93 találat a(z) szoftver cimkére
Áru vs. közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy IT cég, amely többek között különböző, internetről letölthető szoftvereket is értékesít. (Nem ő a fejlesztő, ő maga is vásárolja ezeket.) Például víruskeresőt vagy a pdf készítő komolyabb verzióját. Ezeket az ügyfelei évről évre megújítják. Ezeket a cég nevében áruként vagy közvetített szolgáltatásként kell kezelni? Köszönöm szépen a segítséget! Emília
Szellemi termék vagy áru?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely egy szoftver terméket – mobil telefonos applikáció – fejlesztetett egy erre szakosodott szolgáltatóval. A kérdésben szereplő kft. a fejlesztett programmal kapcsolatban minden jogot megszerzett, vagyis szabadon felhasználhatja, fejlesztheti, értékesítheti stb. A szerződés alapján a kft.nél ez szoftver termék a szellemi termékek közé került besorolásra. Az aktiválása 2017.06.01-jével megtörtént. A kft. a szoftver terméket használatba vette, az alkalmazás során már árbevételt is elért. A kérdés arra irányul, hogy a kft. ezt a szoftver terméket értékesíti például 2017. december hóban, vagy akár 2018. év elején – tehát még éven belül –, akkor számvitelileg helyes-e a szellemi termék besorolás? Ha kevesebb mint 1 évig használja ezt a szellemi terméket, akkor nem inkább az áru a helyes számviteli besorolás? Vagy az átsorolás csak a tárgyi eszközökre vonatkozik? A másik kérdésem, hogy ha nem értékesíti a szellemi terméket, hanem használja, akkor az 50 százalékos Szt. szerinti értékcsökkenés – időarányosan – jogos lehet-e? A mai világban az okos telefonokra íródott applikációk valóban elavulnak 2 év alatt. Sőt folyamatos fejlesztést igényelnek, hogy használhatóak maradjanak. Ez azért fontos kérdés, mert a szóban forgó applikáció bekerülési értéke 8-10 millió forint. (A kft. a kiva szerint adózik) Válaszát előre is köszönöm.
Saját előállítású szoftver
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. saját előállítású szoftvert készít, mely tárgyéven belül elkészül. Költségei kimutathatók, melyeket szabályzatai szerint állományba vesz. A szoftver előállítása cél is, használatba kívánják adni térítés ellenében másik kft.-nek. Év közben 5-ös számlaosztályban kerülnek kimutatásra a felmerült költségek, melyeket kimutatás alapján év vége felé (befejezéskor) az 58-as számlával szemben tervezünk állományba venni (szellemi termékek között). Helyes lenne-e ez a megoldás, vagy az éven belül elkészült szoftver értékét át kell-e vezetni mindenképpen a kisérleti fejlesztés aktivált értéke (és lekötött tartalékot is kell képezni) számlán? Valamint kapcsolódik-e áfa-elszámolás a bekerülési érték állományba vételéhez? Ha igen, akkor miként? Köszönöm!
Licencvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségüket kérni. Ha katás, alanyi mentes bt. az USA-ból vásárolt egy szoftvert, amit letölthető formában kapott meg, akkor milyen fizetési kötelezettsége van utána? Gondolok itt az áfa, vám és egyéb fizetési kötelezettségre. Ugyanakkor a számlán szerepel az adószám. Válaszukat előre is köszönöm.
Illegális szoftvereket és hamis autóalkatrészeket foglalt le a NAV
Cikk
Illegális szoftvereket, hamis termékeket foglalt le a NAV a társhatóságokkal közös ellenőrzéseken, amit a Járműipari Forgalmazók Szellemi Tulajdon-védelmi Szakmai Egyesülete (JAF) is segített. A feltárt jogsértések a becslés alapján mintegy 67 millió forint kárt okoztak a jogtulajdonosoknak.
Továbbadta a szoftvert üzleti partnerének, többmilliós per lett a vége
Cikk
Szoftverhasználati jogot adott tovább egy cég a jogbirtokos engedélye nélkül. Az ügyből pereskedés lett, végül a Kúria döntött.
Elektronikus úton rendelkezésre bocsátott szoftver
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi vállalkozás honlapkészítéshez kapcsolódóan sablon programot vásárol egy ausztrál vállalkozástól. Az igénybe vett elektronikus úton nyújtott szolgáltatásról – szoftver rendelkezésre bocsátása – a belföldi adóalany részére fordított adózással állítja ki a számlát. Az áfa szemszögéből jól értelmezem, hogy szolgáltatásról beszélhetünk? Számviteli szempontból is szolgáltatásnak minősül, ha a vásárlást követően a későbbiekben bármeddig felhasználható, olyan, mintha vett volna egy word programot? Köszönettel.
Szoftverfejlesztő cég programjának könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar szoftverfejlesztő cég (külföldi állampolgár a tulajdonosa), ügyviteli szoftvert fejleszt egy másik gazdasági társaságnak. A szoftverfejlesztő cég eladásra fejleszti a programot, saját maga egyelőre nem használja a szoftvert. A vevő pedig tárgyi eszközbe, szellemi termékekre könyveli a szoftvert, mint végfelhasználó. A vevőé a program, de nem adhatja tovább másnak, csak használhatja azt. Hasonló az eset, mint a Microsoftnál, hogy megvásároljuk az excelt, de nem adhatjuk tovább másnak. A program értéke közben folyamatosan növekszik, amit a vevő a tárgyi eszközeiben nyilván is tart (folyamatos fejlesztések történtek 2016 évben, amik kiszámlázásra kerültek) Kérdés, hogy ebben az esetben a szoftverfejlesztő cégnek: 1. Készletre vagy immateriális javakra kell tenni a szoftvert a könyveiben? 2. Milyen értéken? Eltérhet-e a vevőnek eladott, kiszámlázott szoftver értékétől? 3. Amennyiben készletre kell könyvelni a szoftvert, akkor az egyes értékesítésekor hogyan kell könyvelni? 4. Ha a szoftverkészítő cég használja is a programját, és el is adja azt, akkor is készletre kell könyvelni? Tisztelettel: Pálkerti Norbert
Külföldi adóalanynak nyújtott szolgáltatás számlázása
Kérdés
Áfakörös, közösségi adószámmal rendelkező egyéni vállalkozó az általa nyújtott szolgáltatásokról (szoftverkiadás, online hirdetési felület értékesítése) számlát állít ki az Egyesült Államokban és az EU országaiban (de nem Magyarország) lévő adóalanyok részére. A kiállított számlákon milyen szöveget kell feltüntetni? Az alábbiak helyesek-e (és teljesek-e)? Közösségen kívüli adóalanynak nyújtott szolgáltatás esetén "áfatörvény területi hatályán kívüli", "áfatörvény 37. § (1) bekezdés". Közösségen belüli adóalanynak nyújtott szolgáltatás esetén: "áfatörvény területi hatályán kívüli", "áfatörvény 37. § (1) bekezdés", "fordított adózás".
Megváltozott tao szabályok a szerzői jogdíjjal kapcsolatban
Kérdés
A szerzői jogdíjról szóló 1990. LXXVI. törvény 1. § (2) c) pontja megfogalmazza a szoftver fogalmát. Kérdésem, hogyan keletkezik a szerzői jogi védelem? "9. § (1 ) bekezdés a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége." Ez automatizmust jelent a Tao törvényben is, illetve jelent-e megerősítést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő bejelentés? (Önkéntes műnyilvántartás.) Másik kérdés: A Tao törvény szerint milyen kedvezmények vehetők igénybe abban az esetben, ha a saját előállítású szoftver nem került bejelentésre mint "bejelentett immateriális jószág" a NAV felé? Az iparűzési adóban hogyan bizonyítom a jogdíjbevétel létezését? Kapcsolódó számviteli kérdés: a szoftveremet folyamatosan továbbfejlesztem, a közvetlen előállítási költségeket ráaktiválhatom a már állományba vett szellemi termékre (szoftverre)? Köszönettel: Hataláné Csáki Katalin könyvvizsgáló
Immateriális javak beszerzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni szakvéleményét, hogy cégünknél szerver gépet és kapcsolódó (nagy értékű) szoftvert vásároltunk. Ezen tételeket november hónapban leszámlázta az eladó. A szoftver aktiválási kódot e-mailben megküldték. A szerver gép csak decemberben érkezik meg. Erre a gépre lesz feltelepítve a szoftver. Helyesen járok el, ha a szoftvert csak akkor aktiválom, akkor kezdek el értékcsökkenést számolni rá, amikor a számítógépet is aktiválom, addig pedig befejezetlen beruházási számlán tartom nyilván? Köszönettel: Kiss Mónika
Szoftverfelhasználási jog – taokedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég egy meglévő szoftver tulajdonjogának megvásárlásával és továbbfejlesztésével alakította ki a mai rendszereket. Az ügyfél a szoftver megvásárlásakor használati jogot szerez, nem a szellemi termék tulajdonjogát. Az ügyfeleknek a program telepítésekor egy licencszerződést kell elfogadniuk. Ha jól értelmezem a jogszabályt, a kapott ellenértéket meg kell bontani az átruházott szerzői jog ellenértékére, valamint az elvégzett munkadíjra, és csak a szerzői jog értékére lehet adókedvezményt igénybe venni. A társaságiadó-törvény szerint a szellemi alkotás értékesítéséből származó nyereség teljesen mentes a társasági adó alól. A jogdíjnak a szoftverre vonatkozó felhasználási jog biztosításából vagy a szoftver átruházásából származó ellenérték minősül. Kérdéseim: jól gondoljuk-e, hogy a cég érvényesítheti a jogdíj értékére az adókedvezményt, milyen számviteli, egyéb bizonylat szükséges a jogdíj és a munkadíj értékének kimutatására, hogyan, mi alapján választható külön a felhasználási jog értéke és az elvégzett munka értéke? A számlán külön soron szükséges-e kimutatni vagy elegendő tájékoztató adatként feltüntetni? Szükséges külön szerződést kötni vagy elegendő a licencszerződés? Köszönettel: Herczeg Katalin
Lecsaptak a NAV-ellenőrök! Hamis szoftvereket, eszközöket találtak
Cikk
Több szabálytalanságot is feltártak egy Győr-Moson-Sopron megyei autószerelő műhelyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei. Nem kaptak nyugtát a próbavásárlásról, továbbá szerzői jogok és iparjogvédelmi jogok megsértésének gyanúja miatt több eszközt lefoglaltak és feljelentést tettek a NAV pénzügyi nyomozóinál. Az okozott kár megközelíti a nyolcmillió forintot.
Pénztárgépek szoftverének frissítési költségei: megszólalt az NGM
Cikk
A jelenleg üzemelő online pénztárgépek szoftverének frissítését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi online, a kasszák tulajdonosainak, üzembentartóinak semmilyen kötelezettségük nincs és egy forintjukba sem kerül – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI megkeresésére.
Magyar cég szoftverének letöltése USA-ból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném állásfoglalásukat a következő kérdésben. Magyar cég kifejlesztett egy szoftvert, amit internetes felületen szeretne értékesíteni, online letöltési lehetőséggel USA-beli piacra. Ilyenkor hogyan alakul az adózás, az áfa kérdése? Előre is köszönöm válaszukat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
