75 találat a(z) szlovák cimkére
Megrendelő szlovák munkaereje magyar termelő gyárban (folytatás)
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm válaszát a korábban feltett kérdésemmel kapcsolatban. Kérdésemet a következőkkel egészíteném még ki: Az integrációs teszt alapján mindkét fél javára születnek válaszok: - ki jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan -> magyar ügyfél - ki jogosult ellenőrizni és köteles viselni a felelősséget a munkavégzés helyéért -> magyar ügyfél - a munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja-e a formális jog szerinti munkáltató arra a társaságra, amelynél a tevékenységet kifejti a munkavállaló -> nem hárítja át - ki bocsátja a munkavégzéshez szükséges eszközöket és az anyagokat a munkavállaló rendelkezésére -> magyar ügyfél - ki határozhatja meg a munkát végző munkavállalók számát és képzettségét -> magyar ügyfél - ki jogosult a munkát végző munkavállaló kiválasztására és az e célból kötött szerződés felmondására -> szlovák cég - ki jogosult munkajogi szankciók alkalmazására a munkavállalóval szemben -> szlovák cég - ki határozza meg a szabadságolás és a munkavégzés rendjét? -> szlovák cég Van ilyenkor szabály, hogy ha például. a válaszok több mint felénél a magyar fél a válasz, akkor a magyar szabályok szerint kell a munkavállalóknak adóznia? A szlovák cégnek magyar adószámot, és a szlovák alkalmazottaknak magyar adóazonosítót kell igényelnie és 08-as bevallást kell leadnia, de a járulékot Szlovákiában fizeti? Az ügylet térítés nélküli munkaerő-kölcsönzésnek tekinthető-e?
Megrendelő szlovák munkaereje magyar termelő gyárban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, egy magyarországi kft. olyan termelési munkát vállalt el egy szlovák megrendelőjétől, ahol munkaerőhiány miatt a szlovák illetőségű, Szlovákiában termelő megrendelő cég a saját munkatársait küldi segítségül a magyar termelő céghez. Ezeket a munkavállalókat továbbra is a szlovák megrendelő cég foglalkoztatja, jelenti be és az adókat, járulékokat is Szlovákiában fizetik. A termelési munka előreláthatólag 4-5 hónapon át fog így működni. Az alapkoncepció, hogy a megrendelőtől alapanyagot vásárolna ügyfelem, azt a saját üzemében saját alapanyagaival vegyesen késztermékké alakítja, majd késztermékként eladja a szlovák megrendelőnek (a Szlovákiában baleset miatt kiesett termelőkapacitást ügyfelem hasonló profilú termelőüzemében tudja pótolni). A szlovák megrendelő a baleset miatt felszabadult munkavállalói kapacitását irányítaná át Magyarországra, mert ügyfelem különben is munkaerőhiánnyal küzd. A szlovák munkaerő költsége nem kerül átszámlázásra ügyfelemnek, mert az egész ügylet alapvetően segítő szándékra épül, a szlovák megrendelőnek érdeke, hogy a termelés rendben menjen, ezért vezényli át munkavállalóit a magyar üzembe. Kérdésem, hogy ebben az esetben magyar ügyfelemnek van-e bármilyen bejelentési, adózási kötelezettsége ezekkel a szlovák dolgozókkal kapcsolatban? A magyar kft. és a szlovák megrendelő egymással semmilyen kapcsolt viszonyban nem állnak. Köszönettel: Miksa Viktor
Osztalékfizetés szlovák magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar székhelyű, tevékenységű cégünk egyik tulajdonosa szlovák illetőségű, a másik magyar magánszemély. Idén először kerül osztalék kifizetésre. A szlovák tulajdonos magyar adóazonosító számmal nem rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a kétszeres adóztatást kizáró egyezmény 10. cikke alapján 15% szja-t kell levonni és megfizetni, mely Szlovákiában a fizetendő jövedelemadóból levonható? A 08-as bevallásban adóazonosító szám hiányában is bevallható a kifizetés? Vagy addigra igényelni kell? Milyen dokumentummal tudja igazolni illetékességét? Kell-e kérnem a szlovák adóhatóságtól a magánszemély részére illetőségigazolást, vagy egy nyilatkozattal nyilatkozhat szlovák illetőségéről? Köszönettel.
Közösségen belül igénybevett szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (belföldi vállalkozás, közösségi adószámmal rendelkezik) szlovák adóalanytól vesz igénybe 'műszaki vizsgálat, elemzés – TEÁOR7120' alá tartozó gépjárművekhez kapcsolódó állapotfelmérést, műszaki szakértői vizsgálatot. Ezen gépjárműveken végzett szakértői vizsgálatot Magyarországon végzi a szlovák adóalany. A szlovák társaságnak Magyarországon nincs székhelye, telephelye. A szolgáltatás elvégzéséhez mobil eszközökkel rendelkezik a szlovák társaság, ami egy gépjárműben szállítható. Ezen szolgáltatást a magyarországi társaság közvetített szolgáltatás igénybevételeként kezeli. Kérdésem, hogy a szlovák társaságnak a magyarországi társaság részére áfás vagy áfa területi hatályán kívüli számlát kell kiállítania? Válaszukat előre is köszönöm!
Ellenőrzik a fakereskedelmet a magyar-szlovák határon
Cikk
Március 19-én operatív egyeztetésen vettek részt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletért felelős szakemberei Zólyomban. A szlovák társhatósággal való szorosabb együttműködést az indokolja, hogy északi szomszédunk is szigorúbb ellenőrzést kíván bevezetni a faanyagok kereskedelmét illetően – szerepel a közleményben. Az egyeztetésen elhangzottakat gyakorlati síkra terelve, már a következő napon ellenőrzést folytattak a hazai és a szlovák szakemberek a közös határszakasz mindkét oldalán.
Kft. külföldi ügyvezetőjének járulékfizetése
Kérdés
Magyarországi kft. szlovák állampolgárságú ügyvezetője a magyar cégéből havi rendszerességgel megbízási díjat vesz fel az ügyvezetői munka díjazásaként. Az összeg 1 000 000 Ft/hó. Milyen adót és járulékot kell fizetnie ez után, ha egyébként hazájában teljes jogú biztosítottsága, heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, amit A1 tanúsítvánnyal igazolt?
Építési munkák számlázása közösségi partnernek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk építésiengedély-köteles kivitelezési munkákat végzett egy szlovák partner (vevő) részére. Az ingatlan Magyarországon van. Szeretnénk kérdezni, hogy a számlát hogyan kell kiállítani? Ha belföldi partnernek állítanánk ki, akkor nyilvánvalóan FAD-os számla lenne. De alkalmazható-e a FAD, ha a parner nem belföldi adóalany? Le kell-e jelenteni az A60-as bevalláson és a 65-ös bevalláson? Köszönjük szépen a segítséget!
Megállapodás magyar, lengyel, szlovák és román munkáltatói szervezetek között
Cikk
Regionális együttműködési megállapodást írtak alá pénteken Kolozsváron Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia reprezentatív munkáltatói szervezetei.
Katás vállalkozó uniós beszerzése: így kezelendő az áfa
Cikk
Hogyan kell kezelni az ügyletet az áfabevallásban, ha magyar katás áfaalany szlovák kereskedőtől árut vásárol? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. munkatársa válaszolt.
Magyar pénzügyőröket tüntetett ki a szlovák adó- és vámhivatal elnöke
Cikk
Arany érdemérmet adott át Molnár Tamásnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vámszakmai ügyekért felelős helyettes államtitkárának a szlovák adó- és vámhivatal elnöke, elismerve a magyar pénzügyőrök nemzetközi szinten is példaértékű munkáját – tájékoztatta az NGM az MTI-t.
Szlovák számla áfája, annak elszámolása
Kérdés
Az egyéni vállalkozó áfás, közösségi adószámmal rendelkezik. Szlovákiából szerez be anyagot vállalkozásához, a szlovák számla forintban van kiszámolva. Ebben az esetben a számla nettó összege költség, az áfája 20%, azt visszaigényelheti, és hol kell ezt vallani melyik soron, illetve a 1865 mellett a 1865A nyomtatványt is be kell adni?
Befogadott számla
Kérdés
Vállalkozásunk webshopban rendelt terméket, melyről számlát kaptunk. A szállító szlovák székhelyű, a számla 20 százalék áfát tartalmaz. Helyes ez?
Szlovák és magyar munkajogviszony, társadalombiztosítás
Kérdés
Tisztelt Adózóna, Adott egy szlovák és egy magyar kft., mely cégeknek a tulaja egy harmadik kft. A szlovák cégtől az egyik munkavállaló a magyar cégnél is munkaviszonyba került, de a két cég között nem született semmilyen megállapodás a munkavállalóval (például kiküldetéssel) kapcsolatosan. A munkavállaló bejelentette a szlovák társadalombiztosítónak, hogy Magyarországon fog dolgozni az évben több mint 183 napot (konkrétan április 1-jétől), de mellette a szlovák munkaviszonyát is fenntartja. A szlovák társadalombiztosító értesítette a munkavállalót, hogy a szlovák társadalombiztosítása túlfizetést mutat, mivel a magyar munkaviszonyával párhuzamosan a szlovák béréből is került befizetésre a szlovák államháztartásnak. A szlovák kolléga korrigálná (visszakérné) a szlovák járulékot, de nem tudjuk, hogy a szlovák bérből visszakért szlovák összegét kinek kellene utalni. A munkavállalónak? Vagy a magyar foglalkoztatónak, aki a szlovák munkajogviszonyára tekintettel a "szlovák tbj" a magyar szabályok szerint, a magyar kincstárba fizeti? Hivatalosan a munkavállaló két jogviszonya független egymástól, csak átjött ide is dolgozni. Vagy a munkavállaló saját maga rendezi a magyar államháztartás felé a szlovák visszakapott járulékot? A továbbiakban is mindkét helyen fog jövedelmet szerezni, de magyarországi illetőséggel, a két jövedelem tbj és adóelőleg elszámolása, hogyan történjen? Köszönettel Nagy Katalin
Szlovákiai állampolgár, magyar eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szlovák állampolgár magyarországi házát kiadja. 1 millió forint feletti az éves jövedelme a bérbeadásból 2016-ra vonatkozóan. Jól értelmezem-e a törvényt, hogy nem kell ehót fizetnie a 2016-os bérbeadásból származó jövedelme után, ha Szlovákiában dolgozik/ott biztosított, A1es igazolása megvan róla? Köszönettel.
Közösségi szolgáltatás igénybe vétel áfamentes alanyok között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy szlovák és egy magyar szervezet (előbbi színház, utóbbi közalapítvány, amely vállalkozási tevékenységet nem folytat). Mindkét szervezet a saját országában alanyi áfamentességet választott. A szlovák szervezet Magyarországon előadott színdarabot számláz a közalapítványnak. A szlovák szervezet áfa nélkül számláz ugyan, de nem közösségi szolgáltatásnyújtás jogcímén, hanem azért, mert belföldi (szlovák áfamentes) értékesítésnek tekinti. A kérdésem az lenne, hogy megfelelő-e ez a gyakorlat, mert én azt gondoltam, hogy közösségi szolgáltatásnyújtás történik, magyarországi teljesítési hellyel, közösségi adószámot kellene kérni és áfafizetési kötelezettség is keletkezik. A színház belföldi partnerei szerint megfelelő a kialakult gyakorlat, mert az art. 22. § (5) és a NAV információs füzete alapján, akkor kell közösségi adószámot kérni, ha "Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetőleg tőle szolgáltatást vesz igénybe." "Abban az esetben, ha az alanyi adómentes úgy vesz igénybe szolgáltatást külföldi adóalanytól, hogy az igénybe vett szolgáltatás teljesítési helye – az Áfa tv. 37-49. §-ainak megfelelő alkalmazásával – belföldre esik, akkor szintén nem járhat el alanyi adómentes minőségében." Az értelmezésbeli különbség abból adódik, hogy válaszuk szerint a szlovák fél nem áfaalany és ennek megfelelően számláz. Ez az indoklás szerintem rossz, de már nem tudom mi a helyes.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
