86 találat a(z) társas vállalkozás cimkére

Több az egyéni vállalkozó, mint a társas vállalkozás Cikk

Másfél évtized után újra több az egyéni vállalkozó Magyarországon, mint a társas vállalkozás – közölte az Opten az MTI-vel.

Társaság tagja egyéni vállalkozóként nyújthat-e be számlát a saját vállalkozásának? Kérdés

Egy társas vállalkozás tagja a társaságban nem végez díjazás ellenében személyes közreműködést, a társaságnak nem ügyvezetője. Saját egyéni vállalkozása van, amelyben kata adózó. A társas vállalkozás kapott egy nagyobb megrendelést, amelyhez szüksége lenne a tulajdonos munkájára. Köthet-e a vállalkozás megbízási szerződést a tulajdonossal, mint egyéni vállalkozóval és a tulajdonos az elvégzett munkáról nyújthat-e be számlát a vállalkozásnak?

Áfaarányosítás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Havi áfabevalló társas vállalkozás évek óta malomipari termékek gyártásával, illetve vendéglátással foglalkozik, amely tevékenységekből származó árbevétele után áfafizetésére kötelezett. Előző év szeptemberében új tevékenységként olyan egészségügyi szolgáltatásokat kezdett el nyújtani, amelyből áfás és adómentes bevétele egyaránt származik, azonban ezek aránya egyelőre nagyon elenyésző a teljes árbevételen belül (kb. 1-2 százalék). Az új tevékenység megkezdése előtt több, nagyobb értékű eszközt is beszerzett, amelyeket kizárólag ehhez az új szolgáltatáshoz használ, azonban ezek áfalevonása tekintetében nem alkalmazható a tételes elkülönítés szabálya, ugyanis mindkét típusú egészségügyi szolgáltatás (áfás és mentes árbevételt eredményező) nyújtása során használja őket. Amennyiben az áfatörvény 5. számú melléklete szerint, göngyölítéses módszerrel (szeptember-december időszakra) kiszámoljuk az arányszámot, akkor mind a 4 hónap vonatkozásában azt az eredményt kapjuk, hogy az áfa összege teljes egészében levonásba helyezhető ezen eszközök tekintetében is. Ennek oka, mint korábban említettem az, hogy a régi tevékenységekből származik az árbevétel kb. 98 százaléka. Helyesen járunk-e el akkor, ha ezek alapján az áfa teljes összegét levonásba helyezzük, valamint az idei évben is ezt az arányszámot (teljes levonás) vesszük figyelembe, és amennyiben majd szükséges lesz, korrigáljuk az idei év utolsó áfabevallásában? Köszönöm megtisztelő válaszukat!

Befizetési határidő Esemény

Adózási határidők 2020. január 27. és február 2. között Cikk

Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.

Adatszolgáltatási határidő Esemény

Áttérési szabályok katára, illetve kivára Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni abban, hogy milyen áttérési szabályokat szükséges alkalmazni kiváról katára, illetve eváról kivára történő áttérésnél társas vállalkozás esetében. Köszönettel várom segítségét!

Evásból katássá vagy kivássá váló társas vállalkozás teendői Cikk

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény 36. §-a és 87. §-ának (3) bekezdése 2020. január 1-jétől hatályon kívül helyezte az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt (evatörvény). A cikk az evás társas vállalkozások – megszűnéssel összefüggő – teendőit mutatja be, abban az esetben, ha az evaalany nem a társasági adó hatálya alá kíván visszatérni.

Ráfizet, ha csak hébe-hóba vesz ki jövedelmet a társas vállalkozó Cikk

A cég köteles megelőlegezni a járulékokat, ha a (nem kiegészítő tevékenységű) társas vállalkozó nem vesz ki tagi jövedelmet a társaságból, vagy csak mondjuk kéthavonta. A rapszodikus pénzkivét sokba kerülhet a társas vállalkozónak.

Társasági szerződés szerinti jogviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban kérném a segítségét, hogy milyen kockázattal jár, ha az ügyvezető jogviszonya nem a társasági szerződésben megállapított jogviszonynak megfelelő. A cégnél a társaság ügyvezetője évek óta mint társas vállalkozó van bejelentve, méghozzá főállás mellett, így járulékot nem fizet. Viszont a társasági szerződés szerint az ügyvezetőséget munkaviszonyban látja el. Ilyenkor azért róhatnak meg, mert nem módosították a társasági szerződést, vagy a jogviszony nem megfelelő? Melyik hatóság vizsgálja az összefüggést? Másik kérdésem, hogy valahol rögzíteni kell-e, hogy a társas vállalkozás tagja személyesen közreműködik-e vagy sem a cégben? Társasági szerződésben nem látom a tagoknál ezt leírva. Taggyűlési határozat esetleg kell ezek tisztázásához? Nyilván a jogviszonyt valami alapján el kell bírálni, de elég, ha egy ellenőrzéskor lenyilatkozza a tag, hogy ő azért nincs bejelentve, mert nem működik közre személyesen a vállalkozásban? Előre is köszönöm válaszát.

Zrt. tulajdonosainak járulékfizetési kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik tulajdonos semmilyen munkát nem végez a zrt.-ben, "őállású anya három kiskorú gyermekére tekintettel (4, 6, 8 évesek). A másik tulajdonos megbízással, nulla forint díj ellenében látja el a vezérigazgatói teendőket a zrt.-ben, jelenleg nincs biztosítási jogviszonyban, megfizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik magánszemély semmilyen tevékenységet nem lát el a zrt.-ben, 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy másik cégnél. A másik magánszemélynek nincs biztosítási jogviszonya, a zrt. vezérigazgatói teendőit látja el, megbízási szerződéssel, nulla forint díjazásért, a zrt. átvállalta a magánszemélytől az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Kérdés mindkét esetben: felmerül-e a egyik/másik/mindkettő tulajdonos esetében a legalább a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, azaz társas vállalkozónak minősülnek-e a zrt. tulajdonosai? Jogszabályhelyekkel alátámasztott válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Társas vállalkozás tagja megbízott ügyvezető és munkavállaló egyben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft. egyik tagja a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően megbízással látja el az ügyvezetői tevékenységet. Jövedelme ezen tevékenységből nem származik. 1. Lehetséges-e hogy a tag az ügyvezetői tevékenységet továbbra is megbízási jogviszonyban díj nélkül lássa el, miközben a kft-vel kötött munkaszerződés alapján heti 40 órában munkaviszonya létesül a minimálbért meghaladó munkabérért? Máshol nem lesz munkaviszonya. 2. A társasági szerződés szerint az ügyvezető a munkáltatói jogok gyakorlója, így a munkaszerződésben a munkavállaló és a munkáltató ugyanaz a személy lenne, ez lehetséges? 3. Szükség van-e a fentiek miatt társasági szerződés módosítására? Válaszát előre is köszönöm!

Időszakok, amelyekre a katásnak nem kell megfizetnie a tételes adót Cikk

Főszabály szerint a kisadózó vállalkozás a bejelentett kisadózó után a havi tételes adót (legyen szó 25, 50 vagy éppen 75 ezer forintról) minden megkezdett naptári hónapra köteles megfizetni, azzal, hogy amennyiben az adott hónapban a kisadózó egyetlen napot is főállású volt, akkor az ennek megfelelő összeget kell lerónia a hónap egészére vonatkozóan. Ez alól is van azonban kivétel, mutatjuk, mely esetekben.

Rehabilitációs ellátás melletti jogviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk részére rehabilitációs ellátás iránti kérelem van folyamatban. A rendelkezésre álló információnk szerint össz-szervezeti egészségkárosodása 70 százalék, minősítése D. Ügyfelünk jelenleg egy egyszemélyes társaság tulajdonosa, ahol személyes közreműködőként részére havonta jövedelmet számfejtünk, illetve a társas vállalkozás mellett egyéni vállalkozó. Kérdésem: ahhoz, hogy a rehabilitációs ellátást megkapja meg kell-e szüntetni a fenti a jogviszonyokat? Köszönöm. Bognár Lászlóné

Társas vállalkozás értelmezése Kérdés

Kedves Szakértő! Nagyon sok választ, jogszabályt elolvastam, próbáltam értelmezni, de lehet most sem tisztázottak előttem az alábbiak: kft. tulajdonosa, aki egyben ügyvezető és máshol nem biztosított, lehet bejelentve munkaviszonyban akár napi 2 órában is munkaviszonyban és a közterheket annak megfelelően fizetheti, arra a 2 órára. Ha ennyivel is le lehet tudni a járulékfizetést, akkor mi értelme van a társas vállalkozás megnevezésnek és miért fizet sok vállalkozó "emelt" járulékot? Legalább a minimálbér + annak másfélszerese. Jelen esetben adott egy kft. tulajdonosa, aki ügyvezető és máshol nem biztosított, valamint van egy alkalmazott a cégben. A kft. tulajdonosa katás egyéni vállalkozóként fizeti az 50 ezer forintot, a kft.-ben nem fizet semmit. Kérdésem, hogy mit kellene, vagy kellene-e egyáltalán a kft-ben bejelenteni és járulékot fizetni? Nagyon köszönöm a választ.