61 találat a(z) visszáru cimkére

Visszáru árfolyama Kérdés

Számlahelyesbítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre kérném szíves állásfoglalásukat. Belföldi székhelyű társaságunk egy lengyel illetőségű társaságnak végez szállítási, tárolási és hulladékkezelési szolgáltatást belföldön. A külföldi illetőségi társaság nem rendelkezik sem EU-s adószámmal, sem pedig belföldi adószámmal (vagyis nem minősül adóalanynak), ezért részre a számlákat 27%-os áfatartalommal állítjuk ki. Az áfabevallásban ezen tételeket a bevallás 07. sorában tüntetjük fel. Szerződésünk értelmében bizonyos feltételek teljesülése esetén, a kezelési díj helyesbítésére, visszatérítésére kerülhet sor. (Kvázi: szolgáltatás ”visszáru” jelleggel). Helyesen járunk-e el, ha mínuszos számlát állítunk ki erről a lengyel vállalkozás részére? Kérjük szíves állásfoglalását a visszatérítendő kezelési díj számlázásával, valamint ezen tételek áfabevallásban történő szerepeltetésével, az áfa visszaigénylésével kapcsolatosan. Válaszát köszönöm. Bokodiné Radics Erika

Visszáru, raklap Kérdés

Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari cég vagyunk. Az online számla-adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek, mint visszárus tételek, új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a STK számviteli elszámolása a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csere raklapot, mi kiszámlázzuk az értékét. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoznak vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázzák felénk? Köszönettel: Takács Zsuzsanna

Visszáru Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szakmai állásfoglalását számlakorrekciók kapcsán. Cégünk építőanyag-kereskedéssel foglalkozik. Amennyiben vásárlójától terméket vesz vissza, és számára jóváíró számlát állít ki októberben – például egy május hónapban vásárolt anyagokból október hónapban a maradék, egész, sértetlen csomagokat visszahozza a vevő – azon milyen dátumokat kell feltüntetni, illetve az áfabevallásban mikor és milyen módon kell, hogy szerepeltessük a számlát? Kérdésem még, hogy van-e eljárási különbség az ár utólagos jóváírása, módosítása, valamint visszáru esetén? Hogyan kell eljárni helyesen sztornó, jóváíró, módosító számlázás esetén? Szakértő válaszát előre is megköszönve, tisztelettel!

Visszáru számlázása Kérdés

Kérdésem egy 2019. 07. 27-ei írásukkal kapcsolatos: "Visszaküldött áru esetén kinek a feladata a visszáru kiszámlázása? Úgy tudom, hogy a legtöbb esetben az eladó dolga ez, de – ha jól tudom – vannak esetek, amikor a vevő feladata kiszámlázni a visszavitt árut. Kérném szépen a szakvéleményét! Olvasónk kérdésére Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: A kérdés megválaszolásához azt kell eldönteni, hogy önálló, az eredeti értékesítéstől független ügyletről van-e szó vagy sem. ....Új ügyletről beszélünk akkor, ha a felek közötti szerződésből az derül ki, hogy bizonyos feltételek esetén a vevő kérésére az eladó köteles lesz átvenni a már eladott – hibátlan – árut vagy annak egy részét. Ez csak akkor állhat elő, ha az eredeti ügyletet már teljesítették.Vagyis kétszer történik tulajdonátszállás: az eredeti értékesítéskor és a visszaértékesítéskor." Kérdésem: gyártóként, nagykereskedőként és az adott márka kizárólagos magyarországi forgalmazójaként, aki kiskereskedő partnerein keresztül, határozatlan idejű keretszerződés mellett, folyamatosan szállít és visszaszállít, ha megfelel a szerződésben rögzített visszaszállítási feltételeknek (lejárat, minőség), miért vagyok köteles önálló ügyletként kezelni, és hogyan történhet, hogy a vevőm "diktál" és számláz vissza felém, mintha ő lenne az általam gyártott termék eladója? Számvitelileg és jogilag is kérdéseket vet fel ez az értelmezés. Köszönettel várom a válaszát!

Visszáru áfa szemszögéből Kérdés

Tisztelt Szakértők! A https://adozona.hu/kerdesek/2018_4_19_Visszaru_afa_szemszogebol_szamlak_anh cikkben az egyik kérdező hivatkozik valamilyen NAV-állásfoglalásra, amely szerint a visszáru külön ügyletként kezelendő. A kérdésre adott szakértői válasz szerint a visszáru nem külön ügyletként kezelendő, és számlamódosításnak minősül. Ennek a kérdésnek elég sok konzekvenciája van (számla lejelentés, áfa stb.), emiatt tehát fontos. A mi nagyker vállalkozásunk évente több tíz alkalommal adja el ugyanazt az árut ugyanazoknak a kiskereskedőknek. Amennyiben a visszáru nem külön ügyletként kezelendő, akkor kérdezném, hogy amikor visszahoz egyet, akkor a sok korábbi eladásszámla közül melyik eladás számít az eredeti számlának? Nem lehet megkülönböztetni, hiszen az áruk ugyanazok az összes számlán. A legutolsó? A legelső? A naptári évben legelső? Őszintén megvallva én nagyon nehezen tudom a visszáru számlázását számlahelyesbítésként értelmezni, de ez persze legyen az én bajom, ellenben nem tudom, hogy az eredeti számla megtalálása a fenti példámban hogyan tud működni. Örülnék, ha a válaszban kitérnének arra, hogy valóban van-e NAV-állásfoglalás arról, hogy a visszáru külön jogügylet, illetve örülnék, ha fény derülne a válaszból annak a logikájára, hogy miért akarják a visszárut mindenáron egy eredeti ügylet módosításaként értelmezni a szakmában. Mindenféle segítő választ előre is megköszönök!

Visszáru késztermék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gyártó cég vagyunk, eddig nem vezettünk év közben készletnyilvántartást, januártól szeretnénk bevezetni. Kérdésem a következő: hogyan kell kontírozni, ha az értékesített készterméket (készletcsökkenés T581 K251) később a vevő visszaszámlázza? Eddig visszáruként kezeltük T814. Hogyan veszem vissza készletre, és milyen értéken, hiszen a vevő nem az önköltségi, hanem az értékesítési árán fogja azt nekünk visszaszámlázni. Válaszát előre is köszönöm! Tné Gombár Ágnes

Visszáru számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék arról, hogy visszaküldött áru esetén kinek a feladata a visszáru kiszámlázása? Úgy tudom, hogy a legtöbb esetben az eladó feladata ez, de – ha jól tudom – vannak esetek, amikor a vevő feladata kiszámlázni a visszavitt árut. Kérném szépen a szakvéleményét ebben a témában. Válaszát előre is köszönöm!

Számlázás és áfa visszautalás során Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az alábbi eset kapcsán: fuvarozó vásárolt egy EURO5 környezetvédelmi besorolású gépjárművet, melynek bruttó értékét átutalta 06. hó végén az eladónak. Mint kiderült, a jármű az ígérttel ellentétben mégsem E5-ös, csak E4-es. A gépjármű bruttó árát így az eladó visszautalta részére. 07. hó elején, 03-án. Az egyik kérdés az, hogy ez esetben az eladónak vissza kell postáznia a vételár számláját a fuvarozó felé? Hogyan tudják a visszafizetést szabályosan számlázni a pénzforgalom igazolása miatt? A fuvarozó mint vevő negyedéves áfabevallásos. A részére visszautalt összegről neki áfát kell fizetnie? A gépjármű eladójának lenne egy új vásárlója a járműre. Az eladó havi áfabevallásos. Ha ezt a járművet az új vevő kifizeti, akkor az eladónak újra áfát kell fizetnie a gépjármű után abban az esetben, ha már az első értékesítés után ezt megfizette? Segítségét előre is köszönöm!

Visszáru értelmezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőanyag-nagykereskedő cég úgy állapodik meg partnereivel, hogy a szerződésszerűen teljesített, (értékesített) raktáron tartott terméket visszaveszi (visszavásárolja), amennyiben a vevő jelzi, hogy nem tudja azt felhasználni (pl. többet vett belőle, tévesen rendelt, tehát az eladó részéről hibás teljesítés nem merül fel.) Adótanácsadók írásait olvasva úgy értelmeztük, a visszavásárolt terméket a vevőnek kell visszaszámlázni, tekintettel arra, hogy a terméket kétszer adják el. Erre az álláspontra utal a NAV Online Számla tudásbázis rendszerében, 2018. 07. 31-én publikált „Göngyöleg számlázása az online számla korszakában” megjelent írás is. Társaságunk leszámlázza, amikor a terméket eladta. Az eredeti vevő akkor számlázza le, amikor a terméket visszavettük. Kivitelező cégek felvetették azt a problémát, hogy nekik nincs lehetőségük visszaszámlázni, mert nincs benne a tevékenységi körükben, nincs működési engedélyünk stb., tehát nekik nincs lehetőségük értékesíteni. A fenti ügyben, hogyan kell helyesen eljárni? Milyen törvény előírásaira hivatkozhatunk partnereinknek? Köszönjük válaszukat.

Számlázás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elfogadható az a számlázási gyakorlat melyben egy számlán belül kezelik az adott értékesítést és mínusz előjellel egy régebbi áru visszavételét (minőségi vagy egyéb ok miatt), vagy külön számlát és számlát helyettesítő bizonylatot kell kiállítani? Köszönöm!

Visszáru számlával Kérdés

Tisztelt Szolnoki Béla ! Korábbi válaszával kapcsolatban lenne még egy kérdésem. Az előző ügyben a konkrét gyakorlat: egy vevő visszahozza a korábban (például 1 hete ) megvett árut, mert nem használta fel. Ezt a bolt visszaveszi tőle. Korábban nyugtát kapott a vásárlásról a vevő, most pedig névre szóló készpénzes számlát állítanak ki (negatív számlát) a visszáruról. Nem helyesbítés, módosítás történik, hanem visszavétel. Pénztárgépbe egyéb kiadásba ütik, nem tudnak nyugtát kiállítani. Pénztárgépesek azt mondták, hogy ezt a gép nem tudja. Ott a funkció hozzá, de nem képes rá a gép. Véleményem szerint a helytelen gyakorlat az online pénztárgép miatt van. Kérem szakértő javaslatát a helyes eljáráshoz a visszáruval kapcsolatban, amennyiben tovább folytatják a készpénzes számla kiállítását. Köszönettel.

Visszáru kezelése Kérdés

Tisztelt Cím! Állásfoglalásukat szeretném kérni a következő gazdasági esemény megítélésében. Egyik szállítónktól 2018. júliustól rendszeresen nagy összegben vásárolunk (az egyes számlák áfatartalma rendre meghaladja a 100 ezer forintot). Ezekből a szállításokból heti rendszerességgel visszáruzunk tételeket (például minőségi kifogás miatt). A szállító ezekről jóváíró számlákat állít ki, ahol mindenegyes sornál feltünteti az eredeti számlaszámot, amin elhoztuk az árut. Az online számlarendszerben jelenti ezeket a jóváíró számlákat. Amikor átvettük az árut, minden rendben volt a szállítással (mennyiség, ár stb.). Kérdésünk, hogy a visszáru ügylet alapot ad a számla módosításnak? Ezek a visszaküldések nem lehetnek különálló ügyletek? Ez a kérdés azért nem mindegy, mert akkor a bejövő oldali számlákat nekünk is hasonlóképpen kell jelenteni az áfabevallásban. Ráadásul egy eredeti számlához több, akár 20-30 jóváíró számla is kapcsolódhat majd az elkövetkező 1-2 évben. Ráadásul például a 8. jóváíró számlában nem az eredeti számlát kell előzmény számlaként jelölni, hanem a 7. jóváírót, így kell egy értékesítési láncolatot képezni és a havi bevallás mellékletében jelenteni. Ez a folyamat hihetetlen adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra. Köszönettel: István

Pénztárgéphasználat melletti számlázás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft. pénztárgépet használ, azonban a visszárut és göngyöleg-visszavételt nem tudja beütni a pénztárgépbe (nem képes mínuszos áfás nyugta kibocsájtására, azt a pénztárgépben egyéb kiadásban tudják szerepeltetni, de áfa forgalomból nem veszi le a gép), így arról minden esetben áfás számlát állítanak ki. Kell-e ezen számlákat a PTGSZLAH nyomtatványon jelenteni? Köszönettel.

Visszáru, eltérő áfakulcs Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk megállapodott egy vevőjével hogy 2008-2009 év folyamán vásárolt termékeket visszaveszünk tőlük csökkentett áron. A jóváíró számlát úgy állítottuk, hogy hivatkoztunk arra az eredeti számlára, amiben a terméket értékesítettük. Azonban – mivel akkor 20 százalék áfával történt az értékesítés – a jóváíró számlában is 20 százalék áfát szerepeltettünk. Partnerünk nem fogadja el a jóváíró számlát, mondván hogy jelenleg 20 százalékos áfával nem lehet számlát kiállítani. Azt kérik hogy a jóváírást 27 százalékos áfával állítsuk ki. Véleményem szerint nem állíthatjuk ki 27 százalékos áfával a jóváírást egy olyan számlára hivatkozva, ahol 20 százalék áfával számláztuk ki a terméket. A megoldás esetleg az lehetne, ha a vevő számlázná vissza részünkre a terméket. Ezzel kapcsolatosan szeretném megkérdezni, hogy mi az Ön véleménye? Segítségét előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink