29 találat a(z) vevőkövetelés cimkére

Behajthatatlan követelés, értékvesztés elszámolása Cikk

Olvasónknak egy behajthatatlan követeléssel és az ehhez kapcsolódó értékvesztés elszámolásával gyűlt meg a baja. A kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

Értékvesztés, behajthatatlan követelés Kérdés

Értékvesztés elszámolása Kérdés

Pénzforgalmi áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áfa adónemben pénzforgalmi adózást alkalmazó kft. – könyvelőváltás utáni – nyitó tételei között szerepel több olyan vevői számla, amelyeket pénzügyileg a vevő még nem rendezett, és most kiderült, hogy már felszámolásra is került, tehát nem is fog. Értékvesztés eddig nem került elszámolásra. Tervezzük, hogy a vevőkövetelést egyéb ráfordításként kivezetjük a könyvekből. Az a kérdésünk, hogy ebben az esetben a kimenő számlák meg nem fizetett áfáját önök szerint elfelejthetjük, vagy esetleg meg kell fizetni? Köszönettel: István

Vevőkövetelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adózó eladta termékét partnerének, kiállította a számláit, partner elismeri év végén nyilatkozattal a vevőkövetelés összegét. Közben a partner TÉSZ-szé alakult, ahol az adózó is tag. Adózó vevőkövetelései több évesek, a TÉSZ beruházások fedezetére "tartja vissza" az adózó vevőköveteléseit, melyről taggyűlési határozatban rendelkeztek. Partner taggal szembeni hosszúlejáratú kötelezettségként tartja nyilván a számlák összegeit. Kérdésem, hogy az adózó oldalán vevőkövetelésként kell a mérlegben kimutatni, avagy hosszúlejáratú pénzügyi eszközök között, ha ott, milyen jogcímen? Köszönettel: Kiss Anita

Engedményezés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely pénzügyi nehézsége miatt a szállítója részére a szállítóval szemben fennálló kötelezettségét a vevő követelése egy részének "átengedésével" kíván eleget tenni. Azaz, a saját vevőinek egy részét kiértesítette, hogy mely számláit ne neki, hanem a szállítónak fizesse ki. A megállapodás értelmében a szállítóhoz egy hónap alatt befolyt tényleges összeggel fog csökkenni a szállítóval szembeni kötelezettsége. Tegyük fel, hogy a befolyt összeg 5 millió forint. Azaz ennyivel csökken majd a kötelezettsége. Hogyan történik az 5 millió forint könyvelése a szállító és a vevő oldalán? Tehát annál, akihez befolynak a harmadik felektől az összegek, és annál, aki "engedményezte", hogy a vevői a szállítójának fizessenek. Konkrét kontírozással kérném a segítségét. Köszönettel

Osztalékfizetés külföldi anyacégnek Kérdés

Kedves Kollégák! Egy kft. tulajdonosa amerikai anyacége. A kft. könyveiben szerepel osztalékfizetési kötelezettség, illetve az anyacég tartozik a kft.-nek több számla értékével. Jár-e bármilyen adókötelezettséggel, ha a két ügyletet összevonják, az osztalékot nem átutalják az anyacégnek, hanem beszámítják a kft. vevőkövetelésébe? Mire kell figyelni a kompenzálás során? Köszönettel: Czerván Klára

Vevőkövetelés eladása Kérdés

Kft. szeretne megszűnni végelszámolással. Van vevőkövetelése garancia-visszatartás miatt, ami még nem járt le. Eladhatja-e ezt a vevőkövetelést a tagja részére, amiből vissza tudná fizetni a tagi kölcsönt? Milyen terhekkel kell számolni?

Önrevízió, taocsökkentés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk a korábbi években nem csökkentette társasági adójának alapját a 365 napon túli vevőkövetelések 20 százalékával. Kérdésem az, hogy ezt önrevízióval megtehetjük 2011-ig visszamenőleg? Válaszát előre is köszönöm!

Vevőkövetelés Kérdés

Egy vállalkozót a megrendelője nem fizette ki 2014. évben. A vállalkozó ügyvédhez fordult, aki nem tudta behajtani a pénzt. Mivel a bírósági, illetve a további ügyvédi költségeket a cég nem tudta fizetni, a rendelkezésre álló információk alapján valószínűleg ez a pénz nem fog megérkezni. Jól gondolom-e, hogy erre a követelésre értékvesztést kell elszámolni, a mérlegben nem mutatható ki ez követelésként? Sajnos a munkavállalókat sem tudta a cég kifizetni az előbbiekből kifolyólag. Kérdés: azon munkavállalók bérkifizetési kötelezettségét kivezethetem-e a könyvekből, akik aláírták a munkaviszony megszüntetését közös megegyezéssel 2014. évben, melyben lenyilatkozták, hogy a céggel szemben további követelésük nincs, és azóta sem követelték az elmaradt bérüket.

Vevő vagy elhatárolás? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két kft. közötti szerződés szerint a bérleti díjat a tárgyhó utolsó munkanapjáig fizeti meg a bérbevevő, készpénzes számla ellenében. A 2015. decemberi díjfizetés viszont késve történt meg, csak 2016. 01. hóban került rá sor, és a bérbeadó ekkor állította ki készpénzfizetési számlát is. Hogyan kell lekönyvelni mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél ezt a készpénzes számlát az árbevétel és az áfa tekintetében az évváltás miatt? Köszönöm a választ.

Pénzforgalmi áfa – vevőkövetelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a pénzforgalmi áfával kapcsolatos. Pénzforgalmi áfa választása esetén a vevőkövetelés áfája mikor lesz esedékes? A vevő a fizetési határidőre nem teljesítette a kötelezettségét. Mi ilyenkor a jogkövető eljárás. Mi történik, ha a vevőkövetelés behajthatatlan lesz?

Értékvesztés-visszaírás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk korábban értékvesztést számolt el egy vevőkövetelésre 100 százalékban, amit a következők szerint számolt el: T:8661. Értékvesztés K:315. Követelések értékvesztése. Kiderült, hogy időközben a követelés behajthatatlanná vált, mivel a vevőt törölték a cégnyilvántartásból. A kérdésem az, hogyan tudjuk kivezetni a könyvekből a követelést? Visszaírjuk az értékvesztést, majd kivezetjük a követelést? Helyes-e így: T:315 K: 9661. Értékvesztés visszaírása T: 869 Különf.egyéb ráf. K: 311 Behajthatatlan köv. kivezetése. Ha ez nem helyes, hogyan járjunk el? Társaságiadó-korrekciós tételek kapcsolódnak-e hozzá? A behajthatalanság oka: bíróság előtt nem érvényesíthető.

Követelés-értékvesztés-behajthatlanság Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunknak vevőkövetelése áll(t) fenn egy olyan céggel szemben, amelyet a cégbíróság már törölt, ugyanis felszámolás alá került, és a felszámolás be is fejeződött. A felszámolási eljárás során nem nyújtottunk be kifizetési igényt, mert nem tudtunk róla, hogy felszámolás zajlik. Az első kérdésem az, hogy ha ilyen esetben a követelést behajthatalanság miatt kivezetjük, mi a behajthatatlanság oka? Bíróság előtt nem érvényesíthető? Ez azért fontos, mert ebben az esetben a tao-törvény szerint adóalap-növeléssel jár a követelés ráfordításként történő elszámolása. Továbbá kérdezném, hogy mit fed le a "bíróság előtt nem érvényesíthető" kifejezés. A harmadik kérdésem ugyanerre az esetre vonatkozik: mi az elszámolás helyes módja, ha a fent említett követelésre a cégünk korábban már értékvesztést számolt el, és azzal megnövelte a társasági adó alapját? Jól gondolom-e, hogy az értékvesztést vissza kell írni egyéb bevétellel szemben, és ehhez kapcsolódik egy taoalap-csökkentő tétel, és behajthatatlanság miatt a követelést kivezetni az egyéb ráfordításokkal szemben? Taoalap-növekedéssel együtt, amennyiben a követelés "bíróság előtt nem érvényesíthető" vagy "elévült". A két társaság nem kapcsolt vállalkozás, a partnerünk nem magánszemély.