462 találat a(z) szakképzési hozzájárulás cimkére
Virtuálisan levont járulék költségkénti elszámolása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelem, aki kft.-jének a vezetője, 2009.01.01-től nyugdíjas lett. Ezt a nyugdíjat 2012.01.01-től "szolgálati járandóság"-nak minősítették át, és attól kezdve kötelezővé tette a törvény, hogy a garantált minimálbér után valamennyi levonást fizesse meg a cég. Ez nemcsak szochóra és szakképzési hozzájárulásra vonatkozik, hanem a nem létező bérből eszközölt 18,5%-ra is, ami 2018-ban havi 41 064 forint. Kérdésem: mivel az ügyvezető bére 0 forint,az összes levonás költségként elszámolható-e? Nem egységes állásfoglalást olvastam erről az internetes fórumokon Válaszát köszönöm.
Oktatói kiegészítő csökkentő tétel Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két cégben 10-10 fő tanulószerződéses tanuló képzését végezzük. Az oktatásukat az egyik cégben egy munkaviszonyban lévő, a másik cégben pedig egy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott oktató végzi. Kérdésem az, hogy csak a munkaviszonyban lévő oktató után számolható el az oktatói kiegészítő csökkentő tétel, vagy a vállalkozói szerződéssel oktatást végző oktató után is? Nem találtam a vonatkozó jogszabályban erre vonatkozóan bármiféle korlátozást. Illetve, 09. hónaptól kezdődően érvényesítjük a tanulók után a jogszabályban meghatározott szakképzési hozzájárulási kedvezményt, viszont az oktatói kedvezményt eddig nem vettük figyelembe. Emiatt szükséges a 9-10-11. hónapokat önrevízióznunk, vagy az oktatói kedvezmény egy összegben is beállítható a 12. havi elszámoló bevallásba? Köszönettel: Kriszti
Munkáltatói teher nyugdíjas munkavállaló esetén 2019 Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2019-től az a hír volt, hogy a nyugdíjas munkavállaló a bére után fizet 15% személyi jövedelemadót, a munkáltatónak pedig nincsenek terhei. Nem egyértelmű ez, mivel a hírek szerint a munkáltatónak nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni, de arról nincs információm, hogy egyebet sem? Most akkor hogyan fogadták el ezt a törvényt? Köszönöm válaszukat.
Szakképzési hozzájárulás oktatói kiegészítő tétel, újabb kérdés Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi linken kapott – szakképzési hj oktatói kiegészítő csökkentő tétel – válasszal kapcsolatosan további kérdésem merült fel. https://adozona.hu/kerdesek/2018_10_29_szakkepzesi_hj_oktatoi_kiegcsokk_fth#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Amint azt a kérdésben írtam, a Szeged MJ Város önkormányzat 2018. 09. 12-étől nem tagja a kft.-nek, de a korábbi években 50 százalékon felüli részesedése volt. Ha a tulajdonosi szerkezet változásától kezdve beállna a kkv minősítés, és amint a válaszában írja a 2016-2017 évek vonatkozásában kell a kétéves szabályt alkalmazni, akkor az önkormányzat létszámával és a pénzügyi adatokkal kellene számolni? Ez az e-beszámolón nincs közzétéve. Vélhetően az összes foglalkoztatott 250 főnél nagyobb és a mérlegfőösszeg is meghaladja a kkv kategória felső összeghatárát, még a partner és kapcsolódó vállalkozásai nélkül is. Válaszukban kitérnek arra, ha eddig is kkv-nek minősült volna a kft..... stb., csak akkor teljesülhetett volna, ha 5000 lakosnál kisebb a település, de akkor már nem is blokkolta volna a kkv kategóriát. Egyébként, ha két egymást követő évben kell elérni vagy meghaladni a határértékeket, akkor 2018. 09.12-től még 2016-2017 évek vonatkozásában kell alkalmazni a kétéves szabályt, s majd csak 2020. januárjában lesz két egymást követő év, a 2018-2019 évek, amikor már az önkormányzat adatait nem kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Horváth Ferencné
Szakképzési hozzájárulás oktatói kiegészítő csökkentő tétel Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk egy kft. „oktatói kiegészítő csökkentő tétel”-lel kívánja csökkenteni a szakképzési hozzájárulás kötelezettségét (havonként 72 főre 8400 Ft/fő/hó). Ezen a jogcímen kis- és középvállalkozásnak minősülő társaságok csökkenthetik kötelezettségüket. A kft-ben három más, kisebb részesedéssel rendelkező tulajdonoson kívül a szegedi önkormányzat rendelkezett 50 százalékon felüli tulajdonrésszel. Emiatt nem minősülhetett kkv-nak. 2018.09.12-én az önkormányzat és a másik két tulajdonos eladta a részesedését a kft. negyedik tulajdonosának, így az most már 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik abban a kft.-ben. 1. Mikortól esik ki ügyfelünk a nagyvállalati kategóriából, tehát mikortól minősül kkv-nak? 2. Csak akkor esik ki a nagyvállalati kategóriából, ha két egymást követő évben fennáll a kkv feltétel? Egy szaklapból idézve "A két éves szabály vizsgálata csak a gazdasági határértékeire vonatkozik. A mutatóktól függetlenül attól a naptól nem minősül kkv-nak, amely naptól az önkormányzatnak részedése van”. Ez jogszerű lenne fordítva is, hogy attól a naptól kezdve kkv-nak minősülne, mikortól az önkormányzat részesedésére vonatkozó kizáró feltétel megszűnik? Tehát 2018.09.12-étől. Ez esetben a létszám és gazdasági határértékeket melyik két évre vonatkozóan kell számolni? 2016-2017 évekre, amikor még az önkormányzatnak 50 százalékon felüli részesedése volt a cégben? Várom szíves tájékoztatásukat, s együttműködésüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Horváth Ferencné
Együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatott juttatása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatott tanulónak az iskolai időszak alatt (szeptember-május) kell-e juttatást fizetni? Ha nem kötelező, de mégis kap, akkor ez ugyanúgy járulék-, és adómentes, mint a nyári, egybefüggő gyakorlati időszak juttatása? A szakképzési hozzájárulás kedvezménynél az oktatói kiegészítő kedvezmény itt is igénybe vehető, vagy csak tanulószerződés esetében? Előre is köszönöm a segítséget.
Szakképzési hozzájárulás igénybevétele Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató OKJ-s és nyelvtanfolyamra szeretné küldeni a munkavállalóját. Kérdésem lenne, hogy a szakképzési hozzájárulás címen befizetett összeget milyen mértékben, és milyen feltételekkel lehet erre a célra igénybe venni?
Bajok a szakképzési hozzájárulás összegének meghatározásával Cikk
Még „az önkéntes jogkövetésre törekvő, megfelelő szakmai háttérrel rendelkező adózóknál is előfordul a szakképzési hozzájárulás összegének téves meghatározása” állapítja meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos ellenőrzések tapasztalatai alapján összeállított tájékoztatójában. Valóban, a szakképzési hozzájárulás megállapítása során az első nehézség a közteher alapjának meghatározása.
Autósiskola – szakképzésihozzájárulás-kedvezmény Kérdés
Üdvözlöm! Vállalkozásunk gépjárművezető-képzéssel foglalkozik. 4 fő adminisztratív állományú alkalmazottal, illetve megbízási szerződés keretében foglalkoztatunk elméleti és gyakorlati szakoktatókat. Szakképzésihozzájárulásielőleg-fizetési kötelezettségünknek eleget teszünk. Iskolánk egyaránt képez kismotor, B kategóriás (személyautó), C-E kategóriában is (autóbusz, teherautó, kamion). Jelentkezőinkkel tanuló/hallgatói szerződést kötünk. Kérdésem, hogy jogosult-e cégünk a szakképzési törvényben hozzáférhető támogatásra, illetve kedvezményre? Ha igen, mely típusúra? Köszönöm válaszukat, tisztelettel: Lázárné Vida Erika
Együttműködési megállapodás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni együttműködési megállapodással kapcsolatban (tanulószerződés nincs). A kft. 4 hétre vendéglátó-szervező tanulót foglalkoztatott, ez összefüggő nyári gyakorlat volt 26 910 forint bruttó, illetve nettó tanulói juttatást kifizetett a részére, az OEP-hez és NAV-hoz nem lett bejelentve (a kamarai megállapodás rendben van). Az augusztus havi 08-as bevallásban a tanulót szerepeltetjük? A fizetendő szakképzési hozzájárulást nullára csökkentjük, mert visszaigényelni nem lehet, csak csökkenteni? Például fizetendő 9000 forint az együttműködési megállapodás alapján 20*3692=73 840 forint lenne, így a fizetendő nulla? Az éves elszámolásban a 20*3692= 73 840-9000 forint visszaigényelhető maximum az éves mértékig? A társaságiadó-bevallásban is érvényesítheti a kedvezményt? Köszönöm a segítséget.
Ösztöndíj, szakképzési hozzájárulás Kérdés
Tisztelt Szakértő! A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 44. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a hallgató a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet csak munkát. A hallgatónak egybefüggő szakmai gyakorlatára, ha az eléri a hat hetet, kötelező díjazást fizetni, hetente legalább a minimálbér 15 százalékát, azaz 2018-ban 20 700 forintot. A hallgatói munkaszerződés keretében szakmai gyakorlatot végző hallgató nem válik biztosítottá, díjazása havonta a minimálbérig, 138 ezer forintig adómentes, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete alapján. A gyakorlati képzést nyújtó gazdálkodó szervezet a szakképzési hozzájárulási kötelezettségéből a 280/2011. kormányrendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja alapján csökkentő tételt vehet igénybe. A csökkentő tétel mértéke gyakorlati naponként 4800 forint. Kérdésem, hogy az ösztöndíj, illetve a szakképzési hozzájárulás kedvezménye helyesen lesz-e megállapítva? Köszönettel.
Külföldön élő kft. tulajdonos és ügyvezető járulékai Kérdés
Tisztelt Széles Imre szakértő úr, köszönöm, hogy figyelmet szentelt a külföldön élő, de itthon is aktív munkavállalók problémáira. Esetem lassan egy éve húzódik és ahány könyvelő, annyiféle módon értelmezik a törvényeket. Hat éve élek az Egyesült Királyságban, ahol magánvállalkozó vagyok (sole trader). Azonban Magyarországon alapítottam egy kft.-t melynek tulajdonosa és ügyvezetője is vagyok. A munkavégzés helye Anglia (online ügyintézés). Az A1 formom szerint az angol államhoz tartozom. Az első könyvelő, aki itthon bérszámfejtett, azt állapította meg hogy havi szja-t kell csak fizetnem (bár én úgy tudom hogy Angliában kellene fizetnem adót a magyar fizetésért, melyet megbízási szerződéssel látok el). Egy másik könyvelő szerint pedig szja-t, szochót és szakképzési hozzájárulást is kell fizetnem (mivel azt a ‘cég’ fizeti és nem én). Tudna segíteni hogy mely törvények alapján lehetne pontosan látni hogy mi a teendő? Jelenleg mindkét államban fizetek járulékot és adót is, de szinte biztos vagyok benne, hogy ez nem lehet a jó megoldás hiszen két EU-s országról van szó. Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Szakképzési hozzájárulás Kérdés
Kérdésem a következő: úgy tudjuk, hogy az egyéni vállalkozók saját maguk után nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni. Ebből kiindulva azt gondoljuk, hogy egy kft.-ben a főállású tagnak talán saját maga után sem kell megfizetnie a szakképzési járulékot? A mi eredeti információnk az volt, hogy a kft. főállású tagja után minden esetben meg kell fizetni a szakképzési hozzájárulást legalább a minimálbér 112,5%-a után. Ezt rosszul tudtuk és van esetleg valamilyen olyan jogszabály, mely mentesíti a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóla a főállású tagot? Válaszát köszönöm!
Nyugdíjas evás – szakképzési hozzájárulás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas evás társas vállalkozó jövedelmet nem vesz fel, megfizeti a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot. Nulla jövedelemkivét mellett keletkezhet szakképzési hozzájárulási kötelezettsége?
Angol nyelvtanfolyam 55 év feletti női munkavállalónak a szakképzési hozzájárulás terhére Kérdés
Tisztelt Adózóna! 55 év feletti női munkavállalónak, az eddig betöltött munkaköréhez immáron elengedhetetlenné vált az angol nyelvismeret. A szakképzési hozzájárulás terhére finanszírozható-e a nyelvtanfolyama vagy milyen más ( a cég számára költséghatékony) lehetőség létezik? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel.