36 találat a(z) számlázási szabályok cimkére
Alvállalkozókkal dolgoztat? Így csökkentheti az elvárt jövedelmét
Cikk
Sarkalatos kérdés az elvárt jövedelem számítása során, hogy az alvállalkozó teljesítése közvetített szolgáltatásnak minősül-e vagy sem. Alvállalkozók igénybevétele jellemzően az építőipari vállalkozásoknál fordul elő, és – nem véletlenül – őket is ellenőrzik e téren a leggyakrabban.
Közös költség kiszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A bérbeadó társaság tulajdonában áll egy társasházi üzlethelyiség, amelyet bérbe ad bérbevevő társaságnak. Bérbeadás tekintetében áfakörös a bérbeadó társaság. Kell-e számlát kiállítani a közös költség továbbterheléséről? Ha igen, akkor áfásan kell kiállítani? A bérbeadó társaság nem helyezhet levonásba áfát a közös költség jellegéből adódóan. Mi a helyzet akkor, ha a bérbeadó társaság nem áfakörös? Köszönettel.
Közvetített szolgáltatás
Kérdés
Egy szálloda szerződést köt egy fogászati szolgáltatásokat nyújtó társasággal. A szerződés szól egyrészt bérletről, tehát a szálloda egy a területén lévő üzlethelyiséget bérbe ad a társaságnak, másrészt a szálloda megbízza a társaságot azzal, hogy fogászati szolgáltatást nyújtson a vendégei számára. A társaság a szálloda részére fix összeget fizet az üzlethelyiség bérleti díjaként, valamint azért, hogy a szálloda vendégei részére végezheti a fogászati szolgáltatásokat. A vendégek felé a szolgáltatásokat a szálloda számlázná ki, azért, hogy a szálloda a vendégek felé egységes képet tudjon mutatni, plusz azért is, hogy a bevételek felett ellenőrzése legyen. A szálloda azon túl, hogy a vendégek részére a szolgáltatások díját kiszámlázza, más tevékenységet nem végez. Nem vállal semmilyen jogot, illetve kötelezettséget ezen túl a vendégek felé. A számlázás úgy történik, hogy a szolgáltatások díjának teljes összege a szálloda kasszájába érkezne, és a szálloda a beérkezett díjak összegéből vonná le a szerződésben megállapított díjat, amiben a felek megállapodtak. A fennmaradó összeget a szálloda kifizeti a társaság részére. Ebben az értelemben a saját nevében, de a saját és más javára is fellép. Ebben a formában ez közvetített szolgáltatásnak minősül-e, illetve a szerződésben ezt kell-e rögzíteni? Vagy elégséges annyit a szerződésbe foglalni, hogy a szolgáltatások díját a szálloda fogja kiszámlázni, ő jelenik meg a vendégek felé, minden szolgáltatásból eredő felelősség a társaságot terheli, az engedélyekkel is ő rendelkezik. A szállodának fel kell-e vennie a tevékenységi körei közé ezt a tevékenységet, vagy közvetített szolgáltatás esetén ez nem szükséges?
Számlázás 2014. július 1-jétől
Kérdés
Egy hirdetésben olvastam, hogy 2014. július 1-jétől alapjaiban változnak meg az időszaki elszámolású (folyamatosan teljesített) ügyletek számlázási szabályai (például bérbeadás, könyvelési és tanácsadói díjak). Kérem tájékoztatásukat, hogy mi a változás, és hogyan kell számlázni!
Szobor térítés nélküli átadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy zrt. magánszemélytől vásárolt egy szobrot 3 millió forintért. Ezt a szobrot a társaság térítés nélkül adja tovább egy önkormányzatnak. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a térítés nélküli átadásnak van-e áfavonzata? Véleményem szerint nem alkalmazható az Áfa tv. 11. §-a, merthogy a beszerzéshez nem kapcsolódott adólevonási jog (miután magánszemélytől vásároltunk). Akkor a térítés nélküli átadásról kell-e számlát kiállítani? Ha igen, akkor a számlában milyen címen tüntetek vagy nem tüntetek fel áfaösszeget? Válaszát előre is. köszönöm!
Bizományos értékesítés közösségen belül
Kérdés
Szlovák áfás cég bizományos konstrukcióban és nem elszámolási időszakhoz kötötten, terméket ad át magyar áfaalany cégnek. A bizományos szerződés szerint a tulajdonjog nem száll át, csak ha magyar fél el tudja a terméket adni harmadik fél felé. Milyen bizonylatot kell kiállítani a felek között, elég-e számviteli bizonylat kiállítása, vagy számlát kell kiállítani a bizományos termék átadásáról? Mikor áll be a teljesítés, a termék átadásakor egymás között, vagy ha azt magyar fél harmadik fél számára eladta?
Támogatás számlázás
Kérdés
Szeretném megtudni, hogy kapott támogatás esetén a támogatást kapó szervezetnek kell-e számlát kiállítani a támogatást adó cég nevére?
Adóalany telephelyei közötti elszámolás
Kérdés
1./ Mi a teendő, ha a gazdasági társaság egyik telephelye a másik telephelye/központi irányítás helye számára szállás- és vendéglátás szolgáltatást nyújt? Milyen áfavonzata van az ügyletnek? Például több telephely dolgozói kiküldetéssel tartózkodnak egy másik telephelyként működő szállodánkban, ennek költségét át kell terhelnünk a dolgozó telephelye szerinti szállodára. Milyen bizonylattal kell ezt a gazdasági eseményt dokumentálni? Számlát csak az adóalanytól eltérő más személy részére köteles az adóalany kiállítani (Áfa tv. 169. §). Ebből következően olyan számla nem állítható ki, ahol a vevő és eladó ugyanazon adóalany? Számlakiállítással áfafizetési kötelezettségünk keletkezne (Áfa tv. 55. § (2) bek.), levonásba pedig nem helyezhetnénk a felszámított áfát, mivel „saját magunknak” állítanánk ki számlát? 2/ Mi a teendő, ha az egyik telephely cukrászdája által előállított cukrászati terméket „eladja” a másik telephelynek, amely azt a végső fogyasztó vendégnek értékesíteni fogja? Jól gondolom-e, hogy a telephelyek közötti termékátadás nem minősül áfafizetési kötelezettséggel járó termékértékesítésnek? Ezen ügylet bizonylatolására mit javasol a terméket átadó és a terméket átvevő telephelyen? Tisztelettel: Novák Katalin
Egészségmegőrzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk az irodai alkalmazottak egészségmegőrzése érdekében felkért egy gyógymasszőrt, hogy hetente egy alkalommal a cég székhelyén masszírozza meg a dolgozókat. A masszőr a cég nevére állítaná ki a számlát. Legyen szíves, írja meg, hogy ezt a szolgáltatást elszámolhatja-e a vállalkozás költségnek, ha igen, milyen adóvonzata van? Köszönöm segítségét!
Konszignációs raktárak kezelése az áfában
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Véleményem szerint a konszignációs raktárak kezelése sok félreértést okoz az áfában. Különösen a jellemző esetben, ahol nem azonos országban van a konszignációs raktár, mint a vállalkozás telephelye. Vevői konszignáció: amikor az én készletem van a vevőnél, például Németországban. Szerintem ilyenkor én német belföldi értékesítést végzek, tehát német adószámot kell kiváltanom (limit túllépése esetén) ezután az értékesítés után német áfát fizetek, és sehol nem szerepeltetem, sem a 1465-ös ,sem a 14A60-as bevallásomban. Szállítói konszignációban, pedig a partneremnek kell magyar áfa alá bejelentkeznie, és áfásan számláznia felém, tehát 14A60-asban nem vallom, és áfában belföldi beszerzés lesz. Mindezek állandó eltérést fognak okozni az intrastat és az áfabevallás között is. Kérem erősítsék meg, hogy az elgondolásom jó. Köszönöm szépen!
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég számlázásával kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Üzleti találkozók szervezésével foglalkozó cég a rendezvények napján viszonylag nagy forgalmat bonyolít. A helyszínen fizetett részvételi díj kézi számlás kiállítása elég bonyodalmas, és mivel több helyszínen is folynak a találkozók, az azonnali számítógépes számlázás lehetetlen, tehát marad a hagyományos kézi számlatömb. Felmerült, hogy a gördülékenyebb számlakiállítás elősegítéséhez esetleg bélyegző formában csináltatnának szöveget, ami a számla tartalmát illeti, és ebben az esetben akkor csak a jelenlévő nevét, címét kellene kézzel kiállítani, ami meggyorsítaná a dolgokat. Ez egy ötlet az ő részükről, de én sajnos nem találok semmi ezzel kapcsolatos törvényesen alkalmazható megoldást. Felmerült továbbá az a kérdés is, hogy esetleg pénztárgépet használhatnának-e, és ha igen, akkor azt milyen formában? Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
Számla folyamatos teljesítésnél
Kérdés
Szeretnénk megtudni, hogy folyamatos teljesítésű számlázásnál a legutolsó számla teljesítése és fizetési határideje milyen dátumú, azaz eltér-e a kettő egymástól, vagy ugyanúgy számlázzuk, mint a folyamatos teljesítés ideje alatt?
Átalakulással létrejött cég számlái
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013-ban egy bt. átalakult kft.-vé. Kérdésem, hogy a bt. által vásárolt és használt számlatömböket a jogutód kft. használhatja-e, vagy neki újakat kell vásárolnia?
Ingatlanrész térítés nélküli átadásának számlázása
Kérdés
T. Szakértő! Egy kft. a saját tulajdonú (műhely) ingatlanját értékesítette egy másik kft-nek. Az értékesítésről megkötött szerződésben rögzítették, hogy az eladó az ingatlan 10 százalékát (250 000 forint értékben) térítés nélkül, ajándékként adja át a vevőnek. Számla csak az értékesítésről készült. A bevételt lekönyveltük, és a 250 000 forint könyv szerinti értéket és annak áfáját a 8-as számlaosztályba kivezettük. Az áfát a decemberi bevallásba beállítottuk ,és megfizettük a NAV-nak, mert nem lett az ajándékozottra áthárítva. A könyvvizsgáló most kifogásolja, hogy miért nem lett kiszámlázva az ajándék is, úgy, hogy a számla pénzügyi teljesítést nem igényel. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy kell-e. kellett volna-e ebben az esetben számlát kiállítani az ajándékról, vagy megfelelő-e a könyvelés számla nélkül? A Tao. törvény szerint az adóalapot meg kell emelni a könyv szerinti értékkel és az áfával. Köszönettel: Bné
Számla, egyszerűsített számla adattartalma
Kérdés
A fent nevezett számláknak minden esetben kötelező adata kell, hogy legyen a vevő adószáma, amennyiben az vállalkozás (egyéni, társas, Áfa tv. 169. § da) bekezdés). A számlákon hol ott találom a vevő adószámát, hol nem. Nem a különleges helyzetből (fordított adózás, EU-s ügyletekről kiállított számlázás) adódó esetek érdekelnek, hanem az olyan hétköznapi eset, amikor egy vállalkozás bármit vásárol. Pl.: gázolaj, alkatrész, stb.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
