68 találat a(z) válás cimkére
Illetékfizetés válás után vásárolt lakásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Válás után a 2010-ben vásárolt lakás a volt feleség tulajdonában marad, eddig a férj nevén volt bejegyezve a földhivatali tulajdoni lapon. A feleség fizet 10 millió forintot a férjnek, aki másik ingatlant vásárol (körülbelül 20 millió forintért). Mi után kell illetéket fizetnie a férjnek és a feleségnek?
Az EU főtanácsnoka szerint nem ismerhető el egy vallási bíróság által kimondott válás
Cikk
Nem ismerhető el egy kizárólag vallási bíróság által, egyoldalúan kimondott válás, különösen, ha az diszkriminatív jellegű – ismertette az uniós főtanácsnok véleményét az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.
Lízingelt autó kivezetése szünetelő egyéni vállalkozásból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2013.10. hótól lízingelt egy tehergépkocsit. 2016. 03. 01-től családi okok miatt szünetelteti a vállalkozását (elváltak). A válás során megállapodtak, hogy a vállalkozásban levő tehergépkocsit – a nyíltvégű lízing lejárata utána – a volt házastárs, mint harmadik személy kapja meg. Kérdésem, hogy az egyéni vállalkozásból így hogyan kerül ki a tárgyi eszközök közül a tehergépkocsi, hiszen annak havi törlesztőrészleteit, és a vonatkozó költségeket is elszámolták? A váláskor meglévő árukészletet az egyéni vállalkozó eladta a volt házastárs bt.-jének, de az eszközök közül nem vehette meg a tehergépkocsit, mert a Lombard csak úgy járult volna hozzá, ha ki lett volna egyenlítve az összes hátralévő tartozás! Köszönöm válaszát: T.K.
Ingatlanértékesítés adózása
Kérdés
2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint.
Brexit: nem hajlandók bármennyit fizetni a válásért a britek
Cikk
A Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter szerint Nagy-Britannia biztosan nem fizet százmilliárd eurót az Európai Uniónak.
Házasság felbontásából származó ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az ügyfelem házassága megszűnésekor egy 10 évvel korábban megvásárolt ingatlannak 2015. évben, a korábbi 50 százalékos tulajdoni részét is megkapta a vagyonközösség megszüntetésekor. Ezt az ingatlant értékesítette 2016. évben. Kérdésem az, hogy terheli-e az ügyfelemet szja-fizetési kötelezettség a házassági vagyonközösség megszüntetéséből származó másik 50 százalékos rész értékesítése miatt? Ha igen, milyen összeget kell figyelembe venni ennek az alapjául?
Egyéni vállalkozás vagyonmegosztása válás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó férj a vállalkozásában két üzletet üzemeltet bérelt helyiségben. Évközben válására tekintettel a volt feleséggel abban állapodnak meg, hogy az egyik üzletet az árukészlettel együtt a feleség viszi tovább saját egyéni vállalkozásában. Kérdésem, hogy a férj egyéni vállalkozásban a vagyonmegosztásra tekintettel a készlet és berendezési tárgyak vonatkozásában keletkezik-e valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm.
Katás bt. – vagyonmegosztás
Kérdés
Egy betéti társaság 2014.01.01-től katásként adózik. Két tulajdonos van (férj és feleség) 50-50 százalékos arányban. A bt.-beltag maga után fizeti az 50 ezer forintot. A kültag nem fizet. Válás esetén jár-e a kültagnak tulajdoni arány szerint bármilyen összeg? Ez után kell-e adózni? Amikor áttértek a katára, nagy összegű tagi kölcsön volt a cégben.
Lakáseladás válás után
Kérdés
Tisztelt Adózóna! 2012 májusában 15 millió forintért vettünk egy félkész lakást ½ - ½ részben feleségemmel közösen. Ráköltöttünk az én nevemre és a feleségem nevére szóló számlák alapján 8 millió forintot még a házra. Feleségemmel elváltunk 2015. 06. hóban, meg is vásároltam tőle az ½ részét 4,5 millió forintért. Már egyedül én, 1/1 arányban adtam el a házat 38 millió forintért, 2015. 08. hóban. Kérem segítsenek benne, hogy mennyi szja-t kell bevallanom, és befizetnem az adóbevallásomban? Csak a nagyobb értékű dolgokat lehet elszámolni (például ablak), de például egy kád számláját már nem? Csak az én nevemre szóló számlákat, vagy az akkor még fennálló házasság miatt a feleségem nevére szóló számlákat is beleszámíthatom a szerzéskori értékbe? Külön-külön kell kiszámítanom az eltérő szerzési időpont miatt a szerzéskori értéket és a számított összeget, valamint, hogy mennyivel csökkenthetem a szerzéskori értéket az ½ - ½ részre? Segítségüket köszönöm!
Ház vásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Házaspár tavaly, a válás előtt megállapodott az anyagiakról ügyvéd előtt. Így az egyik fél elköltözött a közös lakásból, és a megtakarított pénz egy részéből vásárolt egy házat. Idei évben letelt a fél év különélési idő, és az egyik fél benyújtotta a válókeresetet. Kérdés: a tavalyi évi adóbevallásban fel kell-e tüntetni a kapott összeget (ami végül is a közös megtakarítás egy része a házasság alatt), vagy adózni kell-e az elköltözött félnek a megvásárolt ház miatt? Köszi a válaszért. R.
Végelszámolás beltag halála esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy házaspárnak volt egy bt.-je, ahol a férj volt a beltag, a feleség a kültag 50-50 százalékos arányban. Elváltak 2015. évben, de a bt. megmaradt (már régóta nem működött) azzal, hogy minél hamarabb végelszámolják. Csakhogy a beltag válás után semmilyen papírt nem volt hajlandó aláírni, még a kötelező módosításokat sem. A nullás bevallások folyamatosan le lettek adva. A beltag meghalt. Kérdéseim: – Kinek kell a végelszámolást elindítania? – Az iratanyag nagy része a beltagnál volt a pénztárral együtt. Ilyenkor mi a teendő, mert a hagyatéki leltár nincs még meg? – Ha egy NAV-ellenőrzés során hiányosságot állapítanak meg, ezt kinek kell fizetnie? – Gondolom, a bevallásokat addig kell leadni, míg a végelszámolás el nem kezdődik. Válaszát előre is köszönve, tisztelettel.
Vagyonszerzési illeték
Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy kell-e illetéket fizetni lakás, tároló, garázs után, ha 9 éve férj és feleség 50-50 százalékban tulajdonos volt, majd válás után, 2011-től(vagyonközösség felosztása után) a feleség nevére került 100 százalékban, felmerül itt az illetékfizetés? Illetve tároló és garázs esetében hány éve kell az ingatlannak valaki tulajdonában lennie, hogy ne legyen illetékfizetési kötelezettség? Köszönettel.
Keresetkimutatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem válik a feleségétől. Egy évre visszamenőleg kereseti kimutatást kell adnom neki. Négy céget könyvelek, a négy cégből kettőben 2 és 6 órás munkaviszonyban dolgozik, két cégben csak tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ezekben bért nem vesz fel. Szeptemberben lesz a tárgyalás és egy évre visszamenőleg kereseti kimutatást kell készítenem. Kérdésem arra a két cégre vonatkozik, amelyekben tagi jogviszonyban látja el a feladatát. Ezek közül az egyik bt. evaadóalany. Bért nem vesz fel az ügyfelem. Kell-e jövedelemkimutatást készítenem, illetve, ha kell, akkor mi után kell ebben az esetben számítani a jövedelmet? (Kettős könyvvitelt vezet a bt.) Kaphatnék erre egy formanyomtatványt? Abban a cégben, ahol tagi jogviszony alapján látja el a feladatát (a nem evás cég), nem vesz ki az ügyfelem jövedelmet, nullás jövedelemkimutatást kell-e készítenem? Köszönöm a válaszát.
Özvegyi nyugdíj: így számítanak az élettársi és a házastársi évek
Cikk
Élettársi, házassági, majd a válást követően ismét élettársi kapcsolatban élt párjával az özvegy. Nem kapott özvegyi nyugdíjat, jogorvoslati kérelmével a Kúriáig jutott.
Szerzési érték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Házassági életközösség megszűnésekor vagyonmegosztási szerződéssel az egyik fél tulajdonába került egy lakóingatlan, amely addig 1/2-1/2 arányban volt a házastársak tulajdonában. Az ingatlan értékesítése esetén mi minősül ezen ingatlan szerzési értékének? A vagyonmegosztási szerződésben feltüntett értéke? Ugyanis a közös vagyontárgyaknak a vagyonmegosztási szerződésben feltüntetett értéke alapján került meghatározásra, hogy a felek a közös vagyonból milyen arányban részesültek, és ezen értékek szerint számított értékkülönbözet alapján került kivetésre a többletvagyont szerzett fél által fizetendő vagyonátruházási illeték. Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
