12 találat a(z) vevői követelés cimkére

Előlegszámla mint vevői követelés Kérdés

Vevőszámla kiegyenlítése végrehajtás útján Kérdés

Elévült kötelezettség kivezetése Kérdés

Vevőkövetelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adózó eladta termékét partnerének, kiállította a számláit, partner elismeri év végén nyilatkozattal a vevőkövetelés összegét. Közben a partner TÉSZ-szé alakult, ahol az adózó is tag. Adózó vevőkövetelései több évesek, a TÉSZ beruházások fedezetére "tartja vissza" az adózó vevőköveteléseit, melyről taggyűlési határozatban rendelkeztek. Partner taggal szembeni hosszúlejáratú kötelezettségként tartja nyilván a számlák összegeit. Kérdésem, hogy az adózó oldalán vevőkövetelésként kell a mérlegben kimutatni, avagy hosszúlejáratú pénzügyi eszközök között, ha ott, milyen jogcímen? Köszönettel: Kiss Anita

Vevői követelés kivezetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy építőipari anyagot értékesítő cégnél 2006 és 2009 között jelentős vevői követelés halmozódott fel, amit nem tudtak behajtani. Ez 50 milliós nagyságrendű. Az iratokat átnézve mindegyik cég már felszámolásra került. A cég irataiban van, ahol vannak felszámolási iratok, vagyonfelosztási javaslat, tehát látszik, hogy bent volt a felszámolásban, de nem térült meg. Van ahol csak bírósági végrehajtási irat van, és van, ahol tértivényes és ügyvédi felszólítások vannak. A kérdésem az, hogy mivel felszámolták már a cégeket, ezeket a vevői követeléseket kivezetheti-e a kft. év végével? Egyéb ráfordításként elszámolhatja-e, ebben az esetben nem kell a társasági adónál adóalapnövelő tételként szerepeltetni, mivel felszámolt cégekről van szó? Várom válaszát.

Részesedés megszűnése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.-nk nem jelentős részesedéssel rendelkezik egy másik kft.-ben. A részesedésünket ki kell vezetni mert a kft.-ből ahol a részesedésünk van felszámolták és törölték a cégjegyzékből. A korábbi években a részesedés értékével megegyező összegű értékvesztést képeztünk, ezért a részesedés kivezetésének a könyvelése az alábbi lenne T179 K171. Társaságunknak van szállítói kötelezettsége -nagyobb összegben - és van vevői követelése is a részesedést képző felszámolt, illetve törölt kft.-vel szemben. A szállítói kötelezettség és a vevői követelés kivezetését hogyan könyveljem? A 2016-tól hatályos előírások szerint árfolyamnyereség, árfolyamveszteség és összevezetve nettó módon vagy egyéb bevétel, illetve ráfordításként? Köszönettel

Értékvesztett vevő kivezetése Kérdés

Ügyfelem vevője valamennyi számlájára 100 százalék értékvesztést számolt el az évek során. 2015-ben a vevő számláit behajthatatlanság miatt a könyveiből kivezette. A könyvelésben az 'értékvesztés 86'-os számla K oldalán számolta el az értékvesztés 100 százalékos összegét, és a behajthatatlan követelés 86-os főkönyvi számla T oldalán számolta el a kivezetést. Így a főkönyvben van egy 86K, illetve egy másik 86T oldali –az előzővel azonos – egyenlegű főkönyvi szám. Helyes így az elszámolás? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK

Garanciális visszatartás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.-nk építőipari munkát végzett egy másik kft. részére. A számla kiállításakor garanciális visszatartást tüntettünk fel a számlán, illetve a teljesítési igazoláson. A számla összegét átutalták, a garanciális visszatartás összege maradt fent a 311-en, vevői követelésként. A kérdésem az lenne, hogy amíg ki nem egyenlítik a garanciális visszatartást, addig a 311-en marad követelésként (2 évig), vagy át kell vezetni más főkönyvi számra? Továbbá kérdezném, hogy céltartalékot kell-e képezni a garanciális visszatartás összegére? Esetleg vannak-e egyéb tudnivalók ezen témával kapcsolatban? Köszönettel.

Vevői követelés kivezetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretnék választ kapni: Egy cég termékeket értékesített egy magyar cégnek. Szerződés szerint az átvétel után 8 napon belül lehet reklamálni. A vevő csak később kezdett reklamálni, illetve visszaküldte a számlát. A szállító cég újra postázta, a vevő ismét visszaküldte. Megjegyzem, hogy közben már használt bizonyos termékeket. A szállító cég bíróságra vitte az ügyet. A számviteli törvény szerint csak elismert követelés szerepelhet a mérlegben. Véleményem szerint ezt a vevői követelést ki kell vezetni, mert nem elismert. Esetleg a nullás számlaosztályban nyilvántartjuk. Helyes-e az a megoldás, hogy a vevői követelésből kivezetjük a nettó árbevétel csökkentésével az áfát (amit bevallott, befizetett) átvezetjük egyéb követeléssorba. Ezt nem akarjuk visszaigényelni, mert nem tudható, hogy mi lesz a per vége! További kérdés, hogy az értékesített termékeket, melyek még mindig a vevőnél vannak, hogyan rendezzük a könyvelésben? Mert ha az árbevételt csökkentjük, az ELÁBÉ-val is kell valamit tenni. Esetleg készletre venni, mint idegen helyen tárolt árut az ELÁBÉ-val szemben? Kérném szépen válaszukat köszönettel: Sz.M.

Rontott számla Kérdés

Tisztelt Szakértő! Olyan problémám van, hogy egy 2013. évben kiállított számláról most derült ki, hogy rontott volt és még annak idején lett helyette kiállítva egy másik. A könyvelésben viszont vevői követelésként szerepel a rossz számla. A legnagyobb baj az, hogy az eredeti példány nincs meg. Mi lenne a megoldás? Köszönettel.

Vevői követelés átminősítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőben kérném szakértelmüket. Egy vevői követelésünk átminősítését szeretnénk, kisebb részben üzletrész-vásárlással, a többit kölcsönnel, részletfizetéssel és kamatmeghatározással. Gazdasági társaságokról van szó. Minden lehetséges megoldás érdekel a vevői követelés átminősítésére. Várom mielőbbi válaszukat. Köszönettel: Herczeg Katalin

Mikrogazdálkodói beszámoló: ezekre az eltérésekre figyeljen! Cikk

A mikrogazdálkodói beszámoló készítése során számos speciális előírást kell figyelembe venni. Folytatjuk az első alkalommal idén május 31-éig beküldendő beszámoló fontos részleteinek ismertetését.