba, 2018-ban vagy 2019-ben, azaz melyik évben lesz a 311 illetve a 454 számlaszámra könyvelve? 1.) Árbevétel kiszámlázva 2019.01.15-én, a teljesítés időpontja 2019.02.14., megegyezik a fizetési határidővel, mert folyamatos teljesítésű az ügylet. A szövegben 2018. IV. negyedévi szolgáltatás szerepel. 2. Költségszámla kiszámlázva 2019 .01.16-án, a teljesítés időpontja és a fizetési határidő 2019.01.24., alanyi mentes a számla, és az elvégzett szolgáltatás 2018. IV .negyedévi teljesítés volt.
Külföldi árufuvarozás költségeinek elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem nemzetközi árufuvarozással foglalkozik, melynek kapcsán a következő a kérdésem: 1. A kamionok üzemanyagkártyával tankolnak, és az elszámolás a FLEETCOR Hungary Kft.-n keresztül kerül elszámolásra. Az elszámoláson az összegek fel vannak tüntetve euróban és forintban is. Az a kérdésem, hogy az elszámoláson feltüntetett forintösszeget könyvelhetem-e költségként – egyszerűen forintban –, ugyanis nem választottam az MNB középárfolyamos elszámolást. 2. A külföldi útdíj áfáját vissza lehet-e igényelni a külföldi adóhatóságtól? 3. Abban az esetben, ha a sofőr külföldön kártyával fizet, például adott hónap 1-jén, akkor a bankszámlakivonaton a terhelés 1-2 nap múlva jelenik meg. A bank a vásárlás napján érvényes árfolyammal számol a forintszámlán. Az 1-2 napos átfutási idő miatt szükséges-e árfolyamkülönbözetet számolni? 4. A kamion például Romániában fizet útdíjat. Erről egy nyugtát kap, melyen az útdíj román lejben van feltüntetve. A forintszámlán a bank ezt a valutát átváltja euróra, majd forintra. A forintra átváltott összeget elszámolhatom-e költségként, vagy más módszert kell alkalmaznom? (A bankszámlakivonat tartalma a következő: Könyvelés dátuma 01.24. Vásárlás külföldi kereskedőnél -10 PLN 2019/01/22 324,4000 HUF/EUR a terhelés összege 759 Ft.)
Személygépkocsi áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy vonatkozik e az új rendelkezés (50 százalékos áfalevonási jog) arra az esetre, amikor X Társaság előleget fizetett Y autókereskedőnek novemberben, decemberben aláírták Z bank lízingbeadóval a nyílt végű lízingszerződést. A számla kelte, a teljesítés, az esedékesség 2019 januári, a fizetendő 0-a, mivel a pénzügyileg rendezve sorban a kereskedőnek befizetett összeg került levonásra? Köszönettel!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
